HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Két hét alatt csaknem hétszáz új álláshirdetést adott fel a Belügyminisztérium, óriási a tanárhiány
- Jön még pénz Brüsszelből? Megszólalt a miniszter
- Gyárfás Tamás ismét a bíróság előtt: kulcsfontosságú hangfelvételek kerültek terítékre
- Mi történt? Lezuhant egy helikopter a Mount Everest közelében - Senki nem élte túl
- Mutatjuk, melyek lesznek a legfontosabb témák a vilniusi NATO-csúcson
HIRDETÉS
MAGAZINOK > FÉRFI > Életforma > Szia kölyök, vasárnap újra találkozunk!
Vasárnapi apukák
Nehéz lenne megmondani, hány elvált szülő képes arra, hogy a korábbi házastársa iránt érzett haragját ne a közös gyerek "felhasználásával" bosszulja meg. Pedig bizonyára sok szelíd válás történik, amelyek során, a gyerek elhelyezésétől függetlenül, mindkét szülő annyit és akkor láthatja gyermekét, amikor csak akarja. Ezeket az eseteket nem tartja nyilván semmiféle hivatal. A bírósági gyakorlatból, a gyámhivatalok aktáiból, a Kapcsolat Alapítvány eseteiből csak azokat a történeteket ismerjük, amelyekben anyuka és apuka sokszor éveken keresztül huzakodik, kígyót s békát kiabálva a másikra. Összeállításunkban megpróbáltuk körbejárni a "vasárnapi apukaság" keserveit.
A gyerek: anya nem szereti, ha apánál vagyok
Zsófi, a lófarkas, cserfes, csupa tűz tízesztendős kislány iskolai dolgozatát egy internetes fórum oldalain olvastam. Az én apukám, írta a kislány, nagyon szomorú apuka. Amikor az anyukám megengedi, hogy elmenjek vele az állatkertbe, úgy tesz, mintha örülne, de én tudom, hogy ez nem igaz, mert mindig csak szomorú dolgokról beszélget, arról, hogy neki nincsen lakása, ahová vihetne engem, és munkája sincsen, mert az anyukám tönkretette őt, és legszívesebben meg is halna, csak miattam nem megy be a vonat alá. Ezt nem szeretem hallani, megfájdul a fejem tőle. Az anyukám este beborogatja a fejemet, és azt mondja, ezért nem szereti, ha az apukámmal vagyok. A fejfájást én sem szeretem, de azért az apukámat igen. Ezért rossz elvált szülők gyerekének lenni.
Zsófi szüleit hosszas nyomozás után sikerült megtalálni. Azt mondták, elmesélik a történetüket, de arra kérnek, nevüket és foglalkozásukat változtassam meg.
A papa: minden összejött
Zsófi édesapja őszülő halántékú, jóképű negyvenes férfi. A rendszerváltás idején, amikor Zsófi született, egy jó nevű külkereskedelmi vállalat ügyintézője volt. A vállalat az akkori zűrzavarban másfél éven át haldoklott, majd apró kft-kre esett szét. Sándor négy kollégájával egy szállítmányozási céget alapított. Az indulótőkét a család félretett pénzéből és banki kölcsönből szedték össze.
- 1992-őt írtunk - emlékszik vissza a férfi a tíz évvel korábbi időkre. - A lányom három héttel idő előtt, két kiló húsz dekával született. Akkoriban minden összejött. Zsófi lassan fejlődött, sokat betegeskedett, hasfájós, örökké síró baba volt. Én napi tizenkét órát dolgoztam, éjjelenként alig aludtam. A feleségem idegeit megviselte a gyerekért érzett rettegés, bizonytalan anyagi helyzetünk. Magdi fél év alatt tíz kilót fogyott, nem mert az utcára kimenni, képtelen volt ellátni a gyereket. Nem tudtam, mit tehetnék. Az egyetlen megoldásnak azt láttam, ha eladjuk a lakást, kifizetjük a cégre felvett banki kölcsönt, és odaköltözünk az anyósomhoz. Ma már tudom, hogy rossz döntés volt. Magdi anyja addig duruzsolt a lánya fülébe, amíg tönkretette a házasságunkat. Azon vettem észre magam, hogy utálok hazamenni. 1996-ban költöztem el végleg otthonról, két évvel később kimondták a válást. A gyereket a feleségemnek ítélték, a cégem csődbe ment. Egy szép napon arra ébredtem, hogy nincs munkám, lakásom, családom.
