HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Két hét alatt csaknem hétszáz új álláshirdetést adott fel a Belügyminisztérium, óriási a tanárhiány
- Jön még pénz Brüsszelből? Megszólalt a miniszter
- Gyárfás Tamás ismét a bíróság előtt: kulcsfontosságú hangfelvételek kerültek terítékre
- Mi történt? Lezuhant egy helikopter a Mount Everest közelében - Senki nem élte túl
- Mutatjuk, melyek lesznek a legfontosabb témák a vilniusi NATO-csúcson
HIRDETÉS
MAGAZINOK > AKI A VIRÁGOT SZERETI... > Ötletparádé > Gyomirtás környezetbarát módon
A gyomok a számunkra fontos növények fejlődését akadályozzák és így a termés mennyiségét vagy minőségét csökkentik. Előfordulhat olyan eset is, hogy az egyébként hasznos növény gyommá válik. Így a rozs vagy a napraforgó a búza között, a nyírfa a tölgyesben vagy az előző évben termesztett torma a zöldségeskertben gyomnak minősül.
A világon mindössze 200 gyomfaj határozza meg a mezőgazdasági termelést, ebből is csak 20 mondható veszélyes fajnak.
A legveszélyesebb gyomok Magyarországon:
Közönséges kakaslábfű (Echinocloa crus-galli)
Fehér libatop (Chenopodium album)
Szőrös disznóparéj (Amaranthus retrofelxus)
Parlagfű (Ambrosia artemisiifolia)
Mezei szulák (Convolvulus arvensis)
Ebszékfű (Matricaria indodora)
Fakó muhar (Setaria pumila)
Mezei aszat (Cirsium arvense)
Vadrepce (Sinapis arvensis)
Lapulevelű keserűfű (Polygonum lapathifolium)
Forrás: Nyiri László (1993): Földműveléstan, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest
Megfelelő növényt a megfelelő helyre
A kertünk növényeit aszerint is csoportosíthatjuk, hogy segítik-e a gyomok fejlődését (gyomnevelő növények), vagy esetleg elnyomják azokat (gyomelnyomó növények). Mindig azok a növények képesek a gyomokat kordában tartani, amelyek korán fakadnak és sűrű lombozatukkal hamar beárnyékolják a talajt.
Gyomnevelő növény a káposzta, a hagyma, a burgonya a szója, míg többek közt jól elnyomja a gyomokat a borsó és a bab. Fontos, hogy ugyanazon a területen ne termesszünk sokáig gyomnevelő növényeket, hanem évente váltogassuk a gyomnevelőt gyomelnyomóval. Természetesen a vetésváltásnál nem csak erre kell ügyelnünk, hanem arra is, hogy humuszcsökkentőt humusznövelő, mélyen gyökeresedőt sekélyen gyökerező, nitrogénfogyasztót nitrogéngyarapító, kis vízigényűt pedig nagy vízigényű növény kövessen.
Prevenció (megelőzés)
A pervenció egyik sarkalatos pontja a jó minőségű vetőmag használata. Ha saját magunk gyűjtjük a vetőmagot a következő évre, akkor azt is kockáztatjuk, hogy a gyűjtés során gyommagvak is keverednek a kultúrnövény magvai közé. Lehetőségeink szerint csak olyan vetőmagot vásároljunk, amely az OMMI (Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet) vizsgálatán átesett (ez a csomagoláson fel van tűntetve).
Fontos, hogy csak teljesen érett komposztot vagy istállótrágyát használjunk a talaj szerkezetének és tápanyagtartalmának javításához. Ebben ugyanis az esetleg belekeveredett gyommagvak már elpusztultak.
Használjunk a mulcsot a gyomosodás megelőzésére!
