HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Két hét alatt csaknem hétszáz új álláshirdetést adott fel a Belügyminisztérium, óriási a tanárhiány
- Jön még pénz Brüsszelből? Megszólalt a miniszter
- Gyárfás Tamás ismét a bíróság előtt: kulcsfontosságú hangfelvételek kerültek terítékre
- Mi történt? Lezuhant egy helikopter a Mount Everest közelében - Senki nem élte túl
- Mutatjuk, melyek lesznek a legfontosabb témák a vilniusi NATO-csúcson
HIRDETÉS
MAGAZINOK > AKI A VIRÁGOT SZERETI... > Ötletparádé > ZÖLDFORTÉLY
Az ötletes ember a városban is megtalálja a módját, hogyan teremtsem maga körül kis zöld szigetet. Kertet telepíthet a lakás elõterébe, az udvarra, a lakás erkélyére, teraszára, a folyosóra, a lakótelepi lakás lodzsáira, lépcsõházba, falra, fára, minden zeg-zugba, még a szoba ablakába, párkányára is.
Virágos erkélyek, teraszok, lodzsák
Csak egyszer kell muskátlit vásárolnia annak, aki ezzel a virággal akarja benépesíteni a környezetét. A leghálásabb növények egyike. Jól tűri a viszontagságos körülményeket, de ha egy kis törõdést észlel, növekszik, nyújtózkodik, bokrosodik, terebélyesedik. És virágzik szakadatlanul. Égõvörös, hatalmas labdacsait kidugja a zöld levelek közül, hadd pompázzanak!
A mediterrán égövrõl származó muskátli (hívják gócsacsőrnek is) úgy megtelepedett, meghonosodott nálunk, mintha õslakos lenne. Faluhelyen virít az ablakokban, a házak udvarán. Tornácokat, párkányokat, lépcsõ feljárókat díszit. Rozmaringot is ültetnek a tövéhez, hogy annak fűszeres illata elűzze a hasas legyeket, amelyek a muskátli leveleit szorgalmasan látogatják fészekrakás céljából. Legkedveltebb a csukos, cakkos levelû, harsány piros virágú "Hungária 1" fajta, de keresik a nemesített fajtákat, a futó, csüngõ, csillagvirágos rózsaszínû és lila muskátlikat is.
A piacokon, az üzletekben már kora tavasszal megjelennek az árusok a növényházban elõnevelt cserepes virágzó tövekkel. A drága muskátlit sokan vásárolják. Ezeket nem ajánlom kiültetetésre, mert nem edzettek, a hideg éjszakákat nem bírják, megfáznak, leveleiket, bimbóikat elveszítik és egy esztendõ sem elég ahhoz, hogy erõre kapjanak. Ám azok, amelyek április végén jól szellõzött melegágyból jönnek: zömökek, erõs testûek, edzettek - kiültetésre alkalmasak. Egyméteres erkélyládába két-három tövet ültethetünk, közéjük csüngõ virágú fodros, fehér vagy színes begóniát. És most csak annyi a dolgunk, hogy szorgalmasan öntözzük õket. Az elnyílt virágokat, a sárguló leveleket tördeljük le és a virágzás szaporítása érdekében tápsót, lombtrágyát gyakran tegyünk az öntözõvízbe.
Késõ õsszel, ha beállnak a tartós fagyok (pár fok hideget könnyen eltûr), a töveket felszedjük, újságpapírba bugyoláljuk és hûvös helyre, kamrába, padlásra, pincébe felfüggesztjük. Február végén a töveket nagyobb cserépbe ültetjük. A hajtásokat visszavágjuk, az erõsebbeket letörjük, a földbe szúrva meggyökereztetjük. Áprilisban már kihajtott, virágzóképes növényeket ültethetünk a földbe.
Balkonvirágok cserépben
Nincs az a parányi terület, amelyre ne férjen akár egy virágos erdõ. A helyet kihasználva, az erkélyrács mindkét - külsõ és belsõ - oldalára függeszthetünk virágcserepeket. A kövezetre is állíthatunk cserepes virágokat, de felfüggeszthetünk a falra virágtartókat cserepek számára. Ideális hely a cserepes virágok számára az ablakpárkány is.
