HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Két hét alatt csaknem hétszáz új álláshirdetést adott fel a Belügyminisztérium, óriási a tanárhiány
- Jön még pénz Brüsszelből? Megszólalt a miniszter
- Gyárfás Tamás ismét a bíróság előtt: kulcsfontosságú hangfelvételek kerültek terítékre
- Mi történt? Lezuhant egy helikopter a Mount Everest közelében - Senki nem élte túl
- Mutatjuk, melyek lesznek a legfontosabb témák a vilniusi NATO-csúcson
HIRDETÉS
MAGAZINOK > UTAZÁS > Afrika > Egyiptom, a csodák országa
Legyen szó akár egy nílusi hajóútról, melynek során Luxor és Asszuán közötti partszakasz látnivalóiban gyönyörködhetünk, vagy Kairó és a gizai piramisok több ezer éves történelmi emlékeinek megtekintésérõl, esetleg egy gondtalan nyaralásról, búvárkodásról Hurghadán vagy Sharm El Sheikhen, Egyiptom ideális úti cél.
Egyiptomban az állami szervezkedés és kultúra elsõ nyomai a Kr. e. V-IV. században, az ún. dinasztia-elõtti korban mutatkoznak, Alsó- és Felsõ-Egyiptom két külön államának megalakulásával. A két országot Menesz egyesítette (kr.e. 3400), aki az 1. dinasztia elsõ uralkodója. Utána három korszakot különböztetünk meg, Manetho történetíró (kr. e. 300 körül) szerint: Az elsõ az 1-10. dinasztiák kora (3400-2100), a középsõ a 11-17. dinasztiák uralkodása (2100-1580), végül az újkor a 18-30. dinasztiák alatt (1580-332). Az elsõ kor kultúrális fejlõdése a 4. dinasztia idején érte el tetõpontját, ebbõl származtak Khufu, Khafra és Menkara fáraók, a gizehi hatalmas piramisok építtetõi. Az 5. dinasztia alatt Egyiptom hatalma egyre terjedt, s csak a 6. dinasztia alatt indult hanyatlásnak, amikoris a birodalom ismét kisebb-nagyobb fejedelemségekre bomlott. A belsõ béke s a birodalom egysége csak a 12. dinasztiával állott újra helyre, mely kétszáz évig uralkodott (1995-1800), alapítója I. Amenemhat, a thebai Ámon-templom építtetõje.
A következõ dinasztiák alatt ismét szaporodtak a belsõ bonyodalmak, míg végre a hikszoszok betörése (kr. e. XVIII. sz.) jóidore tönkretette az Egyiptomi civilizáció fejlodését. A szemita eredetû hikszoszok pásztornépébõl valók a 15. és 16. dinasztia uralkodói. Csak a kr. e. XVI. sz-ban emelkedett fel újra a birodalom, a 17. és 18. dinasztia alatt, melybõl III. Thutmozisz, III. Amenhotep (az õ szobra a két híres Memnon-szobor) és IV. Amenhotep, az egységes Nap-imádás elrendelõje származtak.
Leghíresebb azonban a 19. dinasztia, melynek legnevezetesebb uralkodója II. Rhamszesz, 1292-25., hadviselésben és kulturális intézkedésekben egyaránt kiváló fáraó. Utóda, Merenptah alatt történt az izraeliták kivonulása Egyiptom földjérõl.
Utánna ismét hanyatlásnak indult a birodalom s ezt a 22. dinasztiabel Szeconchisz Palesztina meghódítója sem tarthatta fel. A 24. dinasztia végén Szabakon ethiópiai hódító kezébe került Egyiptom, aki a 25. dinasztiát alapította. Ennek utolsó tagja, Tarakosz idején az asszírok foglalták el Egyiptomot és 20 helytartó kormányzására bízták az országot. Ezek leghatalmasabbja, a saisi helytartó fia, I. Pszammetich lerázta az asszír igát, egyesítette a birodalmat, s megalapította a szaiták 26. dinasztiáját (663-610). Ebben a korban Egyiptom ismét felvirágzott.
525-ben Kambyzesz perzsa uralkodó hódította meg, 465-ig perzsa tartomány volt, majd egy idõre visszanyerte függetlenségét, míg 340-ben ismét provinciává süllyedt. 332-ben Nagy Sándor kezére került s makedon tartomány lett, Nagy Sándor alapította Alexandriát is. Egyiptom Nagy Sándor birodalmának szétbomlása után vezérének, Ptolemaiosnak jutott, aki 305-ben felvette a királyi címet, s kinek utódai három századon át, kr. e. 31-ig uralkodtak.