A volt feleségem később újra férjhez ment, és pert indított, hogy elvegyék tőlem a láthatási jogot. A bíróságon azzal érvelt, hogy én öngyilkossági szándékaimról beszélek a gyerekkel, nem vagyok olyan elmeállapotban, hogy felelősséget vállalahatnék a lányomért, amikor nálam van. A per ideje alatt nem adta oda Zsófit. Végül az igazságügyi elmeszakértő megállapította, hogy bár valóban rengeteg csapáson mentem keresztül, s ezért antidepresszáns szedését javasolja, elmeállapotom normális. A pert a feleségem elvesztette, viszonyunk ugyan nem javult, annyi eredménye volt a dolgonak, hogy elmentem orvoshoz segítséget kérni. Talán a gyógyszerek hatására kezdem is összeszedni magam. Zsófikámnak megmondtam, hogy egy éven belül munkát fogok találni, és bebizonyítom, hogy olyan apukája leszek, akire büszke lehet.
A mama: féltem a lányomat
- A volt férjem egész életében zavaros gondolkozású, álmodozó, felelőtlen ember volt. Egy soha fel nem növő gyerek. - Zsófi anyukája fülében megcsillan a csöpp gyémánt fülbevaló. Körülötte a lakás tágas, tiszta és finom ízléssel van berendezve. Zsófi anyukája másodszorra jó partit csinált, de szavai mögött érezhető, hogy a régi, az első szerelem nem múlt el belőle ma sem. - Sajnálom Sándort, mert kiváló képességű, szeretetre méltó ember. Talán, ha nem a legzűrösebb időszakban születik a gyerekünk, talán, ha a vállalat, ahol dolgozott, megmarad, s ő nem kényszerül egy bizonytalan vállakozásba, ma is együtt élnénk. Abban az időben sok cég, sok házasság tönkrement. Voltak szerencsések, ügyesek, életrevaló emberek, amilyen a jelenlegi férjem is, akik a maguk hasznára tudták fordítani azokat a zűrzavaros időket. Sándornak nem sikerült, és amikor a pert elindítottam ellene, ő valóban az őrület határán járt.
Egyszerűen féltettem tőle Zsófit. Kiszámíthatatlan volt a viselkedése. Nem tudtam, mikor jön el a gyerekért, és azt sem tudtam, ha elviszi, visszahozza-e egyáltalán. Az életünk rettegésben telt. Nem örökre akartam eltiltani tőle a gyereket, csak annyi időre, amíg összeszedi magát. Én akkoriban hiába könyörögtem neki, hogy kérjen pszichiátriai segítséget. Végül a per során rádöbbent, hogy orvosra van szüksége. Bízom benne, hogy sikerül talpra állnia. Nekem is könnyebb lenne, ha szünetben, néha, amikor dolgunk van, rábízhatnám a gyereket.
A gyerek érzelmileg kiszolgáltatott
- Alapítványunkhoz - mondja dr. Kardos Ferenc klinikai szakpszichológus, a Kapcsolat Alapítvány elnöke - természetesen azok a szülők jönnek el, akik egyedül már nem képesek rendezni egymáshoz és közös gyerekükhöz való viszonyukat. Az esetek többségében a gondviselő szülő, többnyire azért ma is az anyuka, meg van győződve arról, hogy a másik fél komolyan veszélyezteti közös gyermekük testi, lelki egészségét. A gyerek fél az apjától, mondják, a nála töltött látogatás után bepisil, belázasodik, a feje fáj, ezért nem engedem oda.
