HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Két hét alatt csaknem hétszáz új álláshirdetést adott fel a Belügyminisztérium, óriási a tanárhiány
- Jön még pénz Brüsszelből? Megszólalt a miniszter
- Gyárfás Tamás ismét a bíróság előtt: kulcsfontosságú hangfelvételek kerültek terítékre
- Mi történt? Lezuhant egy helikopter a Mount Everest közelében - Senki nem élte túl
- Mutatjuk, melyek lesznek a legfontosabb témák a vilniusi NATO-csúcson
HIRDETÉS
MAGAZINOK > FÉRFI > Technika - Tudomány > Mit láthatunk a közeljövő űrteleszkópjaival?
Egy Baltimore-ban megrendezett konferencián azt vázolták fel, hogy milyen teljesítményt várhatunk a közeljövőben pályára álló új űrteleszkópoktól. Az biztos, hogy teljesen új képet kaphatunk az univerzumról.
A Föld körül keringő, különböző hullámhossz-tartományokban működő űrteleszkópok (Hubble, Spitzer, Chandra) a Világegyetem egészen új képét mutatták meg, nemcsak a csillagászoknak, de a csillagászat iránt érdeklődő nagyközönségnek is. Segítségükkel az Univerzum sok titkára derült fény, de talán még több megoldandó probléma létezésére jöttünk rá. Az új rejtélyek tisztázására a problémát felfedező eszköz azonban sok esetben már nem alkalmas, ezért a feladat az őt felváltó, természetesen "szebb" és "jobb" űrtávcsövekre hárul. A következő generációs űrteleszkópokkal kapcsolatos várakozásokat a 2007. november 13. és 15. között Baltimore-ban, az Űrtávcső Tudományos Intézetben (Space Telescope Science Institute) megrendezett "Astrophysics 2020: Large Space Missions Beyond the Next Decade" konferencián vázolták fel.
A NASA reményei szerint 2013-ban pályára állítandó James Webb Space Telescope (JWST, korábban Next Generation Space Telescope - NGST) 6,4 méteres, hatszögletű elemekből álló főtükrét az infravörös tartományban végzett megfigyelésekre optimalizálják. Fénygyűjtő felülete körülbelül hétszer lesz nagyobb, mint a Hubble tükrének felülete. A kutatók nagy szerepet szánnak neki a galaxisok kialakulásának jobb megértését célzó kutatásokban, de segítségével láthatóak lesznek a spirálkarok részletei is, ami a galaxisok fejlődésének tanulmányozásában bír majd nagy szereppel.
Természetesen a nagyobb tükörrel járó jobb felbontás és határfényesség azt is jelenti, hogy a JWST minden eddigi műszernél messzebb fog látni, azaz a Világegyetem nagyon korai állapota is tanulmányozható lesz segítségével. A nagy tükörrel és érzékenységgel azonban sajnos a kicsi látómező is együtt jár, így a James Webb egyszerre az égboltnak csak kis részét tudja majd befogni. Az űrteleszkóp egyébként a NASA második igazgatójáról kapta nevét, akinek nagy szerepe volt az amerikai holdprogram sikeres megvalósításában.
Bár a NASA ilyen irányú legnagyobb vállalkozása kétségtelenül a James Webb Űrteleszkóp, különböző műhelyeiben természetesen más tervek is születnek. Ezek részben a JWST képességeit fogják kihasználni, de némelyik már messzebbre tekint, s egyenesen 16 méteres űrbeli távcsövet vízionál. Az egyik ilyen az ún. "solar shade" technológia, melynek segítségével a teleszkópok látómezejében blokkolni lehet majd a csillagok fényét (koronagráf), ezáltal pedig láthatóvá tehetők a kitakart csillag sugárzása által egyébként elnyomott, s így megfigyelhetetlen bolygókísérők. A bolygókról visszavert csillagfény pontos mérésével aztán információ szerezhető például a jelenlegi legjobb távcsövekkel és detektorokkal is általában csak egy pixelnyi területre leképezett planéta kémiai összetételéről.
ma.hu
2007.11.29
t: 2289
Mit láthatunk a közeljövő űrteleszkópjaival?