Alattuk ment végbe az Egyiptomi mûvelõdésnek a hellén kultúrával való egybeolvadása, melynek folytán Egyiptom tudományban és mûvészetekben új virágkorát élte, de az erkölcsök romlása, a régi erõ teljes elernyedése csak siettették a bukást, mely kr.e. 31-ben következett be, amikor Octavianus az actiumi csatában leverte Kleopátrának Antóniusszal egyesült hadait s Egyiptomot római provinciává tette. Egyiptom, mint római tartomány, a császár külön dominiuma és Róma magtára volt. A római birodalom szétválasztása óta kr. u. 395, a K-római, bizánci császársághoz tartozott az arab hódításig.
Egyiptom valóra váltja a messziról jött utazónak Nagy Sándorról és Kleopátráról, hõségben izzó sivatagról, a Nílus ajándékáról, kelet nyüzsgõ bazárjairól, fáraókról, romantikáról szõtt álmait. Ehhez ezernyi ereklyét hagytak rá a letûnt évezredek: Alexandria lüktetõ kikötõje, Kairó õsi bazárjai, Karnak és Luxor templomai, Gíza piramisai, a Nílus lassan hömpölygo vize, II. Ramszesz temploma Abu Simbelben mind mind díszletet adnak képzeletünk szárnyalásához. Múlt jelennel és jövõvel, valóság álommal, egzotikum az Ezeregy éjszaka meséivel keveredve festi meg Egyiptom sokszínu, ízû és illatú portréját.
Hajózás a Níluson
Az egyiptomi utazás egyik, sokak számára elérhetetlen különlegessége volt korábban, mára népszerõ turistaprogrammá váltak a nílusi hajóutak. Az utazás egyszerre élmény testnek és az õsi világ kultúrájának megismerésére vágyó szellemnek. Ötcsillagos hajók indulnak Luxorból és járják be az egyiptomi kultúra fõ verõerét, viszik el az utazót legszebb kincseihez. A Nílus évenkénti áradása teremtette meg a fáraók országának gazdagságát, és az õsi Egyiptomban, ezért különös tisztelettel adóztak a folyónak és mintegy köszönetük jeléül mellé építették legfontosabb templomaikat. A hajók, miközben felfelé haladnak a Níluson, nemcsak Egyiptom kies táját szelik át, hanem kultúrája bölcsõjét is. A hajó megáll mindazoknál az építészeti emlékeknél, melyek azzá tették az országot, ami: a csodálatra méltó látnivalók kifogyhatatlan tárházává. Az utazás átöleli Egyiptom összes fontosabb emlékét, az utazás elején mód nyílik Kairó és Gíza piramisainak megtekintésére, útbaejtik a Királyok völgyét, Hassepszut királynõ templomát, a Memmon kolosszust, Edfu és Kom Ombó templomait, Asszuánt ás az Elefánt-szigetet. Egy hét felejthetetlen barangolás egy máig ismeretlen világ relikviái között.
Kairó, az egyiptomi utazások kezdete és vége
Kairó Egyiptom fõvárosa és egyúttal Afrika legnagyobb városa. A Nílus mentén fekszik ott, ahol a folyó sok mellékágra válik szét, melyek a Földközi-tengerbe torkollanak. Kairó amellett, hogy lüktetõ életû metropolisz, egyben az ezer éves arab kultúra hagyományinak letéteményese is. Az égbe szökõ modern felhokarcolók tövében sohasem pihenõ kereskedõk árulják színes portékáikat. Kairó leglátogatottabb nevezetessége a közeli Gíza. Itt található a világ hét csodájának egyike, a gigászi méretû és rejtélyes piramis-együttes, a Kheopsz, Chefren és Mükerin piramis. Közülük a legnagyobb a több, mint 140 méter magas Kheopsz. Ennek az építménynek különlegessége, hogy alaprajza pontosan a négy égtáj felé mutat.