A mulcs kertészkedők számára talán nem ismeretlen fogalom. A mulcs tulajdonképpen bármilyen anyag lehet, amelynek célja az, hogy a talaj felszínén ne engedje meg elszaporodni a gyomokat, csökkentse a talaj hőingadozását és kipárolgását, ezáltal a talaj vízháztartásának egyensúlyát stabilizálja. Íme egy rövid írás, amely május 6-án jelent meg az Aktuális teendők rovatunkban:
Nagyon sokféle anyagot használhatunk mulcsként. A mulcs akár élő növény (fűfélék, fehér here stb.) is lehet olyan gyümölcsösökben, ahol biztosítani tudjuk a rendszeres kaszálást. A kaszálást azonban semmiképpen sem szabad egyszerre végezni az egész gyümölcsösben, mert a sorközökben lévő növényeken élő kártevők táplálék hiányában a gyümölcsfákat fogják károsítani.
Szervetlen mulcs (holt mulcs) lehet fólia, szalma, fűkaszálék, fenyőkéreg, avar, papír vagy akár kő is. Mindegyiknek megvan a maga előnye és hátránya.
A fólia előnye, hogy rajta keresztül semmiféle gyomnövény nem tud keresztül törni, de a nedvességet egyik irányba sem engedi át. A szalma bár a házikertben nem nyújt olyan szép látványt, mint a fenyőkéreg, olcsóságával és természetbarát voltával mindenképpen figyelmet érdemel. A hobbikertészek valószínűleg a fenyőkérget részesítik előnyben, mivel a kéreg érdekes alakzatai önmagukban is látványosak. Olcsó megoldásként jöhet számításba a fűkaszálék, amely szinte minden kertben rendelkezésre áll.
További információ a mulcsokról: http://anubis.mezgazd.kee.hu/ttakar/index.htm
A jó öreg kapa
A gyomirtásnak számtalan módja van. Legősibb és legkörnyezetbarátabb módja a kapálás vagy sarabolás. E szerszám nagyszerűségét bizonyítja, hogy a mai már legalább 10 000 éve használjuk a mezőgazdasági termelésben.
Bár leginkább munkaigényes kapával végezni a gyomlálást, kisméretű kertekben mindenképp ezt részesítsük előnyben. A gyomokat a legkönnyebben még fejlődésük kezdetén távolíthatjuk el, ezért a gyomlálásnál ügyeljünk a rendszerességre.
Azokat a gyomnövényeket, melyek erőteljes föld alatti gyökereket, gyöktörzseket fejlesztenek és ezekből a föld felszín közelében történő vágás után is képesek kihajtani, a gyöktörzsükkel együtt kell eltávolítani (pl. pitypang). Ehhez külön eszközt is lehet vásárolni, melyet aszatolónak (acatolónak) nevezünk. Segítségével a gyöktörzset olyan mélyen tudjuk elvágni, hogy utána abból a növény már nem képes kifejlődni.
Vannak olyan helyek (pl. a gyepesített sorközű gyümölcsös), ahol a kaszával is jó eredményeket érhetünk el. A gyomkorlátozó hatása akkor megfelelő, ha a vágás olyan mélyen történik, hogy az oldalhajtásokból és a járulékos gyökerekből a gyomnövény már nem képes kifejlődni. Többszöri kaszálás hatására a növények tartalék tápanyagai kimerülnek.
Gyomirtás ecettel
Néhány külföldi biokertész már régóta használ ecetet gyomirtáshoz, de tudományos kísérletetekkel csak most támasztották alá az ecet gyomirtó hatását. Az USA Mezőgazdasági Minisztériumának Mezőgazdasági Kutató Szolgálata (USDA Agricultural Research Service, ARS) jelentésében potenciális gyomirtóként említi a biológiai erjesztéssel előállított ecet 5-10 százalékos oldatát, és alternatív megoldásként ajánlja a biogazdálkodók számára.
Az ARS szakemberei szabadföldi és üvegházi kísérleteik eredményei alapján a számba jöhető gyomok közt említi a közönséges libatopot (Chenopodium alba), a muhart (Setaria faberi), a sárga mályvát (Abutilon theophrasti), disznóparéjt (Amaranthus hybridus), mezei aszatot (Cirsium arvense). Az ecet hatékonysága ellenére, a gyomok néhány százalékos újrakelése minden gyomfajnál megfigyelhető volt.