Cserépben tarthatunk fuksziát, mely egész nyáron ontja kék-lila-piros kehely alakú virágait. Kedveli a napot, de félárnyékos helyen még szebben növekszik. Kevés gondozást igényel, de a huzatra nagyon érzékeny, csakúgy mint a folyton virágzó begónia. Hálás virág, de csak akkor, ha a cserép tálkájából sosem fogy ki a friss víz, s lehetõleg táppal javítva.
VIRÁGOS FORTÉLYOK
AMARILLISZ
Az amarilliszhagymák mellett kinövő fiókhagymák nevelésével szaporíthatjuk a virágunkat.
Az amarilliszhagymákat májusban ültessük ki jól trágyázott földbe, a kert magasabb részébe, és a nyár folyamán gondosan öntözzük.
Az amarilliszhagymákat szeptemberben szedjük fel, száraz helyen pihentessük 5-6 hétig, majd novemberben vagy december folyamán cserépbe ültetve virágoztathatjuk.
Az amarilliszhagymát cserépbe ültetés után locsoljuk meg, majd amikor sötét helyen vagy eltakarva néhány hét múlva zömök hajtásként megjelenik a virág bimbója, vigyük világos helyre vagy takarjuk ki és tovább gondozva nemsokára kinyílnak a tölcséres virágok.
DÁLIA
A dália elnyílott virágait vágjuk le, mert így hamarabb hozza a következő virágot.
Ha a dália levelei megfagynak, lehervadnak, akkor a gumókat szedjük ki a földből és a szárakat kb. 10 cm hosszúságúra vágjuk vissza.
A kiásott dáliagumókról távolítsuk el talajt, szellős helyen hagyjuk száradni, majd tegyük fagymentes helyre, és akár papírdobozban is tárolhatjuk tavaszig.
A dália átteleltetésre eltett gumóit ne tartsuk nyirkos helyen, nehogy a gyökérnyaki rész károsodást szenvedjen, mert akkor a növény tavasszal nem hajt ki.
EGYNYÁRIAK
Az egynyári virágok kiültetésével várjuk meg a fagyosszentek elmúltát.
ÉVELŐ VIRÁGOK
Az elvirágzott évelő virágokat augusztus végén, szeptember elején át lehet ültetni, szét lehet osztani, mert a tél beálltáig még meg tudnak erősödni, meg tudnak gyökeresedni.
HAGYMÁS NÖVÉNYEK
A hagymás növények virágait soha ne vágjuk le az összes levelükkel, illetve elszáradásig ne vágjuk le a leveleiket, mert azok szükségesek a hagyma kifejlődéséhez.
HAGYMÁS VIRÁGOK
A virághagymákat ültetésig levegős, száraz helyen tartsuk.
A hagymás virágok ideális ültetési ideje a szeptember hónap.
A tulipánt és a nárciszt 10 cm mélyre, míg a jácintot 15 cm mélyre ültessük.
Ha a hagymás virágok virítanak, rendszeresen szedjük róluk a virágot, mert így több energiájuk marad a hagyma nevelésére, és így biztosított a következő évi virágzás is.
A virághagymák felszedhetőségének a jele az elsárguló, száradó viráglevelek. Ideje május vége, június első fele.
A hagymát nevelő virágaink közül a nárcisz és a krókusz hagymáit szedjük fel minél hamarabb, mert ezek a hagymák korán visszagyökereznek és akkor már nem érdemes felszedni.
Ha a virághagymákat túl korán szedjük fel, nincs idejük kellőképpen megnőni, sőt a hagymák nyaki része még nem zárul le. A beéretlen, kisméretű hagymák kevésbé értékes szaporítóanyagot biztosítanak.
HOLDVIOLA (JÚDÁSPÉNZ)
Augusztusban kell elvetni magját.
ÍRISZFÉLÉK
Ha az íriszfélék elvirágoztak, tőosztással lehet azokat szaporítani.