Egyiptom meseszép fürdohelye: Hurghada
Hurghada a Vörös-tenger partján fekszik mintegy 500 km-re Kairótól. A Vörös-tenger az Indiai-óceán beltengere, nevét egy különleges, a tenger alját vörösre festõ tengeri moszat elõfordulásának köszönheti. Hurghada egész évben különlegesen jó feltételeket biztosít a fürdéshez. A tenger vizének hõmérséklete ritkán csökken 22 C °alá. Hurghadánál a kristálytiszta tengert finom homokkal borított hosszú strandok szegélyezik. Sok helyen nyúlnak a tengerbe korallzátonyok, melyek víz alatti szépsége elkápráztatja a búvárkodás szerelmeseit. Azok számára, akik ennek a sportnak nem hódolnak, tengeralattjárók és üvegfenekû hajók engednek bepillantást a víz alatti világba. A Vörös-tenger híres szép korallzátonyairól, és a korallokat benépesítõ színes víz alatti világáról.
Sharm el Sheikh a búvárparadicsom
A Sínai-félsziget déli részén fekvõ Sharm El Sheikh a Vörös-tenger egyik legszebb üdülõhelye. Itt található a világ második legnagyobb korallzátonya, így Sharm El Sheikh és Dahab térségének víz alatti élõvilága rendkívül változatos: , a felszín alatt elterülõ korallkertek között megbúvó ezernyi színben pompázó halakkal, felejthetetlen emlékeket nyújtanak az idelátogatónak. A sivatag, a Sínai-hegyek vonulatai teveháton vagy jeeppel szervezett szafarikkal fedezhetõk fel. Különleges élményt jelent a Mózes-hegy megmászása, vagy az õsi Szent Katalin kolostor megtekintése is. Sharm El Sheikh nyüzsgõ központja, a Naama-öböl számtalan éttermével, bárjával, arab kávézóival, üzleteivel a mozgalmasságot kedvelõknek nyújt kikapcsolódást.
Karnaki templom-együttes
Egyiptomi utazásunk egyik legszebb látnivalója a Karnaki templom-együttes. Luxorból a legtöbben busszal vagy konflissal mennek Karnakba, de aki ráér annak - a látvány miatt - megéri a gyalogos séta. Három kilométer a távolság, és aki nem a Nílus parti sétányon megy, hanem keresztül kasul a külvárosi utcákon, az találkozni fog a valódi Egyiptom arcával. Sok gyerek, meglepõ szegénység, mindenfelé állatok, bizony ez is az utazás nagy látnivalói közé tartozik. De amint feltûnik Karnak, mindent elfelejt a látogató. Itthon már mindenki látott róla képeket, olvasgatta az útikönyvet, próbálta elképzelni, milyen is lehet? Ez az a hely, ahol az elõképzésnek nem sok hasznát lehet venni. Hatalmas területen fekszik, és olyan sok épület maradványait láthatjuk, hogy nehéz térképszeruen magunk elõtt látni. Szerencsére a látvány magával ragad bennünket, az útikönyv bogarászása is általában elmarad. Tudni kell, hogy az épületek sokasága nem egyszerre, hanem kb. kétezer éven át épült, így dinasztiánként változott a kép és gyakran az elõdök által épített remekmûvek anyagát használták
Adatok:
Idõeltolódás: +1 óra magyar idõhöz képest
Terület: 1 001 449 km2
Népesség: 68,3 millió fõ
Népcsoportok: arab (egyiptomi, beduin, berber) 99 %, görög, núbiai, örmény, egyéb európai 1%
Országhívószám: 20
Elektromosság: 220 V, 50 Hz
Államforma: köztársaság
Hivatalos nyelv: arab
Beszélt idegen nyelvek: angol, francia
Vallások: muszlim (94%), kopt keresztény (5%)
Pénznem
Egyiptomi font,
1LE = 100 Piaszter (PT)
Posta, telefon
Magyarország hívása Egyiptomból: 0036
Egyiptom hívása Magyarországról: 0020
Diplomáciai képviselet:
Magyar Köztársaság Nagykövetsége
Kairó, 29, Mohamed Mazhar Str., Zamalek
Tel: 20-2-7358559, Fax: 20-2-7358648
Internet: http://www.kulugyminiszterium.hu/Kulugyminiszterium/HU/Vilag_orszagai/Afrika/Egyiptom/
(forrás: www.travelforum.hu)
2006.04.05
t: 4099
Egyiptom, a csodák országa
Legyen szó akár egy nílusi hajóútról, melynek során Luxor és Asszuán közötti partszakasz látnivalóiban gyönyörködhetünk, vagy Kairó és a gizai piramisok több ezer éves történelmi emlékeinek megtekintésérõl, esetleg egy gondtalan nyaralásról, búvárkodásról Hurghadán vagy Sharm El Sheikhen, Egyiptom ideális úti cél.Egyiptomban az állami szervezkedés és kultúra elsõ nyomai a Kr. e. V-IV. században, az ún. dinasztia-elõtti korban mutatkoznak, Alsó- és Felsõ-Egyiptom két külön államának megalakulásával. A két országot Menesz egyesítette (kr.e. 3400), aki az 1. dinasztia elsõ uralkodója. Utána három korszakot különböztetünk meg, Manetho történetíró (kr. e. 300 körül) szerint: Az elsõ az 1-10. dinasztiák kora (3400-2100), a középsõ a 11-17. dinasztiák uralkodása (2100-1580), végül az újkor a 18-30. dinasztiák alatt (1580-332). Az elsõ kor kultúrális fejlõdése a 4. dinasztia idején érte el tetõpontját, ebbõl származtak Khufu, Khafra és Menkara fáraók, a gizehi hatalmas piramisok építtetõi. Az 5. dinasztia alatt Egyiptom hatalma egyre terjedt, s csak a 6. dinasztia alatt indult hanyatlásnak, amikoris a birodalom ismét kisebb-nagyobb fejedelemségekre bomlott. A belsõ béke s a birodalom egysége csak a 12. dinasztiával állott újra helyre, mely kétszáz évig uralkodott (1995-1800), alapítója I. Amenemhat, a thebai Ámon-templom építtetõje.