Kézi permetezéssel végzett kísérleteik során az ecet 5-10 százalékos oldatát alkalmazták (az étkezési ecet 10-20%-os töménységű). A gyomok az alkalmazást követő két héten belül elpusztultak. A 10 százalékos ecetoldat a gyomok minimum 85 százalékát elpusztította. A fiatal növények ellen az alacsonyabb koncentráció is hatásosnak bizonyult, míg az idősebb egyedeket csak magas töménységű ecetoldattal lehetett kiirtani.
Érdekes fejleménye volt a kísérletnek, hogy az egyébként nagyon ellenálló mezei aszat bizonyult a leginkább ecetérzékeny növénynek, holott ez az egyik legellenállóbb gyomfaj. Már az 5 százalékos ecetoldat is az aszat 100 százalékos pusztulását okozta, míg 20 százalékos oldattal permetezve két óra alatt pusztultak el a növények.
A kísérletben az is bebizonyosodott, hogy húsz százalékos ecetoldattal gyommentesíteni lehet a kukoricatáblát anélkül, hogy a kukorica károsodna.
Papp János - Garami Márta
(www.kertpont.hu)
2006.09.21
t: 3343
Gyomirtás környezetbarát módon
A gyomok a számunkra fontos növények fejlődését akadályozzák és így a termés mennyiségét vagy minőségét csökkentik. Előfordulhat olyan eset is, hogy az egyébként hasznos növény gyommá válik. Így a rozs vagy a napraforgó a búza között, a nyírfa a tölgyesben vagy az előző évben termesztett torma a zöldségeskertben gyomnak minősül.
A világon mindössze 200 gyomfaj határozza meg a mezőgazdasági termelést, ebből is csak 20 mondható veszélyes fajnak.
A legveszélyesebb gyomok Magyarországon:
Közönséges kakaslábfű (Echinocloa crus-galli)
Fehér libatop (Chenopodium album)
Szőrös disznóparéj (Amaranthus retrofelxus)
Parlagfű (Ambrosia artemisiifolia)
Mezei szulák (Convolvulus arvensis)
Ebszékfű (Matricaria indodora)
Fakó muhar (Setaria pumila)
Mezei aszat (Cirsium arvense)
Vadrepce (Sinapis arvensis)
Lapulevelű keserűfű (Polygonum lapathifolium)
Forrás: Nyiri László (1993): Földműveléstan, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest
Megfelelő növényt a megfelelő helyre
A kertünk növényeit aszerint is csoportosíthatjuk, hogy segítik-e a gyomok fejlődését (gyomnevelő növények), vagy esetleg elnyomják azokat (gyomelnyomó növények). Mindig azok a növények képesek a gyomokat kordában tartani, amelyek korán fakadnak és sűrű lombozatukkal hamar beárnyékolják a talajt.
Gyomnevelő növény a káposzta, a hagyma, a burgonya a szója, míg többek közt jól elnyomja a gyomokat a borsó és a bab. Fontos, hogy ugyanazon a területen ne termesszünk sokáig gyomnevelő növényeket, hanem évente váltogassuk a gyomnevelőt gyomelnyomóval. Természetesen a vetésváltásnál nem csak erre kell ügyelnünk, hanem arra is, hogy humuszcsökkentőt humusznövelő, mélyen gyökeresedőt sekélyen gyökerező, nitrogénfogyasztót nitrogéngyarapító, kis vízigényűt pedig nagy vízigényű növény kövessen.
Prevenció (megelőzés)
A pervenció egyik sarkalatos pontja a jó minőségű vetőmag használata. Ha saját magunk gyűjtjük a vetőmagot a következő évre, akkor azt is kockáztatjuk, hogy a gyűjtés során gyommagvak is keverednek a kultúrnövény magvai közé. Lehetőségeink szerint csak olyan vetőmagot vásároljunk, amely az OMMI (Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet) vizsgálatán átesett (ez a csomagoláson fel van tűntetve).