Itt az alapítvány játékszobájában aztán kiderül az igazság. Mert bár a gyerek, aki érzelmileg kiszolgáltatott, aki meg akar felelni a gondviselő szülő sokszor kimondatlan elvárásainak, mindaddig, amíg anyuka jelen van, valóban húzódozik a papával való találkozástól, de abban a pillanatban, amikor apjával egyedül marad, viselkedése gyökeresen megváltozik, boldogan belemerül a játékba, jól érzi magát, és ezt sokszor nem is képes titkolni. Gyakran nekünk kell vigyáznunk arra, ki ne derüljön, hogy ez a találkozás milyen jól sikerült, mert ha kiderül, a mama lelepleződik, és legközelebb nem hozza el a gyereket.
Érdekes módon mi is csak hosszú évek tapasztalata révén jöttünk rá, hogy a gyerekét az elvált házastárstól tiltó szülő nem hazudik, amikor azt mondja, hogy mindent a gyerek érdekében tesz. Ő valóban úgy érzi. Nagyon lassan lehet csak rávezetni arra, hogy a szülő helyzete más, mint a férj státusa. Tehát valóban előfordulhat, hogy volt férje vele komiszul elbánt, ez még nem jelenti azt, hogy a gyerekkel is ezt fogja tenni. Sőt. Nekünk, pszichológusoknak az a dolgunk, hogy megértessük a veszekedő szülőkkel: ebben a válás utáni nagyon nehéz helyzetben, amikor mindkét fél új kapcsolatokat keres, a gyerek számára az egyetlen biztonságot adó szituáció az, ha nem szülei új kapcsolatához kell alkalmazkodnia, hanem maradhat saját édesanyja és édesapja gyermeke. Ha a szülők elég értelmesek ahhoz, hogy ezt belássák, gyereküket kevésbé fogja megviselni a válás, mint az, ha egy rossz házasságban együtt maradtak volna.
Egyetlen vesztes a gyerek
- Tulajdonképpen érthetetlen - mondja dr. Grád András jogász, pszichológus, aki tíz éven át bontóperes bíró volt -, hogy azok az emberek, aki valaha szerették egymást, és feltételezhetően ma is szeretik a gyereküket, miért nem veszik észre, hogy miközben folyamatosan egymásra tüzelnek, minden golyó a gyereküket találja el. Ebben a háborúban a peres felek képtelenek józan döntéseket hozni, a bíróságnak kell dönteni. A bíróság azonban a gyermeket nem vághatja ketté. Az ilyen perekben ezért nincs jó, csak kevésbé rossz megoldás.
A gyermeknek elemi érdeke, hogy mindkét szülőjéhez kötődhessen, egészséges személyiségfejlődése szempontjából meghatározó jelentőségű, hogy minél több időt töltsön mindkét szülőjével. Ha az egyik ember a másikban kizárólag az ellenséget látja, aki csak azért akarja, hogy a bíróság nála helyezze el a gyereket, hogy ezzel is őt bosszantsa, ez reménytelen zsákutca. Sajnos rengeteg válófélben lévő szülő ennek ellenére sokszor a gyerek nagykorúságáig folytatja a háborúskodást. Meg van győződve arról, hogy nem egy emberel, hanem magával a sátánnal kötötte össze az életét, akitől bármi áron meg kell óvnia gyermekét.
Eközben sikerrel győzi meg saját magát is arról, hogy mindez kizárólag a gyermek érdekében történik, holott az ilyen háborúskodás mindent inkább szolgál, mint a gyermek érdekét.