A következõ dinasztiák alatt ismét szaporodtak a belsõ bonyodalmak, míg végre a hikszoszok betörése (kr. e. XVIII. sz.) jóidore tönkretette az Egyiptomi civilizáció fejlodését. A szemita eredetû hikszoszok pásztornépébõl valók a 15. és 16. dinasztia uralkodói. Csak a kr. e. XVI. sz-ban emelkedett fel újra a birodalom, a 17. és 18. dinasztia alatt, melybõl III. Thutmozisz, III. Amenhotep (az õ szobra a két híres Memnon-szobor) és IV. Amenhotep, az egységes Nap-imádás elrendelõje származtak.
Leghíresebb azonban a 19. dinasztia, melynek legnevezetesebb uralkodója II. Rhamszesz, 1292-25., hadviselésben és kulturális intézkedésekben egyaránt kiváló fáraó. Utóda, Merenptah alatt történt az izraeliták kivonulása Egyiptom földjérõl.
Utánna ismét hanyatlásnak indult a birodalom s ezt a 22. dinasztiabel Szeconchisz Palesztina meghódítója sem tarthatta fel. A 24. dinasztia végén Szabakon ethiópiai hódító kezébe került Egyiptom, aki a 25. dinasztiát alapította. Ennek utolsó tagja, Tarakosz idején az asszírok foglalták el Egyiptomot és 20 helytartó kormányzására bízták az országot. Ezek leghatalmasabbja, a saisi helytartó fia, I. Pszammetich lerázta az asszír igát, egyesítette a birodalmat, s megalapította a szaiták 26. dinasztiáját (663-610). Ebben a korban Egyiptom ismét felvirágzott.
525-ben Kambyzesz perzsa uralkodó hódította meg, 465-ig perzsa tartomány volt, majd egy idõre visszanyerte függetlenségét, míg 340-ben ismét provinciává süllyedt. 332-ben Nagy Sándor kezére került s makedon tartomány lett, Nagy Sándor alapította Alexandriát is. Egyiptom Nagy Sándor birodalmának szétbomlása után vezérének, Ptolemaiosnak jutott, aki 305-ben felvette a királyi címet, s kinek utódai három századon át, kr. e. 31-ig uralkodtak.
Alattuk ment végbe az Egyiptomi mûvelõdésnek a hellén kultúrával való egybeolvadása, melynek folytán Egyiptom tudományban és mûvészetekben új virágkorát élte, de az erkölcsök romlása, a régi erõ teljes elernyedése csak siettették a bukást, mely kr.e. 31-ben következett be, amikor Octavianus az actiumi csatában leverte Kleopátrának Antóniusszal egyesült hadait s Egyiptomot római provinciává tette. Egyiptom, mint római tartomány, a császár külön dominiuma és Róma magtára volt. A római birodalom szétválasztása óta kr. u. 395, a K-római, bizánci császársághoz tartozott az arab hódításig.