Fontos, hogy csak teljesen érett komposztot vagy istállótrágyát használjunk a talaj szerkezetének és tápanyagtartalmának javításához. Ebben ugyanis az esetleg belekeveredett gyommagvak már elpusztultak.
Használjunk a mulcsot a gyomosodás megelőzésére!
A mulcs kertészkedők számára talán nem ismeretlen fogalom. A mulcs tulajdonképpen bármilyen anyag lehet, amelynek célja az, hogy a talaj felszínén ne engedje meg elszaporodni a gyomokat, csökkentse a talaj hőingadozását és kipárolgását, ezáltal a talaj vízháztartásának egyensúlyát stabilizálja. Íme egy rövid írás, amely május 6-án jelent meg az Aktuális teendők rovatunkban:
Nagyon sokféle anyagot használhatunk mulcsként. A mulcs akár élő növény (fűfélék, fehér here stb.) is lehet olyan gyümölcsösökben, ahol biztosítani tudjuk a rendszeres kaszálást. A kaszálást azonban semmiképpen sem szabad egyszerre végezni az egész gyümölcsösben, mert a sorközökben lévő növényeken élő kártevők táplálék hiányában a gyümölcsfákat fogják károsítani.
Szervetlen mulcs (holt mulcs) lehet fólia, szalma, fűkaszálék, fenyőkéreg, avar, papír vagy akár kő is. Mindegyiknek megvan a maga előnye és hátránya.
A fólia előnye, hogy rajta keresztül semmiféle gyomnövény nem tud keresztül törni, de a nedvességet egyik irányba sem engedi át. A szalma bár a házikertben nem nyújt olyan szép látványt, mint a fenyőkéreg, olcsóságával és természetbarát voltával mindenképpen figyelmet érdemel. A hobbikertészek valószínűleg a fenyőkérget részesítik előnyben, mivel a kéreg érdekes alakzatai önmagukban is látványosak. Olcsó megoldásként jöhet számításba a fűkaszálék, amely szinte minden kertben rendelkezésre áll.
További információ a mulcsokról: http://anubis.mezgazd.kee.hu/ttakar/index.htm
A jó öreg kapa
A gyomirtásnak számtalan módja van. Legősibb és legkörnyezetbarátabb módja a kapálás vagy sarabolás. E szerszám nagyszerűségét bizonyítja, hogy a mai már legalább 10 000 éve használjuk a mezőgazdasági termelésben.
Bár leginkább munkaigényes kapával végezni a gyomlálást, kisméretű kertekben mindenképp ezt részesítsük előnyben. A gyomokat a legkönnyebben még fejlődésük kezdetén távolíthatjuk el, ezért a gyomlálásnál ügyeljünk a rendszerességre.
Azokat a gyomnövényeket, melyek erőteljes föld alatti gyökereket, gyöktörzseket fejlesztenek és ezekből a föld felszín közelében történő vágás után is képesek kihajtani, a gyöktörzsükkel együtt kell eltávolítani (pl. pitypang). Ehhez külön eszközt is lehet vásárolni, melyet aszatolónak (acatolónak) nevezünk. Segítségével a gyöktörzset olyan mélyen tudjuk elvágni, hogy utána abból a növény már nem képes kifejlődni.
Vannak olyan helyek (pl. a gyepesített sorközű gyümölcsös), ahol a kaszával is jó eredményeket érhetünk el. A gyomkorlátozó hatása akkor megfelelő, ha a vágás olyan mélyen történik, hogy az oldalhajtásokból és a járulékos gyökerekből a gyomnövény már nem képes kifejlődni. Többszöri kaszálás hatására a növények tartalék tápanyagai kimerülnek.