Egy Baltimore-ban megrendezett konferencián azt vázolták fel, hogy milyen teljesítményt várhatunk a közeljövőben pályára álló új űrteleszkópoktól. Az biztos, hogy teljesen új képet kaphatunk az univerzumról.A Föld körül keringő, különböző hullámhossz-tartományokban működő űrteleszkópok (Hubble, Spitzer, Chandra) a Világegyetem egészen új képét mutatták meg, nemcsak a csillagászoknak, de a csillagászat iránt érdeklődő nagyközönségnek is. Segítségükkel az Univerzum sok titkára derült fény, de talán még több megoldandó probléma létezésére jöttünk rá. Az új rejtélyek tisztázására a problémát felfedező eszköz azonban sok esetben már nem alkalmas, ezért a feladat az őt felváltó, természetesen "szebb" és "jobb" űrtávcsövekre hárul. A következő generációs űrteleszkópokkal kapcsolatos várakozásokat a 2007. november 13. és 15. között Baltimore-ban, az Űrtávcső Tudományos Intézetben (Space Telescope Science Institute) megrendezett "Astrophysics 2020: Large Space Missions Beyond the Next Decade" konferencián vázolták fel.
A NASA reményei szerint 2013-ban pályára állítandó James Webb Space Telescope (JWST, korábban Next Generation Space Telescope - NGST) 6,4 méteres, hatszögletű elemekből álló főtükrét az infravörös tartományban végzett megfigyelésekre optimalizálják. Fénygyűjtő felülete körülbelül hétszer lesz nagyobb, mint a Hubble tükrének felülete. A kutatók nagy szerepet szánnak neki a galaxisok kialakulásának jobb megértését célzó kutatásokban, de segítségével láthatóak lesznek a spirálkarok részletei is, ami a galaxisok fejlődésének tanulmányozásában bír majd nagy szereppel.
Természetesen a nagyobb tükörrel járó jobb felbontás és határfényesség azt is jelenti, hogy a JWST minden eddigi műszernél messzebb fog látni, azaz a Világegyetem nagyon korai állapota is tanulmányozható lesz segítségével. A nagy tükörrel és érzékenységgel azonban sajnos a kicsi látómező is együtt jár, így a James Webb egyszerre az égboltnak csak kis részét tudja majd befogni. Az űrteleszkóp egyébként a NASA második igazgatójáról kapta nevét, akinek nagy szerepe volt az amerikai holdprogram sikeres megvalósításában.
Bár a NASA ilyen irányú legnagyobb vállalkozása kétségtelenül a James Webb Űrteleszkóp, különböző műhelyeiben természetesen más tervek is születnek. Ezek részben a JWST képességeit fogják kihasználni, de némelyik már messzebbre tekint, s egyenesen 16 méteres űrbeli távcsövet vízionál. Az egyik ilyen az ún. "solar shade" technológia, melynek segítségével a teleszkópok látómezejében blokkolni lehet majd a csillagok fényét (koronagráf), ezáltal pedig láthatóvá tehetők a kitakart csillag sugárzása által egyébként elnyomott, s így megfigyelhetetlen bolygókísérők. A bolygókról visszavert csillagfény pontos mérésével aztán információ szerezhető például a jelenlegi legjobb távcsövekkel és detektorokkal is általában csak egy pixelnyi területre leképezett planéta kémiai összetételéről.
ma.hu
2007.11.29
A CIKK KÉPGALÉRIÁJA
Legfrissebb magazinok
- A legtutibb balatoni éttermek
- Hetente frissül majd az Office
- Telefonszámokat lop a Facebook
- Rajtol a Tour de dopping
- Szúnyogriasztó és napvédő krém házilag
- Gyümölcsös ínyencségek - 4 szuper recept
- RIPORT MÓNIKÁVAL AZ EROTIKA VILÁGÁBÓL!
- ZTE V889M - kétélű penge
- Újabb csatát nyert a Samsung: betilthatnak néhány iPhone-t
- Viszi az árvíz a motort?
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Ezeken a magyar településeken már készülhetnek az ivóvízhiányra
- Fokozódik a konfliktus: tűzharc tört ki a Wagner-csoport és az orosz légierő között, már három helikoptert lelőttek
- Putyin beszédet intézett népéhez a a Wagner-csoport lázadása után: „Az ilyen fenyegetésre keményen fogunk reagálni”
- Lázadás tört ki Oroszországban: a Wagner zsoldoscsoport elfoglalt egy orosz várost, Putyin hamarosan beszédet mond
- Olyan vihar jöhet, ami ellen az esernyő nem elég
- Ők öten vesztek hullámsírba a Titan fedélzetén
- Az Európai Parlament megszavazta: Magyarország alkalmatlan az uniós elnökségre
- Aligha most robban föl a Balkán puskaporos hordója
- Putyin arra játszik, hogy legyen ürügye az első nukleáris csapásra
- Novák Katalin a kórházban indította a reggelt
HIRDETÉS