Egyiptom valóra váltja a messziról jött utazónak Nagy Sándorról és Kleopátráról, hõségben izzó sivatagról, a Nílus ajándékáról, kelet nyüzsgõ bazárjairól, fáraókról, romantikáról szõtt álmait. Ehhez ezernyi ereklyét hagytak rá a letûnt évezredek: Alexandria lüktetõ kikötõje, Kairó õsi bazárjai, Karnak és Luxor templomai, Gíza piramisai, a Nílus lassan hömpölygo vize, II. Ramszesz temploma Abu Simbelben mind mind díszletet adnak képzeletünk szárnyalásához. Múlt jelennel és jövõvel, valóság álommal, egzotikum az Ezeregy éjszaka meséivel keveredve festi meg Egyiptom sokszínu, ízû és illatú portréját.
Hajózás a Níluson
Az egyiptomi utazás egyik, sokak számára elérhetetlen különlegessége volt korábban, mára népszerõ turistaprogrammá váltak a nílusi hajóutak. Az utazás egyszerre élmény testnek és az õsi világ kultúrájának megismerésére vágyó szellemnek. Ötcsillagos hajók indulnak Luxorból és járják be az egyiptomi kultúra fõ verõerét, viszik el az utazót legszebb kincseihez. A Nílus évenkénti áradása teremtette meg a fáraók országának gazdagságát, és az õsi Egyiptomban, ezért különös tisztelettel adóztak a folyónak és mintegy köszönetük jeléül mellé építették legfontosabb templomaikat. A hajók, miközben felfelé haladnak a Níluson, nemcsak Egyiptom kies táját szelik át, hanem kultúrája bölcsõjét is. A hajó megáll mindazoknál az építészeti emlékeknél, melyek azzá tették az országot, ami: a csodálatra méltó látnivalók kifogyhatatlan tárházává. Az utazás átöleli Egyiptom összes fontosabb emlékét, az utazás elején mód nyílik Kairó és Gíza piramisainak megtekintésére, útbaejtik a Királyok völgyét, Hassepszut királynõ templomát, a Memmon kolosszust, Edfu és Kom Ombó templomait, Asszuánt ás az Elefánt-szigetet. Egy hét felejthetetlen barangolás egy máig ismeretlen világ relikviái között.
Kairó, az egyiptomi utazások kezdete és vége
Kairó Egyiptom fõvárosa és egyúttal Afrika legnagyobb városa. A Nílus mentén fekszik ott, ahol a folyó sok mellékágra válik szét, melyek a Földközi-tengerbe torkollanak. Kairó amellett, hogy lüktetõ életû metropolisz, egyben az ezer éves arab kultúra hagyományinak letéteményese is. Az égbe szökõ modern felhokarcolók tövében sohasem pihenõ kereskedõk árulják színes portékáikat. Kairó leglátogatottabb nevezetessége a közeli Gíza. Itt található a világ hét csodájának egyike, a gigászi méretû és rejtélyes piramis-együttes, a Kheopsz, Chefren és Mükerin piramis. Közülük a legnagyobb a több, mint 140 méter magas Kheopsz. Ennek az építménynek különlegessége, hogy alaprajza pontosan a négy égtáj felé mutat.
Egyiptom meseszép fürdohelye: Hurghada
Hurghada a Vörös-tenger partján fekszik mintegy 500 km-re Kairótól. A Vörös-tenger az Indiai-óceán beltengere, nevét egy különleges, a tenger alját vörösre festõ tengeri moszat elõfordulásának köszönheti. Hurghada egész évben különlegesen jó feltételeket biztosít a fürdéshez. A tenger vizének hõmérséklete ritkán csökken 22 C °alá. Hurghadánál a kristálytiszta tengert finom homokkal borított hosszú strandok szegélyezik. Sok helyen nyúlnak a tengerbe korallzátonyok, melyek víz alatti szépsége elkápráztatja a búvárkodás szerelmeseit. Azok számára, akik ennek a sportnak nem hódolnak, tengeralattjárók és üvegfenekû hajók engednek bepillantást a víz alatti világba. A Vörös-tenger híres szép korallzátonyairól, és a korallokat benépesítõ színes víz alatti világáról.
Sharm el Sheikh a búvárparadicsom
A Sínai-félsziget déli részén fekvõ Sharm El Sheikh a Vörös-tenger egyik legszebb üdülõhelye. Itt található a világ második legnagyobb korallzátonya, így Sharm El Sheikh és Dahab térségének víz alatti élõvilága rendkívül változatos: , a felszín alatt elterülõ korallkertek között megbúvó ezernyi színben pompázó halakkal, felejthetetlen emlékeket nyújtanak az idelátogatónak. A sivatag, a Sínai-hegyek vonulatai teveháton vagy jeeppel szervezett szafarikkal fedezhetõk fel. Különleges élményt jelent a Mózes-hegy megmászása, vagy az õsi Szent Katalin kolostor megtekintése is. Sharm El Sheikh nyüzsgõ központja, a Naama-öböl számtalan éttermével, bárjával, arab kávézóival, üzleteivel a mozgalmasságot kedvelõknek nyújt kikapcsolódást.
