Persze, az egyes ételféleségek mind-mind jelentéssel bírtak. A máknak természetfölötti hatást tulajdonítottak, még jósolni is tudtak belőle. A méz megelőzi a torokbajokat, a sült tök A-vitamin-bomba. Ha az almából mindenki kap egy gerezdet, hogy segítsen a hazavezető út megtalálásában. A karácsonyi étkezés morzsáiból pedig az állatok is kaptak.
Az éjféli miséről hazatérve újra körülülték az asztalt: eljött az igazi vacsora ideje. Ez lehetett disznótoros, töltött káposzta, kocsonya, sonka, rétes, béles, édes tészták. Terítettek az elhunytaknak is, és a maradékot másnapig otthagyták az angyaloknak.
Ne kérj, ne adj!
A karácsonyi halevés valószínűleg német-osztrák közvetítéssel jutott el hozzánk. Először a nemesség körében terjedt el, majd a polgárság is átvette. Mert mit lehet enni hőstilalom idején, ami finom is, ünnepi is? Halat, békacombot vagy más hidegvérű élőlényből készült különlegességet.
Vidéken ez a szokás csak a huszadik századtól lelhető fel. Addig olyan helyeken sem szerepelt a karácsonyi étkek között a hal, ahol kézenfekvő lett volna egyik-másik folyó közelsége miatt.
Karácsony: napról, napra
- December 24-ét dologtiltó napnak tartották – ekkor csak főzni és takarítani lehetett. A férfiak a ház körül tettek rendet, a lányok-asszonyok pedig a házban. Szenteste napján tilos volt kölcsönt kérni és adni, mert elvitte a gazda hasznát. De nem volt tanácsos varrni, fonni, foltozni és mosogatni. Az esti harangszókor pedig az eladósorban lévő lányok belenéztek a kútba, és meglátták jövendőbelijüket.
- December 25. – karácsony napja a kereszténységben Jézus Krisztus születésének emléknapja. A hagyományos paraszti életben ez volt a család ünnepe, és a betlehemezés ideje is. Az egyházi eredetű népi játék szereplői pásztoroknak öltözve jászollal vagy betlehemi kistemplommal járnak házról házra, szent énekekkel, tréfás párbeszédekkel emlékezve Jézus születésére.
- December 26. – karácsony másnapja. István napján zabot, sót szenteltetett a falu népe, és regélve járták a házakat. A regölés párokat összehozó, adománygyűjtő köszöntés volt.
- December 27. – Szent János napján áldották meg a bort. A szentelt bornak mágikus erőt tulajdonítottak.
- December 28. – aprószentek napja. Aprószent – minden fiúcsecsemő, akit Heródes király a gyermek Krisztus keresésekor megöletett.