HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Két hét alatt csaknem hétszáz új álláshirdetést adott fel a Belügyminisztérium, óriási a tanárhiány
- Jön még pénz Brüsszelből? Megszólalt a miniszter
- Gyárfás Tamás ismét a bíróság előtt: kulcsfontosságú hangfelvételek kerültek terítékre
- Mi történt? Lezuhant egy helikopter a Mount Everest közelében - Senki nem élte túl
- Mutatjuk, melyek lesznek a legfontosabb témák a vilniusi NATO-csúcson
HIRDETÉS
MAGAZINOK > AKI A VIRÁGOT SZERETI... > Díszkert > A falra mászás művészete
Bizonyára sokan vágynak arra, hogy házuk tövét körülültessék falra felfutó növénnyel, és néhány év alatt zöld házat varázsoljanak a falakból. Milyen előnyöket-hátrányokat rejt mindez? Horváth Márta kertészmérnök segítségével összegezzük a tapasztalatokat, amelynek birtokában könnyebben eldönthető, szeressük vagy ne szeressük az élő falakat...
Telepítés
Szerencsés már az építkezés-átalakítás befejezése előtt, vagy akár a tervezés stádiumában eldöntenünk, hogy belevágunk-e a telepítésbe.
A fal melletti járda kialakítása az egyik első szempont, amit figyelembe kell venni, mert az izmos gyökereknek hosszú távon kell a hely. Két lehetőségünk is adódik. Építsünk a fal mellett folyamatos járdát, és azon kívül ültessük be a növényeket. Ha mozaikkővel dolgozunk, falszakaszonként kétszer 50 centimétert hagyjunk ki a gyökereknek, vastag fás szárnak, és a járda vonalában ültessük el növénykéinket.
Elterjedt ma már a kavicságy is, ezzel a legegyszerűbb a dolgunk, mert a kavicsok között könnyen helyet talál magának a növény. Ha gyorsabb eredményt akarunk, a szaporább fajtákat válasszuk, és akár kétméterenként is ültethetünk. A túl sűrű telepítésnek egyébként semmilyen veszélye nincsen. Váltogathatjuk is fajtákat is, akkor eltérő és gazdag növényfalat kapunk.
A beültetett növényt ültetéskor a kerttel együtt locsoljuk, később elég az esővíz, és a szokásos kerti locsolás.
Felmerülhet a kérdés, hogy sérül-e idővel a ház alapzata, de kertészünk szerint ilyen veszély nem fenyeget.
A növény beültetési mélységénél a konténerföld (fóliás földlabda) magassága a mérvadó. Ha már meglévő régi házat akarunk befuttatni, ahol nem megfelelő a föld minősége, ugyanezt a szempontot kell figyelembe venni, azaz a konténerföld mélységének megfelelő gödröt kell ásni, dupla szélességgel, és ebbe kell ültetni a szeretett növényfajtát.
A felfutott növényzet mennyiségéhez képest meglepően kevés tő gyökerezik a földben (akár egy tő is képes befutni egy egész házat), falanként azonban egy, esetleg kettő gyökérből is táplálkozhat a háznyi terület. Ezt több módon valósíthatjuk meg: vagy ládába ültetünk, vagy a keskeny járdán kívül szabjuk meg a gyökerek helyét.
Futtatásra alkalmas fajták
Befuttatásra alapvetően két növényfajtát használnak, a vadszőlőt és a borostyánt, de gyakori az iszalag, a lila akác és trombitafolyondár is.
A vadszőlő gyorsan nő, s bár lombhullató, vöröses őszi színei kárpótolnak a téli kopaszságért. Kis tapadókorongjaival tenyerel a ház falára, és a tévhit ellenére nem szedi le a vakolatot, sőt jobban összetartja. Ha valaki idővel megunja és megfosztja a falat a növényzettől, valóban nem lesz túl szép a látvány, de emiatt nem jön le a külső borító réteg.
A borostyán lassabban bontakozik ki, de télen is tartja zöld színét, azaz örökzöld. Nem tapad, hanem fonódik, csavarodik, léggyökerei vannak, ezért szeret valamire támaszkodni. Erre legalkalmasabb a pergola vagy az apácarács.
Megoldásnak tűnik még felfuttatásra a kerti iszalag is (clemantis), amely nyílási időszakában lila, fehér, rózsaszín, piros szirmaival gyönyörködtet (virágzása fajtafüggő, de május körül a legszebb az első nyílási időben). Kicsi, 3–4 centiméteres levelei szív alakúak, virágai ennél nagyobbak, kihívóbbak, 8–10 centiméteresre is kinyílnak. Dekoratív, de kényes növény, savanyú kémhatású talajt igényel, szára törékeny. Végső méretét tekintve 3–10 méterre is elfut.
A megénekelt lila akácnak is támaszték kell, szeret tekeredni. A fali rács sűrűsége – amelyet magunk is kialakíthatunk vagy készen vásárolhatunk – körülbelül 50×50 centiméteres legyen.