Karnaki templom-együttes
Egyiptomi utazásunk egyik legszebb látnivalója a Karnaki templom-együttes. Luxorból a legtöbben busszal vagy konflissal mennek Karnakba, de aki ráér annak - a látvány miatt - megéri a gyalogos séta. Három kilométer a távolság, és aki nem a Nílus parti sétányon megy, hanem keresztül kasul a külvárosi utcákon, az találkozni fog a valódi Egyiptom arcával. Sok gyerek, meglepõ szegénység, mindenfelé állatok, bizony ez is az utazás nagy látnivalói közé tartozik. De amint feltûnik Karnak, mindent elfelejt a látogató. Itthon már mindenki látott róla képeket, olvasgatta az útikönyvet, próbálta elképzelni, milyen is lehet? Ez az a hely, ahol az elõképzésnek nem sok hasznát lehet venni. Hatalmas területen fekszik, és olyan sok épület maradványait láthatjuk, hogy nehéz térképszeruen magunk elõtt látni. Szerencsére a látvány magával ragad bennünket, az útikönyv bogarászása is általában elmarad. Tudni kell, hogy az épületek sokasága nem egyszerre, hanem kb. kétezer éven át épült, így dinasztiánként változott a kép és gyakran az elõdök által épített remekmûvek anyagát használták
Adatok:
Idõeltolódás: +1 óra magyar idõhöz képest
Terület: 1 001 449 km2
Népesség: 68,3 millió fõ
Népcsoportok: arab (egyiptomi, beduin, berber) 99 %, görög, núbiai, örmény, egyéb európai 1%
Országhívószám: 20
Elektromosság: 220 V, 50 Hz
Államforma: köztársaság
Hivatalos nyelv: arab
Beszélt idegen nyelvek: angol, francia
Vallások: muszlim (94%), kopt keresztény (5%)
Pénznem
Egyiptomi font,
1LE = 100 Piaszter (PT)
Posta, telefon
Magyarország hívása Egyiptomból: 0036
Egyiptom hívása Magyarországról: 0020
Diplomáciai képviselet:
Magyar Köztársaság Nagykövetsége
Kairó, 29, Mohamed Mazhar Str., Zamalek
Tel: 20-2-7358559, Fax: 20-2-7358648
Internet: http://www.kulugyminiszterium.hu/Kulugyminiszterium/HU/Vilag_orszagai/Afrika/Egyiptom/
(forrás: www.travelforum.hu)
2006.04.05
A CIKK KÉPGALÉRIÁJA
Legfrissebb magazinok
- A legtutibb balatoni éttermek
- Hetente frissül majd az Office
- Telefonszámokat lop a Facebook
- Rajtol a Tour de dopping
- Szúnyogriasztó és napvédő krém házilag
- Gyümölcsös ínyencségek - 4 szuper recept
- RIPORT MÓNIKÁVAL AZ EROTIKA VILÁGÁBÓL!
- ZTE V889M - kétélű penge
- Újabb csatát nyert a Samsung: betilthatnak néhány iPhone-t
- Viszi az árvíz a motort?
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Ezeken a magyar településeken már készülhetnek az ivóvízhiányra
- Fokozódik a konfliktus: tűzharc tört ki a Wagner-csoport és az orosz légierő között, már három helikoptert lelőttek
- Putyin beszédet intézett népéhez a a Wagner-csoport lázadása után: „Az ilyen fenyegetésre keményen fogunk reagálni”
- Lázadás tört ki Oroszországban: a Wagner zsoldoscsoport elfoglalt egy orosz várost, Putyin hamarosan beszédet mond
- Olyan vihar jöhet, ami ellen az esernyő nem elég
- Ők öten vesztek hullámsírba a Titan fedélzetén
- Az Európai Parlament megszavazta: Magyarország alkalmatlan az uniós elnökségre
- Aligha most robban föl a Balkán puskaporos hordója
- Putyin arra játszik, hogy legyen ürügye az első nukleáris csapásra
- Novák Katalin a kórházban indította a reggelt
HIRDETÉS
