HIRDETÉS
HIRDETÉS

MAGAZINOK > AUTÓ-MOTOR > Autós hírek > Borzasztóan jó vétel

t: 1129

Borzasztóan jó vétel

Új értékesítési szegmens jelent meg az autókereskedelemben, és a bankhoz visszakerülő gépjárművek nagy száma miatt egyre inkább kalkulálni kell vele. A koncból nem részesülő kereskedések szerint rontják a piacot, mégsem állítom, hogy szívesen lennék ilyen zálogtárgy-kiárusító. Nem jó dolog szándékosan lepusztított, hiányos autókat durva hazugságokkal értékesíteni.

Új szerzemény, régi környezet

A vétel

hirdetés
Írásunk magva egyik jó ismerősöm autóvásárlása. Negyedrészben tulajdonosa egy cégnek, és a car policy nem engedett neki 2 milliónál drágább személygépkocsit. Ezért fanyalodott erre a kétéves, jól felszerelt, órája szerint 43 ezret futott Chevrolet Nubirare, ami az egyik legnagyobb autófinanszírozó viszonteladójánál várta vevőjét.

A körülmények rejtélyesek. A telephely nagy állami intézmény zárt udvarán található. Valahogy nem az üvegzseb és a büntetlen előélet az a két kifejezés, ami elsőre beugrik a láttán. A kereskedő a régi nepperek módszerével dolgozik: a hirdetésben és az állapotlapon kicsit minden szebb, minden jobb, mint a valóságban. Tehát szervizkönyves, tanúsítja a felmérés eredménye. A vevő jóhiszemű, majd csak előkerül, mire átveszi az autót.


A jótállás garanciafüzet nélkül érvényesíthető?
Természetesen nem így történt, ami két okból is bosszantó: még 11 hónapig garanciális (lenne), és épp úgy néz ki, lenne miért érvényesíteni a szavatosságot. Például a légzsák visszajelzője masszívan világít, a szervo-rásegítésé szintúgy. Egy piaci áras autónál, aminek az első üzembe helyezése belföldi, sértődötten hagynánk ott az eladót, ha nincs szervizkönyv. Itt nyelni kell egyet, és empátiát tanúsítani a szerencsétlennel szemben, akinek a gonosz bank elvitte az autóját, csak mert nem fizette a részleteket. És kuncsorogni az importőrnél, hátha kiállít másikat.

index
Alufelni helyett hipermarket-dísztárcsa
Ezt a szériát gyárilag könnyűfém felnivel adták. Annak mára nyoma sincs, a nyári abroncsokkal együtt tűnt el. Hogy az első tulajdonos tartotta meg, netán a nepper gondolta úgy, külön többet ér, mint az autóval odaadva? Ki tudja. Sőt, az éber vevő még azt is felfedezte, az egyik gumi kakukktojás a négy közül. Bátran szóvá tette, amire a típusválasz érkezett: "nincs semmi baja a negyediknek, csak valamiért a pótkerék van fent". De vajon miért, ha nem egy defekt miatt? Tényleg ott a hiányzó példány, és valóban lapos. Vevőnk ragaszkodik ahhoz, hogy ez legyen fent, mire visszajön. És mit lát az átvételnél? Vadonatúj felnit, mert kicsit leütötték azt, ami a csomagtartóban lapult.


A legnagyobb látható sérülésNem a nyugodt alvás záloga, ha tudjuk, autónkhoz a másik távirányítós kulcs egy nem feltétlenül jóhiszemű személynél van. A komplett zárcsere kisebb vagyon, ezért más módszer után érdemes nézni. Ilyen például a központi zár átprogramozása, hogy a régi távirányítóval azért ne tudják már simán kinyitni. A másik (és kombinálva az előzővel a legjobb) a rendszámcsere. Egy tízesből megvan. Tucatautónál kicsit megnehezíti az egykori autója után vágyakozó dolgát, ha a lakótelep parkolójában van még 5 ugyanilyen.

Nubirank hátulja jól láthatóan sérült. Nem nagyon, a csomagtartón belül nincs nyoma javításnak. A bizalom erősítését felvállaló kereskedő előzetes képeket mutat, bizonyítandó a lökhárító apró, kizárólag esztétikai hibáját. Csakhogy a vevő sem nyeretlen kétéves. Tudja, hogy egy ilyen karcolás nem indokolna ennyire csálén álló idomokat. Gyanús, hogy nem azt a lökhárítót fotózták, amit itt látunk. Gyerekes hazudozás, ami miatt azt sem hiszi el az ember az eladónak, ami netán igaz lenne.

Mégis megvették az autót. Indokok? Ez volt a költségkeret maximuma, és a cél a minél fiatalabb, minél jobban felszerelt autó volt, amiben a nem nyüzüge háromtagú család kényelmesen elfér. Az ár 1,95 millió forint, ezért egy kétéves, bőrkárpitos, automata klímás, automata váltós, egynyolcas szedánt adtak. Ennyi pénzért 1,4-est kínálnak kisebb komforttal, ami pedig korban és felszereltségben hasonló, 15-20 százalékkal drágább. Műszakilag jó állapotban van, nincs benne 50 ezer km sem, én méltányosnak érzem az összeget, főleg annak figyelembevételével, hogy újkorában meghaladta az 5 millió forintot.