KANNA
Az erősebb éjszakai fagyok beállta előtt a kannát szedjük ki a talajból. Rázzuk le róla a rátapadt talajt, szedjük le a leveleit, kb. 10 cm-re vágjuk vissza, és úgy tároljuk a tél folyamán.
KARDVIRÁG
A kardvirágot egymás utáni évben ugyanarra a helyre ne ültessük, mert a kórokozó gombák a talajban áttelelve virágainkat károsítják.
A kardvirág nem kedveli a frissen trágyázott talajt.
Ha a virágoskert talaja 10 C fokra felmelegedett, kirakhatók a kardvirág hagymái.
A kardvirághagymákat ültetés előtt tisztítsuk meg és nedves csávázás után kezdjük a hajtatását.
A kardvirágot károsító (leveleit és virágait is rágó) rovarok (gladiólusztripsz) ellen használjunk rovarölő szereket, de a permetlébe tegyünk nedvesítőszert is, mert a kardvirág levelein rosszul tapad a permetlé.
A kardvirág intenzív öntözését akkor kezdjük el, amikor megjelenik a virágos hajtás (megvastagodott rész).
A korán elvirágzó kardvirág hagymáit szeptemberben szedjük fel, és a föl feletti részt kb. 10 cm-re vágjuk el a hagyma fölött.
A felszedett kardvirághagymákat szellős helyen szárítsuk meg, a sarjhagymákat pedig válasszuk le az anyaghagymáról és fajtánként összegyűjtve az elültetésig 5-10 C fokos hőmérsékletű helyen tároljuk.
KÖRÖMVIRÁG
A körömvirág igen jól hasznosítható gyógynövény, április közepétől szabadföldbe is vethető.
KRIZANTÉM
A krizantém tőhajtásait július közepe táján 3-5 levél fölött csípjük vissza, így 2-3 ágra fejlődve hozza majd virágait október vége felé.
MUSKÁTLI
A muskátli a tápanyagdús talajban buja levélzetet fejleszt, rosszul virágzik.
A muskátli dugványozással történő szaporítása augusztus és szeptember hónapban végezhető el. Az anyatőről leválasztjuk a rövid oldalhajtást, az alsó 1-2 levelet eltávolítjuk, majd cserépbe vagy tejfölös pohárba rakott termőföldbe 1 cm mélyre dugjuk, megnyomkodjuk és beöntözzük.
POZSGÁS NÖVÉNYEK
A nyár folyamán szabadban nevelt pozsgás növények fagyérzékenyek, ezért szeptember végén vigyük be azokat fedett helyre.
PÜNKÖSDI RÓZSA
A pünkösdi rózsát szeptember első felében tőosztással szaporíthatjuk.
RÓZSA
Kedvelt rózsáinkat magunk is szaporíthatjuk dugványozással úgy, hogy kiválasztunk egy olyan hajtást, melynek a végén már elnyílott a virág. A hajtásból 15-20 cm-nyit levágunk, majd az aljáról mintegy 8-10 cm hosszan leszedjük a leveleket. A felső részen legalább 2 levelet meghagyunk. Az így előkészített dugványt cserépbe vagy a végleges helyére ültetjük. A földből kiálló leveles részt befőttesüveggel fedjük le, mert ezzel végjük a túlzott párologtatástól, valamint a külső behatásoktól. Gondosan öntözve a következő év tavaszán már eltávolíthatjuk róla az üveget.
Megszáradt gyökerű rózsatövet soha ne vásároljunk, mert igen nehezen ered meg, vagy egyáltalában ki sem hajt.
Októberben még ültethetünk rózsát, mert még a tél beállta előtt gyökeret fejleszt.
A rózsatövek legideálisabb ültetési időpontja a tavasz.
A rózsatövek gyökerét ültetés előtt vágjuk vissza az egészséges részig, mártsuk bele agyagból készített pépbe és így ültessük el.
A bokorrózsát magas helyre ültessük.
Március végén a rózsákat bontsuk ki a tövük köré kupacolt földhalmok alól.
