Játszóhely a kertben

MAGAZINOK > AKI A VIRÁGOT SZERETI... > Ötletparádé > Játszóhely a kertben

t: 1272

Először gondoljuk át a dolgot, mielőtt egyszerűen kikergetnénk gyermekünket a szabadba. Egyáltalán nem mindegy, hogy hol, hogy min és hogy mivel játszik a kisember.

Hová helyezzük?

Apróbb gyermekeknél a legfontosabb, de később sem árt, ha szem előtt vannak, ha a felügyeletük játékidőben sem szünetel. Ezért a kerten belül a konyha, az étkező vagy a nappali ablakából szemmel tartható kertrészt válasszunk. Mindenképpen napos helyet jelöljünk ki, melyet dél és nyugat felől lombhullató fákkal árnyékolhatunk a nyári tűző nap melegétől. Az uralkodó szélirány felől (ami nálunk általában észak-északnyugat) maga az épület, a kerítés, vagy ezek hiányában örökzöld cserjesor teremtsen szélárnyékot.
Természetesen messze kerülje el a veszélyforrásként számba jövő műtárgyakat, mint az akna, a villanyoszlop, az emésztő, a gázóraszekrény és hasonlók. Lejtős telken inkább a mélyebben fekvő részek alkalmasak, a környékén pedig támfalak helyett rézsűket alkalmazzunk.

Nem szerencsés, ha a gyermek játszótere az épület előterébe kerül: a kertnek, a ház előszobájának rendezetlen hatást kölcsönöz. Az sem kedvező, ha gyalogút vezet keresztül a játszóhelyen.
Összefoglalva: házunk körül a gyermek játszóhelye nem lehet sem nagyon eldugva, sem nagyon kiemelve.

Mivel burkoljuk?

A legjobb a természetes megoldás, ami egy kert esetében aligha lehet más, mint a gyep. Ez akkor bizonyul tartósnak, ha már megerősödött, előnevelt gyepszőnyeget, vagy gyeptéglát alkalmazunk. Ezt tíz-tizenöt cm-es, homok-, vagy kavicságyon nyugvó humuszrétegre kell fektetnünk. Igényes megoldás, ha az aljzatban a két réteget geotextília választja el. Alapos hengerlés után a gyepünk tartós lesz, és esőzések nyomán a vizet gyorsan elvezeti, így hamar újból használatba vehető. Sajnos az állandó öntözés gondját nem kerülhetjük el. Ez azonban ma már automata berendezésekkel nem minket terhel. Csak anyagilag…

Sok szempontból elfogadható megoldás még a játszótereken látható gumiőrleményből készült burkolóelemek alkalmazása. Ez szintén homokágyra kerül. Tartós és a balesetveszélyt nagyban kiküszöbölő felületet ad. További kezelést nem igényel. Látványát azonban nehéz úgy megtervezni, hogy természetesnek tűnjön, ne játszótéri hatást keltsen. Ehhez hasonló gondot jelent a különféle műanyag-, úgynevezett sportfelületek alkalmazása. A természetes és a mesterséges anyagok keveredése visszatetsző hatást kelthet az olyan intimebb térben, mint egy családi ház kertje. Ez szól a műfű felhasználása ellen is.

Szóba jöhet még a homok, leginkább azért, mert a legkevésbé sérülést okozó anyag. Leginkább akkor képzelhető el megfelelő megoldásnak, ha a játszóhely egyetlen nagy homokozó. Ekkor ugyanis jól elhatárolódik a kert többi részétől. Hátránya, hogy a különféle játéktevékenységek nem különülnek el. Másrészt felkészülhetünk a homok megjelenésére a házban a hűtőszekrénytől az ágyneműtartóig gyakorlatilag mindenhol. A játszóhelyek homokját időről időre átrostálni, és két-háromévente cserélni illik.

Jó megoldás az is, ha megfelelő faanyagú burkolatot használunk. A telített fából készült járólapokat az előzőkhöz hasonlóan homokra fektetjük. A szálirányban elhelyezett elemek alkalmasak igazán, míg a bütüs, a száliránnyal felfelé állók sérülést okozhatnak. Ügyeljünk, hogy a felület szálkamentes legyen.

A korábban általános kavicsos játszófelületeket kerüljük. Ezek csúnya horzsolásos sérüléseket okozhatnak. Semmiképpen nem ajánljuk a beton, a kő, vagy kerámia burkolatokat, nem is beszélve a fémekről. Ezek használatára nincs igazán jó megoldás: a csúszásmentes, érdes felületek még durvább sérüléseket okozhatnak, míg a csúszós, sima kivitel fokozottan balesetveszélyes.

Mi kerüljön bele?

Ne akarjunk egy teljes játszóteret bezsúfolni az udvarunkra, ezt hagyjuk a köztereken. Inkább alkalmazkodjunk a gyermekünk igényeihez, alkatához, vágyaihoz. Az alapvető elemek – homokozó, hinta, mászóka, csúszda és esetleg egy kisház – azonban ne hiányozzanak. Az az igazi, ha ezek szerves egységet alkotnak, nem csak egymással, de lehetőség szerint a kert egyéb adottságaival is. Például a mászókát egy meglévő fával kombinálhatjuk, a hinta lóghat faágon, míg a csúszda belesimulhat a rézsűbe.

A mozdíthatatlan eszközök telepítésekor gondoljunk arra is, hogy a játszóhelynek mobil elemeket is be kell fogadnia. Ott kell helyet kapjon a felfújható kismedence, az ugráló-ház, és ki tudja mi minden még, amit majd a gyermek megkíván.
Előre mutathatnak néhány szabadban is űzhető sportjáték kellékei, mint például a pingpong, lengőteke, kosárpalánk és társai. Ezek azonban már nem feltétlenül egy gyermek játszóhelyének részei.

Miből készüljön?

Mondanunk sem kell, hogy a gyermekjátékok szempontjából mindenek fölött áll a fa. Ez a természetes anyaga az ember környezetének, még ha kicsi is az ember. A már említett telített fa anyagokból minden elkészíthető. Ha vásárolunk, vagy készíttetünk, az anyagminőségen kívül elsősorban a kapcsoló elemekre figyeljünk – mérlegeljünk a tartósság, a látvány és főleg a lehetséges balesetforrások szerint.

Sajnos, a nagyipari termelés és a gyakorlatiasság szempontjai kibékíthetetlenül szemben állnak a szerves környezetesztétika elveivel. A különböző műanyagokból készült játékok könnyűek, olcsóbbak, “puhák”, vízállóak, moshatóak, gondozást nem igényelnek és csúnyának sem mondhatók – végül pedig szívfájdalom nélkül eldobhatóak (a környezetvédők nagy bánatára).

Ez utóbbi nem elhanyagolható szempont, ha arra gondolunk, hogy a leggyönyörűbben felépített játszóhely is feleslegessé válik a gyermekek növekedésével. Tompítható ez az ellentmondás, ha a játszóhely néhány állandó, látványban is domináns részét organikusan, fából készítjük el, s ezek alárendeltségében használunk műanyag és könnyűfém elemeket. Ha szerencsésen eltaláljuk az egyensúlyt, nem mondunk le a gyermekeket vonzó és az utóbbiakban testet öltő harsány színekről sem és megőrizzük a kert természetes összhatását is.

(nana.hu)

2006.07.06

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

A CIKK KÉPGALÉRIÁJA

Játszóhely a kertben

Legfrissebb magazinok