Játék, vacsorák és bűntudat
Ritka ünnep az, ha a Gerendás családnál mind a hét gyerek egy időben egy helyen összejön. Péter - a családfő - kétszer házasodott, az első feleségétől született Dávid (20) és Veronika (16), a második - azaz jelenlegi - feleségétől pedig Dani (6), Hanna (4), Robi (3) és Ruben (2). A népszerű gitáros-énekes szerelembe esett a két házasság között is, kedvese egy kisfiúval, Mirkóval (6) ajándékozta meg őt.
- Tíz éve váltam el, hullámzó kapcsolatom a két nagyobbik gyerekemmel mostanában kiegyensúlyozottá vált. Ma is bennem él, amint a kis Dávidnak és Veronikának magyarázom, hogy ugyanúgy szeretem majd őket. Csöndben végighallgattak. Csak később fogták fel, amit mondtam, és nagyon nehezen törődtek bele. Megviselte őket a szakítás, az biztos. Egyik karácsonykor papírra írták a kívánságukat. Azt szerették volna, ha hazaköltözöm - sóhajtja Gerendás Péter. - Dávid gyakran alszik nálunk, olyankor innen megy iskolába is. Veronikát pedig, amikor tudom, elviszem vacsorázni, és akkor jókat beszélgetünk. De az is örömet szerzett, mikor legutóbb eljött a kedvesével a koncertemre.
Mirkó miatt azonban folyamatos lelkiismeret-furdalást érzek, mert nem lehetek annyit vele, amennyit szeretnék. Az átlagemberhez képest épp fordítva élek, késő estig dolgozom, nappal pihenek. A munkám miatt kimaradtak Mirkóval az esti fürdetések, a hétvégi programok is. Nekem ezért is nagyon nehéz jó vasárnapi apukának lenni. Ha majd a gyerekeimnek családja lesz, azt kívánom, soha ne értsék meg teljesen a döntésemet. Mert az azt jelenti majd, hogy boldog az ő házasságuk.
Így is harmonikus a kapcsolatom a fiammal
Vitkó László, a ValóVilág2 győztese kamaszként szeretett bele Gabriellába. Tíz évig várt a lányra, majd összeköltöztek. Gabriella épp akkor lett terhes, amikor Laci megtudta: megkapta a hőn áhított munkát, pincér lesz egy tengerjáró luxushajón.
- Máté fiam születésére szabadságot kaptam, hazamentem Putnokra. Sajnos kiderült: a menyasszonyommal már nem működik a kapcsolatunk. Úgy gondoltam, pusztán a gyerek nem köthet össze bennünket, jobb, ha visszamegyek dolgozni a hajóra - magyarázza Laci. - Jó döntés volt, mert közöttünk továbbra is ismeretlen fogalom a gyűlölködés, a veszekedés, ennek is tulajdonítható, hogy vasárnapi apukaként harmonikus a kapcsolatom a kisfiammal. Máté, aki most hatéves, imádja az anyját, és természetes számára, hogy nem velük élek. Úgy nőtt fel, hogy apu a tengeren hajózik, a hiányom nem okozott törést benne.
Korábban zárkózott volt, nehezen oldódott. Míg a villában voltam, kinyílt előtte a világ. Gyakran keresték fel újságírók, és annyira megtanult nyilatkozni, hogy néha jobb interjút ad, mint én. Ha tehetem, hétvégeken hazamegyek Mátéhoz, vagy felhozom őt Pestre. Ilyenkor egyfolytában mesél, hogy mi történt vele, aztán autókázunk, sétálunk, moziba megyünk vagy számítógépezünk, és nagyokat birkózunk. Most még hagyom nyerni, aminek nagyon örül. Legutóbb meghatott a ragaszkodása: a búcsúzásnál sokáig lógott a nyakamban, úgy kérlelt, hogy ne menjek el.
Néha nekem kell szigorúnak lenni
Gát György producer tizenöt évig élt együtt Görbe Nóra színésznővel. Tíz éve azonban útjaik különváltak, kapcsolatuk azóta is baráti maradt.