Virágképződést serkentő permetlé készíthető macskagyökérből, amit előnyösen alkalmazhatunk a rózsák permetezésére.
A rózsa első virágát a mihamarabbi másodvirágzás reményében csak rövid szárral szedjük.
Ha a rózsák első virágai elhervadtak, ne túl rövidre metsszük vissza, mert így a következő virágot hozó hajtás gyorsabban kifejlődik.
Azért, hogy a rózsa elvirágzás után ismét virágozzon, az elnyílás után vágjuk vissza a hajtást.
A rózsabokor gazdagon virágzik, ha a talajban elegendő vizet és tápanyagot talál, ezért kombinált műtrágyából készített (10 liter vízhez 20-30 g műtrágya) 2-3 liter oldattal kéthetente öntözzük meg.
A levendula a rózsák között távol tartja a levéltetveket és a hangyákat.
A bokorrózsák metszését a kitakarással egy időben végezzük el.
A rózsát virágzás után úgy metsszük meg, hogy a hajtásnak egyharmad részét levágjuk.
A futórózsát nem szabad visszavágni. Metszése csupán abból áll, hogy az elöregedett részeket levágjuk és új hajtásokat kötünk fel helyette.
A rózsa tövéből feltörő vadhajtásokat úgy kell eltávolítani, hogy kibontjuk a rózsatövet, a vadhajtást tőből levágjuk, majd a tövet visszatemetjük és a talajt visszadöngöljük.
A magas törzsű rózsát le lehet hajlítani és koronáját földdel takarva védhetjük a fagytól.
2006.08.30
t: 6020
ZÖLDFORTÉLY
Az ötletes ember a városban is megtalálja a módját, hogyan teremtsem maga körül kis zöld szigetet. Kertet telepíthet a lakás elõterébe, az udvarra, a lakás erkélyére, teraszára, a folyosóra, a lakótelepi lakás lodzsáira, lépcsõházba, falra, fára, minden zeg-zugba, még a szoba ablakába, párkányára is.
Virágos erkélyek, teraszok, lodzsák
Csak egyszer kell muskátlit vásárolnia annak, aki ezzel a virággal akarja benépesíteni a környezetét. A leghálásabb növények egyike. Jól tűri a viszontagságos körülményeket, de ha egy kis törõdést észlel, növekszik, nyújtózkodik, bokrosodik, terebélyesedik. És virágzik szakadatlanul. Égõvörös, hatalmas labdacsait kidugja a zöld levelek közül, hadd pompázzanak!
A mediterrán égövrõl származó muskátli (hívják gócsacsőrnek is) úgy megtelepedett, meghonosodott nálunk, mintha õslakos lenne. Faluhelyen virít az ablakokban, a házak udvarán. Tornácokat, párkányokat, lépcsõ feljárókat díszit. Rozmaringot is ültetnek a tövéhez, hogy annak fűszeres illata elűzze a hasas legyeket, amelyek a muskátli leveleit szorgalmasan látogatják fészekrakás céljából. Legkedveltebb a csukos, cakkos levelû, harsány piros virágú "Hungária 1" fajta, de keresik a nemesített fajtákat, a futó, csüngõ, csillagvirágos rózsaszínû és lila muskátlikat is.
A piacokon, az üzletekben már kora tavasszal megjelennek az árusok a növényházban elõnevelt cserepes virágzó tövekkel. A drága muskátlit sokan vásárolják. Ezeket nem ajánlom kiültetetésre, mert nem edzettek, a hideg éjszakákat nem bírják, megfáznak, leveleiket, bimbóikat elveszítik és egy esztendõ sem elég ahhoz, hogy erõre kapjanak. Ám azok, amelyek április végén jól szellõzött melegágyból jönnek: zömökek, erõs testûek, edzettek - kiültetésre alkalmasak. Egyméteres erkélyládába két-három tövet ültethetünk, közéjük csüngõ virágú fodros, fehér vagy színes begóniát. És most csak annyi a dolgunk, hogy szorgalmasan öntözzük õket. Az elnyílt virágokat, a sárguló leveleket tördeljük le és a virágzás szaporítása érdekében tápsót, lombtrágyát gyakran tegyünk az öntözõvízbe.