Az eladás

Fordítsuk vissza a dolgot, és képzeljük magunkat az eladói oldalra. Tudom, nem könnyű, kevés embernek van gusztusa folytonosan hazudni, csalni a megélhetés érdekében, mégis sokan csinálják. Én viszont nem vagyok autónepper, ezért elbeszélgettem olyanokkal, akik ismerik a dörgést. Névvel-arccal valamiért nem vállalták, de gondolataik oly értékesek, hogy meg kell osztanunk Önökkel.


Olcsó iroda, olcsó autókKezdjük azzal, hogy a szakértők szerint pokolian jó üzlet (mármint az autókereskedőnek; a bank fut a pénze után, de majd behajtja valahogy, az adós pedig biztosan ráfizet). Aki közvetlen kapcsolatot ápol a bankos kollégákkal, általában a piaci ár feléért jut a lefoglalt autóhoz. Innentől mindenki különböző stratégiát követ. Az egyik típusnak sok pénze és türelme van, ő végfelhasználókat keres, akik a fent említett engedmény (15-20 %) fejében megveszik tőle az autót.

Van olyan is, aki a pörgést szereti, a kisebb haszon / nagyobb forgalom elv alapján nem bánja, ha más kereskedők viszik el a portékát. Akár harmadkézből is lehet szépet szakítani, úgy, hogy még mindig az átlagár háromnegyedét írják az autóra. Főleg a ritka, nagyméretű, drágán fenntartható járgányok olcsók e konstrukcióban. Sokan elgondolkodnának egy hatéves Jaguáron, mondjuk egymillióért. De a duplájáért is ajándék.

Az elkobzott autók meghirdetése nem sokban különbözik a normál eredetűktől. Itt is az előnyös tulajdonságokat kell kiemelni, a kevésbé vonzókat pedig eltussolni. A szervizkönyv nélkül hirdetett fiatal járműveket már meg sem nézik, ez mindig kell, akkor is, ha nincs. Az évjáratnál az egy év füllentés szinte kötelező, az élelmesebbek simán "elnéznek" kettőt-hármat is. Persze, ön is, én is észrevesszük, és kikérjük magunknak. A nepper azt az egyet várja, aki nem.


Az autó két éves. És ez az alkatrész?Azt hinnénk, a megvett autó állapotát alaposan ellenőrzik a bankkal kapcsolatban álló kereskedők, mert nem akarnak drága szervizszámlákat fizetni. Csalatkoznunk kell: a banki ügyintéző gyorsan elveszíti nyájasságát, ha sokat akadékoskodik a partner. Ezért persze átvesznek mindent, kis sérüléssel, világító visszajelzőkkel, kitépett hangszóróval, tán még trágyával a csomagtartóban is. Nem vitatéma a második kulcs, sem a kötelező KRESZ-tartozékok. Ami hiányzik vagy elromlott, leginkább a vevő fogja pótolni, kijavíttatni. Hogy miért nem pofozza ki a kereskedő? Mert nem adnak többet érte, ha hiánytalan és hibátlan. Akkor is részletből, lízingből visszavett autó marad a vevő szemében.

De kitől is veszik el az autóját? Aki nem fizeti a törlesztést. Tavaly úgy harminc-negyvenezer kuncsaftot választottak el gépjárművétől ez okból. Köztük találjuk az önhibájukon kívül anyagi problémákkal küzdőket. A könnyelműeket, akik az új autó csábító szirénhangjától elfeledték, hogy a törlesztő részlet csak egy a költségek közül. Ők azok, akik nem képesek előre kiszámolni, hogy egyetlen havi befizetés elmulasztásával a kifizethetetlen adósság örvényébe zuhannak. És persze akad olyan is, aki pontosan tudja, hogy nem fog fizetni, legfeljebb két-három hónapig, aztán még ugyanennyi ideig használja/pusztítja a járművet, mielőtt elveszik. Nekik csábdal a nullaszázalékos kezdőrészlet. Ennek a költségét sem a bank nyeli le, nehogy azt tessék hinni. Önök (mi), akik rendesen fizetnek, ezért kapnak kvázi uzsorakamatra bankhitelt.


Innen úgy látszik, érdemes volt megvenni
És ha már viszik, sokakban feltámad az érzés, hogy dögöljön meg a szomszéd tehene is. Egy átlagos autót percek alatt tönkre lehet tenni, elég leengedni a motorolajat, és furikázni egy kört. Persze, ezt kevesen teszik meg, de onnantól, hogy megérkezett a második-harmadik felszólítás, már nem a garanciális szerviz meg a kímélet lesz a kulcsszó. Ismerek olyat, aki látott egy baltával körbelyuggatott BMW-t. Abból nem sokat vett ki a bank, neki meg valószínűleg mindegy volt, öt vagy tízmilliót vernek rá.


Befejezés

Az lenne a legjobb, ha egyáltalán nem kéne foglalkozni a témával. Mindenki akkora terhet vállalna, amit képes teljesíteni. A bankok és az újautó-kereskedések sem késztetnék könnyelműségre induló részlet nélküli, 120 hónapos futamidejű akcióikkal az ostoba vásárlókat. Akik képtelenek átgondolni, hogy a magas használtautó-árak ellenére a hitelszerződés kifutásának háromnegyedében a tőketartozásuk meghaladja az autó értékét.

2007.03.07

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

Legfrissebb magazinok