A szívós trombitafolyondár rendkívül látványos, virágzására július-augusztusban lehet számítani. Hátránya, hogy a föld alatt futó gyökerekből akár tíz méterre is kihajtanak a gyökérsarjak.
Az illatos lonc teraszon és panelen is megél, a futó kultúra csodát igazán itt tud tenni, amikor a betontenger életét megszínesíti.
Teraszon általában dézsából futtatjuk a növényt, de szabad földből is felvezethetjük.
Amennyiben a dézsás telepítés mellett döntünk, legalább 50×50-es nagyságút válasszunk, de inkább nagyobbat. A gyökerek – ha feltétlenül nem is növik ki ezt a házikót – a talaj tápértékét elfogyasztják, ezért a későbbiekben tápozni, gondozni kell (azaz foglalkozni kell vele). Általában jellemző a felfutó növényekre, hogy irányítani, metszeni, nevelgetni kell őket, különösen a telepítés után többször vissza kell metszeni, hogy alsó elágazásai legyenek, ne egy inda törekedjen a magasba.
A mérleg másik serpenyőjébe kevés negatívumot tudunk tenni. Egy merész hasonlattal élve olyan ez, mint amikor gyerekünk születik. Édes átkok is szakadnak ránk, viseljük egy életen keresztül, de vég nélkül gyönyörködünk is, örömünk számolatlan. Sokan amiatt ódzkodnak a befuttatás ellen, mert a növénysátor alatt különböző állatok – bogarak, verebek – megtelepszenek. Ez azonban a legtermészetesebb, hiszen az élővilág így alkot egy kerek egészet, számukra ez a védett hely jelenti az életteret. Különösen, ha panellakásban lakunk, ily módon legalább egy cseppnyi természet költözhet közvetlen közelünkbe, csak ki kell hajolnunk az ablakon. Ha tehát szeretjük az élővilágot, mindez nem lehet hátrány.
(forrás. www.amiotthonunk.hu)
2006.02.27
t: 3799
A falra mászás művészete
Bizonyára sokan vágynak arra, hogy házuk tövét körülültessék falra felfutó növénnyel, és néhány év alatt zöld házat varázsoljanak a falakból. Milyen előnyöket-hátrányokat rejt mindez? Horváth Márta kertészmérnök segítségével összegezzük a tapasztalatokat, amelynek birtokában könnyebben eldönthető, szeressük vagy ne szeressük az élő falakat...Telepítés
Szerencsés már az építkezés-átalakítás befejezése előtt, vagy akár a tervezés stádiumában eldöntenünk, hogy belevágunk-e a telepítésbe.
A fal melletti járda kialakítása az egyik első szempont, amit figyelembe kell venni, mert az izmos gyökereknek hosszú távon kell a hely. Két lehetőségünk is adódik. Építsünk a fal mellett folyamatos járdát, és azon kívül ültessük be a növényeket. Ha mozaikkővel dolgozunk, falszakaszonként kétszer 50 centimétert hagyjunk ki a gyökereknek, vastag fás szárnak, és a járda vonalában ültessük el növénykéinket.
Elterjedt ma már a kavicságy is, ezzel a legegyszerűbb a dolgunk, mert a kavicsok között könnyen helyet talál magának a növény. Ha gyorsabb eredményt akarunk, a szaporább fajtákat válasszuk, és akár kétméterenként is ültethetünk. A túl sűrű telepítésnek egyébként semmilyen veszélye nincsen. Váltogathatjuk is fajtákat is, akkor eltérő és gazdag növényfalat kapunk.
A beültetett növényt ültetéskor a kerttel együtt locsoljuk, később elég az esővíz, és a szokásos kerti locsolás.
Felmerülhet a kérdés, hogy sérül-e idővel a ház alapzata, de kertészünk szerint ilyen veszély nem fenyeget.
A növény beültetési mélységénél a konténerföld (fóliás földlabda) magassága a mérvadó. Ha már meglévő régi házat akarunk befuttatni, ahol nem megfelelő a föld minősége, ugyanezt a szempontot kell figyelembe venni, azaz a konténerföld mélységének megfelelő gödröt kell ásni, dupla szélességgel, és ebbe kell ültetni a szeretett növényfajtát.
A felfutott növényzet mennyiségéhez képest meglepően kevés tő gyökerezik a földben (akár egy tő is képes befutni egy egész házat), falanként azonban egy, esetleg kettő gyökérből is táplálkozhat a háznyi terület. Ezt több módon valósíthatjuk meg: vagy ládába ültetünk, vagy a keskeny járdán kívül szabjuk meg a gyökerek helyét.
Futtatásra alkalmas fajták
Befuttatásra alapvetően két növényfajtát használnak, a vadszőlőt és a borostyánt, de gyakori az iszalag, a lila akác és trombitafolyondár is.