Gyomirtás ecettel
Néhány külföldi biokertész már régóta használ ecetet gyomirtáshoz, de tudományos kísérletetekkel csak most támasztották alá az ecet gyomirtó hatását. Az USA Mezőgazdasági Minisztériumának Mezőgazdasági Kutató Szolgálata (USDA Agricultural Research Service, ARS) jelentésében potenciális gyomirtóként említi a biológiai erjesztéssel előállított ecet 5-10 százalékos oldatát, és alternatív megoldásként ajánlja a biogazdálkodók számára.
Az ARS szakemberei szabadföldi és üvegházi kísérleteik eredményei alapján a számba jöhető gyomok közt említi a közönséges libatopot (Chenopodium alba), a muhart (Setaria faberi), a sárga mályvát (Abutilon theophrasti), disznóparéjt (Amaranthus hybridus), mezei aszatot (Cirsium arvense). Az ecet hatékonysága ellenére, a gyomok néhány százalékos újrakelése minden gyomfajnál megfigyelhető volt.
Kézi permetezéssel végzett kísérleteik során az ecet 5-10 százalékos oldatát alkalmazták (az étkezési ecet 10-20%-os töménységű). A gyomok az alkalmazást követő két héten belül elpusztultak. A 10 százalékos ecetoldat a gyomok minimum 85 százalékát elpusztította. A fiatal növények ellen az alacsonyabb koncentráció is hatásosnak bizonyult, míg az idősebb egyedeket csak magas töménységű ecetoldattal lehetett kiirtani.
Érdekes fejleménye volt a kísérletnek, hogy az egyébként nagyon ellenálló mezei aszat bizonyult a leginkább ecetérzékeny növénynek, holott ez az egyik legellenállóbb gyomfaj. Már az 5 százalékos ecetoldat is az aszat 100 százalékos pusztulását okozta, míg 20 százalékos oldattal permetezve két óra alatt pusztultak el a növények.
A kísérletben az is bebizonyosodott, hogy húsz százalékos ecetoldattal gyommentesíteni lehet a kukoricatáblát anélkül, hogy a kukorica károsodna.
Papp János - Garami Márta
(www.kertpont.hu)
Linkajánló:
Dísznövények
2006.09.21
A CIKK KÉPGALÉRIÁJA
Parlagfű (Ambrosia artemisiifolia)
Fehér libatop (Chenopodium album)
Mezei szulák (Convolvulus arvensis)
Közönséges kakaslábfű (Echinocloa crus-galli)
Legfrissebb magazinok
- A legtutibb balatoni éttermek
- Hetente frissül majd az Office
- Telefonszámokat lop a Facebook
- Rajtol a Tour de dopping
- Szúnyogriasztó és napvédő krém házilag
- Gyümölcsös ínyencségek - 4 szuper recept
- RIPORT MÓNIKÁVAL AZ EROTIKA VILÁGÁBÓL!
- ZTE V889M - kétélű penge
- Újabb csatát nyert a Samsung: betilthatnak néhány iPhone-t
- Viszi az árvíz a motort?
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Ezeken a magyar településeken már készülhetnek az ivóvízhiányra
- Fokozódik a konfliktus: tűzharc tört ki a Wagner-csoport és az orosz légierő között, már három helikoptert lelőttek
- Putyin beszédet intézett népéhez a a Wagner-csoport lázadása után: „Az ilyen fenyegetésre keményen fogunk reagálni”
- Lázadás tört ki Oroszországban: a Wagner zsoldoscsoport elfoglalt egy orosz várost, Putyin hamarosan beszédet mond
- Olyan vihar jöhet, ami ellen az esernyő nem elég
- Ők öten vesztek hullámsírba a Titan fedélzetén
- Az Európai Parlament megszavazta: Magyarország alkalmatlan az uniós elnökségre
- Aligha most robban föl a Balkán puskaporos hordója
- Putyin arra játszik, hogy legyen ürügye az első nukleáris csapásra
- Novák Katalin a kórházban indította a reggelt
HIRDETÉS