- Gyerekeink - a most tizennégy éves Marci és Anna, aki már egyetemista - Nóránál maradtak, de számukra természetes, hogy két otthonuk van. Napi kapcsolatban vagyok a gyerekekkel, bármikor beállíthatnak, és be is állítanak hozzám, hiszen mindkettőjüknek külön szobája van. Természetesen amikor Nórának koncertje van, Marci gyakrabban jön. Ilyenkor, ha kéri, elkészítem a kedvenc kajáját, például a tatár bifszteket is - mondja a producer. - Csak ámulok, amikor a fiam leül a számítógép elé, és programot ír, ebben nem tudom vele felvenni a versenyt. De gyakran kártyázunk, focizunk együtt, a hétvégén pedig síelni megyünk Ausztriába.
A szülői értekezletre általában Nóra jár, Gát György csak akkor megy be az osztályfőnökhöz, ha túl vásott a kölyök, vagy rossz a bizonyítványa. Utána szigorú beszélgetés zajlik apa és fia között, de Gát titokban mindig megbocsát neki.
- Marci most kamaszodik, és már érdeklődik a csajok iránt. Tudom, ha csalódás érné, tanácsot kér majd tőlem. Egyelőre nem avat be a részletekbe, de mindig mosolygok a bajszom alatt, amikor az osztálytársait felhozza, és egy-egy helyes kislány túl közel ül mellette. Roppant büszke vagyok az egyetemista nagylányomra is, akinek az ünnepi könyvhéten jelent meg az első verseskötete. Dedikált nekem is egy példányt, amit azóta is féltve őrzök.
origo
2005.10.11
t: 2448
Szia kölyök, vasárnap újra találkozunk!
Vasárnapi apukákNehéz lenne megmondani, hány elvált szülő képes arra, hogy a korábbi házastársa iránt érzett haragját ne a közös gyerek "felhasználásával" bosszulja meg. Pedig bizonyára sok szelíd válás történik, amelyek során, a gyerek elhelyezésétől függetlenül, mindkét szülő annyit és akkor láthatja gyermekét, amikor csak akarja. Ezeket az eseteket nem tartja nyilván semmiféle hivatal. A bírósági gyakorlatból, a gyámhivatalok aktáiból, a Kapcsolat Alapítvány eseteiből csak azokat a történeteket ismerjük, amelyekben anyuka és apuka sokszor éveken keresztül huzakodik, kígyót s békát kiabálva a másikra. Összeállításunkban megpróbáltuk körbejárni a "vasárnapi apukaság" keserveit.
A gyerek: anya nem szereti, ha apánál vagyok
Zsófi, a lófarkas, cserfes, csupa tűz tízesztendős kislány iskolai dolgozatát egy internetes fórum oldalain olvastam. Az én apukám, írta a kislány, nagyon szomorú apuka. Amikor az anyukám megengedi, hogy elmenjek vele az állatkertbe, úgy tesz, mintha örülne, de én tudom, hogy ez nem igaz, mert mindig csak szomorú dolgokról beszélget, arról, hogy neki nincsen lakása, ahová vihetne engem, és munkája sincsen, mert az anyukám tönkretette őt, és legszívesebben meg is halna, csak miattam nem megy be a vonat alá. Ezt nem szeretem hallani, megfájdul a fejem tőle. Az anyukám este beborogatja a fejemet, és azt mondja, ezért nem szereti, ha az apukámmal vagyok. A fejfájást én sem szeretem, de azért az apukámat igen. Ezért rossz elvált szülők gyerekének lenni.
Zsófi szüleit hosszas nyomozás után sikerült megtalálni. Azt mondták, elmesélik a történetüket, de arra kérnek, nevüket és foglalkozásukat változtassam meg.
