HIRDETÉS
HIRDETÉS

MAGAZINOK > ÉLETMÓD > Táplálkozás > Védje szervezetét a hőség ellen

t: 909

Védje szervezetét a hőség ellen

A nyári forróságban különösen érdemes figyelni szervezetünk vízháztartására. Míg étel nélkül 50 napig is képes életben maradni valaki, víz nélkül legfeljebb 6-7 napig bírja. Azt, hogy sürgős folyadékpótlásra van szükség a szomjúság-érzet jelzi. A tartós szomjazás nemcsak kellemetlenséget okoz, hanem súlyos következményekkel jár: a szervezet először a 40–45 százalék vizet tartalmazó izmokból vonja el a nélkülözhetetlen mennyiséget, ami miatt fájdalmas izomgörcsök léphetnek fel. Amikor aztán a víz- és sóháztartás teljesen felbomlik, anyagcserezavarok is jelentkeznek. Erős szomjazás esetén – ami bágyadtsággal és szájszárazsággal jár – a veszteséget a tiszta víznél jobban pótolhatja az enyhén sós tea vagy leves, hiszen a megfelelő mennyiségű sót is biztosítani kell.

A folyadékhiányra különösen érzékenyek a gyerekek és az idősek. Kicsiknél hányás, vagy hasmenés után sürgősen pótolni kell a folyadékmennyiséget, nehogy kiszáradjanak. Az idős emberek folyadékbevitelére is ügyelni kell, mert a szervezetük már nem jelzi olyan sürgető szomjúságérzettel a folyadékhiányt. Ha kiszáradnak emésztési zavarok léphetnek fel és növekszik a trombózis veszélye.

A sportolás, a jelentősebb fizikai megterhelés megnöveli a folyadék- és ásványi anyagszükségletet. A verejtékezéssel nátrium-, kálium-, kalcium- és magnézium távozik, ami bágyadtságot, szédülést, vérnyomáscsökkenést, izomgörcsöt okoz. A nehéz fizikai munkát végzőknek és sportolóknak már az erős szomjúságérzet megjelenése előtt gondoskodniuk kell a folyadékbevitelről. A tevékenység előtt és lehetőség szerint közben is negyedóránként egy-két deci vizet kell elkortyolni. A hőségben az izzadsággal nagy mennyiségű folyadékot, a verejtékben lévő 0,1-0,2 százalékos sótartalom lévén pedig jelentős mennyiségű sót veszít a szervezet.

A víz élettani szerepe széleskörű az emberi szervezetben: biztosítja a vérkeringést, lehetővé teszi a tápanyagok oldását, felszívódását és szállítását, szabályozza a szervezet belső hőmérsékletét. A napi vízleadás és vízfelvétel átlagosan 2,4 liter. Ennyi folyadék távozik a szervezetünkből a verejtékezés, a légzés és a kiválasztás során, amit pótolni kell. Melegben a folyadékigény ennél is nagyobb: napi 3–4 literre is szükség lehet.

Nem mindegy azonban, mivel csillapítjuk a szomjunkat. Például a kávé, tea koffeinfélékkel, az üdítőitalok pedig nehezen leadható felesleges kalóriákkal terhelik meg szervezetünket. A biológiai vízigény kielégítésére a lédús gyümölcsök (dinnye, barack, szőlő) és az ásványvizek a legalkalmasabbak. Azokat a tiszta eredetű, természetes, a föld védett rétegeiből származó vizeket nevezzük ásványvizeknek, amelyek gazdagon tartalmaznak fontos ásványi anyagokat és nyomelemeket a szervezet számára könnyen feldolgozható és beépíthető formában. Az ásványvizek vásárlásakor a címke tájékoztat a folyadék összetételéről. Érdemes tanulmányozni, hogy a pénzünkért egyszerű „szódát”, vagyis szénsavval dúsított, palackozott ivóvizet, vagy értékes ásványokat is tartalmazó ásványvizet veszünk-e.

Az elmúlt évtizedekben megsokszorozódott az ásványvizet fogyasztók száma. Míg 1960-ban az egy főre jutó éves fogyasztás mindössze 2,3 liter volt, negyven évvel később már majdnem húszszor annyi, 2001-ben pedig már 50 liter fejenként. A hazánkban található természetes forrás- vagy kútvizek fizikai és kémiai vizsgálatát az ÁNTSZ, orvosi vizsgálatát pedig a Balneológiai Kutatóintézet végzi. Minősítésük, a bennük megtalálható ásványi anyagok összetétele és mennyisége alapján sorolják őket forrásvíz, ásványvíz, magas ásványi anyagú ásványvíz és gyógyvíz kategóriába.

(reggel.hu)

2006.07.19

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

Legfrissebb magazinok