Késõ õsszel, ha beállnak a tartós fagyok (pár fok hideget könnyen eltûr), a töveket felszedjük, újságpapírba bugyoláljuk és hûvös helyre, kamrába, padlásra, pincébe felfüggesztjük. Február végén a töveket nagyobb cserépbe ültetjük. A hajtásokat visszavágjuk, az erõsebbeket letörjük, a földbe szúrva meggyökereztetjük. Áprilisban már kihajtott, virágzóképes növényeket ültethetünk a földbe.
Balkonvirágok cserépben
Nincs az a parányi terület, amelyre ne férjen akár egy virágos erdõ. A helyet kihasználva, az erkélyrács mindkét - külsõ és belsõ - oldalára függeszthetünk virágcserepeket. A kövezetre is állíthatunk cserepes virágokat, de felfüggeszthetünk a falra virágtartókat cserepek számára. Ideális hely a cserepes virágok számára az ablakpárkány is.
Cserépben tarthatunk fuksziát, mely egész nyáron ontja kék-lila-piros kehely alakú virágait. Kedveli a napot, de félárnyékos helyen még szebben növekszik. Kevés gondozást igényel, de a huzatra nagyon érzékeny, csakúgy mint a folyton virágzó begónia. Hálás virág, de csak akkor, ha a cserép tálkájából sosem fogy ki a friss víz, s lehetõleg táppal javítva.
VIRÁGOS FORTÉLYOK
AMARILLISZ
Az amarilliszhagymák mellett kinövő fiókhagymák nevelésével szaporíthatjuk a virágunkat.
Az amarilliszhagymákat májusban ültessük ki jól trágyázott földbe, a kert magasabb részébe, és a nyár folyamán gondosan öntözzük.
Az amarilliszhagymákat szeptemberben szedjük fel, száraz helyen pihentessük 5-6 hétig, majd novemberben vagy december folyamán cserépbe ültetve virágoztathatjuk.
Az amarilliszhagymát cserépbe ültetés után locsoljuk meg, majd amikor sötét helyen vagy eltakarva néhány hét múlva zömök hajtásként megjelenik a virág bimbója, vigyük világos helyre vagy takarjuk ki és tovább gondozva nemsokára kinyílnak a tölcséres virágok.
DÁLIA
A dália elnyílott virágait vágjuk le, mert így hamarabb hozza a következő virágot.
Ha a dália levelei megfagynak, lehervadnak, akkor a gumókat szedjük ki a földből és a szárakat kb. 10 cm hosszúságúra vágjuk vissza.
A kiásott dáliagumókról távolítsuk el talajt, szellős helyen hagyjuk száradni, majd tegyük fagymentes helyre, és akár papírdobozban is tárolhatjuk tavaszig.
A dália átteleltetésre eltett gumóit ne tartsuk nyirkos helyen, nehogy a gyökérnyaki rész károsodást szenvedjen, mert akkor a növény tavasszal nem hajt ki.
EGYNYÁRIAK
Az egynyári virágok kiültetésével várjuk meg a fagyosszentek elmúltát.
ÉVELŐ VIRÁGOK
Az elvirágzott évelő virágokat augusztus végén, szeptember elején át lehet ültetni, szét lehet osztani, mert a tél beálltáig még meg tudnak erősödni, meg tudnak gyökeresedni.
HAGYMÁS NÖVÉNYEK
A hagymás növények virágait soha ne vágjuk le az összes levelükkel, illetve elszáradásig ne vágjuk le a leveleiket, mert azok szükségesek a hagyma kifejlődéséhez.
HAGYMÁS VIRÁGOK
A virághagymákat ültetésig levegős, száraz helyen tartsuk.
A hagymás virágok ideális ültetési ideje a szeptember hónap.
A tulipánt és a nárciszt 10 cm mélyre, míg a jácintot 15 cm mélyre ültessük.
Ha a hagymás virágok virítanak, rendszeresen szedjük róluk a virágot, mert így több energiájuk marad a hagyma nevelésére, és így biztosított a következő évi virágzás is.