A vadszőlő gyorsan nő, s bár lombhullató, vöröses őszi színei kárpótolnak a téli kopaszságért. Kis tapadókorongjaival tenyerel a ház falára, és a tévhit ellenére nem szedi le a vakolatot, sőt jobban összetartja. Ha valaki idővel megunja és megfosztja a falat a növényzettől, valóban nem lesz túl szép a látvány, de emiatt nem jön le a külső borító réteg.
A borostyán lassabban bontakozik ki, de télen is tartja zöld színét, azaz örökzöld. Nem tapad, hanem fonódik, csavarodik, léggyökerei vannak, ezért szeret valamire támaszkodni. Erre legalkalmasabb a pergola vagy az apácarács.
Megoldásnak tűnik még felfuttatásra a kerti iszalag is (clemantis), amely nyílási időszakában lila, fehér, rózsaszín, piros szirmaival gyönyörködtet (virágzása fajtafüggő, de május körül a legszebb az első nyílási időben). Kicsi, 3–4 centiméteres levelei szív alakúak, virágai ennél nagyobbak, kihívóbbak, 8–10 centiméteresre is kinyílnak. Dekoratív, de kényes növény, savanyú kémhatású talajt igényel, szára törékeny. Végső méretét tekintve 3–10 méterre is elfut.
A megénekelt lila akácnak is támaszték kell, szeret tekeredni. A fali rács sűrűsége – amelyet magunk is kialakíthatunk vagy készen vásárolhatunk – körülbelül 50×50 centiméteres legyen.
A szívós trombitafolyondár rendkívül látványos, virágzására július-augusztusban lehet számítani. Hátránya, hogy a föld alatt futó gyökerekből akár tíz méterre is kihajtanak a gyökérsarjak.
Az illatos lonc teraszon és panelen is megél, a futó kultúra csodát igazán itt tud tenni, amikor a betontenger életét megszínesíti.
Teraszon általában dézsából futtatjuk a növényt, de szabad földből is felvezethetjük.
Amennyiben a dézsás telepítés mellett döntünk, legalább 50×50-es nagyságút válasszunk, de inkább nagyobbat. A gyökerek – ha feltétlenül nem is növik ki ezt a házikót – a talaj tápértékét elfogyasztják, ezért a későbbiekben tápozni, gondozni kell (azaz foglalkozni kell vele). Általában jellemző a felfutó növényekre, hogy irányítani, metszeni, nevelgetni kell őket, különösen a telepítés után többször vissza kell metszeni, hogy alsó elágazásai legyenek, ne egy inda törekedjen a magasba.
A mérleg másik serpenyőjébe kevés negatívumot tudunk tenni. Egy merész hasonlattal élve olyan ez, mint amikor gyerekünk születik. Édes átkok is szakadnak ránk, viseljük egy életen keresztül, de vég nélkül gyönyörködünk is, örömünk számolatlan. Sokan amiatt ódzkodnak a befuttatás ellen, mert a növénysátor alatt különböző állatok – bogarak, verebek – megtelepszenek. Ez azonban a legtermészetesebb, hiszen az élővilág így alkot egy kerek egészet, számukra ez a védett hely jelenti az életteret. Különösen, ha panellakásban lakunk, ily módon legalább egy cseppnyi természet költözhet közvetlen közelünkbe, csak ki kell hajolnunk az ablakon. Ha tehát szeretjük az élővilágot, mindez nem lehet hátrány.
(forrás. www.amiotthonunk.hu)
2006.02.27
A CIKK KÉPGALÉRIÁJA
Legfrissebb magazinok
- A legtutibb balatoni éttermek
- Hetente frissül majd az Office
- Telefonszámokat lop a Facebook
- Rajtol a Tour de dopping
- Szúnyogriasztó és napvédő krém házilag
- Gyümölcsös ínyencségek - 4 szuper recept
- RIPORT MÓNIKÁVAL AZ EROTIKA VILÁGÁBÓL!
- ZTE V889M - kétélű penge
- Újabb csatát nyert a Samsung: betilthatnak néhány iPhone-t
- Viszi az árvíz a motort?
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Ezeken a magyar településeken már készülhetnek az ivóvízhiányra
- Fokozódik a konfliktus: tűzharc tört ki a Wagner-csoport és az orosz légierő között, már három helikoptert lelőttek
- Putyin beszédet intézett népéhez a a Wagner-csoport lázadása után: „Az ilyen fenyegetésre keményen fogunk reagálni”
- Lázadás tört ki Oroszországban: a Wagner zsoldoscsoport elfoglalt egy orosz várost, Putyin hamarosan beszédet mond
- Olyan vihar jöhet, ami ellen az esernyő nem elég
- Ők öten vesztek hullámsírba a Titan fedélzetén
- Az Európai Parlament megszavazta: Magyarország alkalmatlan az uniós elnökségre
- Aligha most robban föl a Balkán puskaporos hordója
- Putyin arra játszik, hogy legyen ürügye az első nukleáris csapásra
- Novák Katalin a kórházban indította a reggelt
HIRDETÉS