A virághagymák felszedhetőségének a jele az elsárguló, száradó viráglevelek. Ideje május vége, június első fele.
A hagymát nevelő virágaink közül a nárcisz és a krókusz hagymáit szedjük fel minél hamarabb, mert ezek a hagymák korán visszagyökereznek és akkor már nem érdemes felszedni.
Ha a virághagymákat túl korán szedjük fel, nincs idejük kellőképpen megnőni, sőt a hagymák nyaki része még nem zárul le. A beéretlen, kisméretű hagymák kevésbé értékes szaporítóanyagot biztosítanak.
HOLDVIOLA (JÚDÁSPÉNZ)
Augusztusban kell elvetni magját.
ÍRISZFÉLÉK
Ha az íriszfélék elvirágoztak, tőosztással lehet azokat szaporítani.
KANNA
Az erősebb éjszakai fagyok beállta előtt a kannát szedjük ki a talajból. Rázzuk le róla a rátapadt talajt, szedjük le a leveleit, kb. 10 cm-re vágjuk vissza, és úgy tároljuk a tél folyamán.
KARDVIRÁG
A kardvirágot egymás utáni évben ugyanarra a helyre ne ültessük, mert a kórokozó gombák a talajban áttelelve virágainkat károsítják.
A kardvirág nem kedveli a frissen trágyázott talajt.
Ha a virágoskert talaja 10 C fokra felmelegedett, kirakhatók a kardvirág hagymái.
A kardvirághagymákat ültetés előtt tisztítsuk meg és nedves csávázás után kezdjük a hajtatását.
A kardvirágot károsító (leveleit és virágait is rágó) rovarok (gladiólusztripsz) ellen használjunk rovarölő szereket, de a permetlébe tegyünk nedvesítőszert is, mert a kardvirág levelein rosszul tapad a permetlé.
A kardvirág intenzív öntözését akkor kezdjük el, amikor megjelenik a virágos hajtás (megvastagodott rész).
A korán elvirágzó kardvirág hagymáit szeptemberben szedjük fel, és a föl feletti részt kb. 10 cm-re vágjuk el a hagyma fölött.
A felszedett kardvirághagymákat szellős helyen szárítsuk meg, a sarjhagymákat pedig válasszuk le az anyaghagymáról és fajtánként összegyűjtve az elültetésig 5-10 C fokos hőmérsékletű helyen tároljuk.
KÖRÖMVIRÁG
A körömvirág igen jól hasznosítható gyógynövény, április közepétől szabadföldbe is vethető.
KRIZANTÉM
A krizantém tőhajtásait július közepe táján 3-5 levél fölött csípjük vissza, így 2-3 ágra fejlődve hozza majd virágait október vége felé.
MUSKÁTLI
A muskátli a tápanyagdús talajban buja levélzetet fejleszt, rosszul virágzik.
A muskátli dugványozással történő szaporítása augusztus és szeptember hónapban végezhető el. Az anyatőről leválasztjuk a rövid oldalhajtást, az alsó 1-2 levelet eltávolítjuk, majd cserépbe vagy tejfölös pohárba rakott termőföldbe 1 cm mélyre dugjuk, megnyomkodjuk és beöntözzük.
POZSGÁS NÖVÉNYEK
A nyár folyamán szabadban nevelt pozsgás növények fagyérzékenyek, ezért szeptember végén vigyük be azokat fedett helyre.
PÜNKÖSDI RÓZSA
A pünkösdi rózsát szeptember első felében tőosztással szaporíthatjuk.
RÓZSA
Kedvelt rózsáinkat magunk is szaporíthatjuk dugványozással úgy, hogy kiválasztunk egy olyan hajtást, melynek a végén már elnyílott a virág. A hajtásból 15-20 cm-nyit levágunk, majd az aljáról mintegy 8-10 cm hosszan leszedjük a leveleket. A felső részen legalább 2 levelet meghagyunk. Az így előkészített dugványt cserépbe vagy a végleges helyére ültetjük. A földből kiálló leveles részt befőttesüveggel fedjük le, mert ezzel végjük a túlzott párologtatástól, valamint a külső behatásoktól. Gondosan öntözve a következő év tavaszán már eltávolíthatjuk róla az üveget.
Megszáradt gyökerű rózsatövet soha ne vásároljunk, mert igen nehezen ered meg, vagy egyáltalában ki sem hajt.
Októberben még ültethetünk rózsát, mert még a tél beállta előtt gyökeret fejleszt.
A rózsatövek legideálisabb ültetési időpontja a tavasz.
A rózsatövek gyökerét ültetés előtt vágjuk vissza az egészséges részig, mártsuk bele agyagból készített pépbe és így ültessük el.
A bokorrózsát magas helyre ültessük.
Március végén a rózsákat bontsuk ki a tövük köré kupacolt földhalmok alól.
Virágképződést serkentő permetlé készíthető macskagyökérből, amit előnyösen alkalmazhatunk a rózsák permetezésére.
A rózsa első virágát a mihamarabbi másodvirágzás reményében csak rövid szárral szedjük.
Ha a rózsák első virágai elhervadtak, ne túl rövidre metsszük vissza, mert így a következő virágot hozó hajtás gyorsabban kifejlődik.
Azért, hogy a rózsa elvirágzás után ismét virágozzon, az elnyílás után vágjuk vissza a hajtást.
A rózsabokor gazdagon virágzik, ha a talajban elegendő vizet és tápanyagot talál, ezért kombinált műtrágyából készített (10 liter vízhez 20-30 g műtrágya) 2-3 liter oldattal kéthetente öntözzük meg.
A levendula a rózsák között távol tartja a levéltetveket és a hangyákat.
A bokorrózsák metszését a kitakarással egy időben végezzük el.
A rózsát virágzás után úgy metsszük meg, hogy a hajtásnak egyharmad részét levágjuk.
A futórózsát nem szabad visszavágni. Metszése csupán abból áll, hogy az elöregedett részeket levágjuk és új hajtásokat kötünk fel helyette.
A rózsa tövéből feltörő vadhajtásokat úgy kell eltávolítani, hogy kibontjuk a rózsatövet, a vadhajtást tőből levágjuk, majd a tövet visszatemetjük és a talajt visszadöngöljük.
A magas törzsű rózsát le lehet hajlítani és koronáját földdel takarva védhetjük a fagytól.
Linkajánló:
Dísznövények
2006.08.30
A CIKK KÉPGALÉRIÁJA
Legfrissebb magazinok
- A legtutibb balatoni éttermek
- Hetente frissül majd az Office
- Telefonszámokat lop a Facebook
- Rajtol a Tour de dopping
- Szúnyogriasztó és napvédő krém házilag
- Gyümölcsös ínyencségek - 4 szuper recept
- RIPORT MÓNIKÁVAL AZ EROTIKA VILÁGÁBÓL!
- ZTE V889M - kétélű penge
- Újabb csatát nyert a Samsung: betilthatnak néhány iPhone-t
- Viszi az árvíz a motort?
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Ezeken a magyar településeken már készülhetnek az ivóvízhiányra
- Fokozódik a konfliktus: tűzharc tört ki a Wagner-csoport és az orosz légierő között, már három helikoptert lelőttek
- Putyin beszédet intézett népéhez a a Wagner-csoport lázadása után: „Az ilyen fenyegetésre keményen fogunk reagálni”
- Lázadás tört ki Oroszországban: a Wagner zsoldoscsoport elfoglalt egy orosz várost, Putyin hamarosan beszédet mond
- Olyan vihar jöhet, ami ellen az esernyő nem elég
- Ők öten vesztek hullámsírba a Titan fedélzetén
- Az Európai Parlament megszavazta: Magyarország alkalmatlan az uniós elnökségre
- Aligha most robban föl a Balkán puskaporos hordója
- Putyin arra játszik, hogy legyen ürügye az első nukleáris csapásra
- Novák Katalin a kórházban indította a reggelt
HIRDETÉS