A papa: minden összejött
Zsófi édesapja őszülő halántékú, jóképű negyvenes férfi. A rendszerváltás idején, amikor Zsófi született, egy jó nevű külkereskedelmi vállalat ügyintézője volt. A vállalat az akkori zűrzavarban másfél éven át haldoklott, majd apró kft-kre esett szét. Sándor négy kollégájával egy szállítmányozási céget alapított. Az indulótőkét a család félretett pénzéből és banki kölcsönből szedték össze.
- 1992-őt írtunk - emlékszik vissza a férfi a tíz évvel korábbi időkre. - A lányom három héttel idő előtt, két kiló húsz dekával született. Akkoriban minden összejött. Zsófi lassan fejlődött, sokat betegeskedett, hasfájós, örökké síró baba volt. Én napi tizenkét órát dolgoztam, éjjelenként alig aludtam. A feleségem idegeit megviselte a gyerekért érzett rettegés, bizonytalan anyagi helyzetünk. Magdi fél év alatt tíz kilót fogyott, nem mert az utcára kimenni, képtelen volt ellátni a gyereket. Nem tudtam, mit tehetnék. Az egyetlen megoldásnak azt láttam, ha eladjuk a lakást, kifizetjük a cégre felvett banki kölcsönt, és odaköltözünk az anyósomhoz. Ma már tudom, hogy rossz döntés volt. Magdi anyja addig duruzsolt a lánya fülébe, amíg tönkretette a házasságunkat. Azon vettem észre magam, hogy utálok hazamenni. 1996-ban költöztem el végleg otthonról, két évvel később kimondták a válást. A gyereket a feleségemnek ítélték, a cégem csődbe ment. Egy szép napon arra ébredtem, hogy nincs munkám, lakásom, családom.
A volt feleségem később újra férjhez ment, és pert indított, hogy elvegyék tőlem a láthatási jogot. A bíróságon azzal érvelt, hogy én öngyilkossági szándékaimról beszélek a gyerekkel, nem vagyok olyan elmeállapotban, hogy felelősséget vállalahatnék a lányomért, amikor nálam van. A per ideje alatt nem adta oda Zsófit. Végül az igazságügyi elmeszakértő megállapította, hogy bár valóban rengeteg csapáson mentem keresztül, s ezért antidepresszáns szedését javasolja, elmeállapotom normális. A pert a feleségem elvesztette, viszonyunk ugyan nem javult, annyi eredménye volt a dolgonak, hogy elmentem orvoshoz segítséget kérni. Talán a gyógyszerek hatására kezdem is összeszedni magam. Zsófikámnak megmondtam, hogy egy éven belül munkát fogok találni, és bebizonyítom, hogy olyan apukája leszek, akire büszke lehet.
A mama: féltem a lányomat
- A volt férjem egész életében zavaros gondolkozású, álmodozó, felelőtlen ember volt. Egy soha fel nem növő gyerek. - Zsófi anyukája fülében megcsillan a csöpp gyémánt fülbevaló. Körülötte a lakás tágas, tiszta és finom ízléssel van berendezve. Zsófi anyukája másodszorra jó partit csinált, de szavai mögött érezhető, hogy a régi, az első szerelem nem múlt el belőle ma sem. - Sajnálom Sándort, mert kiváló képességű, szeretetre méltó ember. Talán, ha nem a legzűrösebb időszakban születik a gyerekünk, talán, ha a vállalat, ahol dolgozott, megmarad, s ő nem kényszerül egy bizonytalan vállakozásba, ma is együtt élnénk. Abban az időben sok cég, sok házasság tönkrement. Voltak szerencsések, ügyesek, életrevaló emberek, amilyen a jelenlegi férjem is, akik a maguk hasznára tudták fordítani azokat a zűrzavaros időket. Sándornak nem sikerült, és amikor a pert elindítottam ellene, ő valóban az őrület határán járt.
Egyszerűen féltettem tőle Zsófit. Kiszámíthatatlan volt a viselkedése. Nem tudtam, mikor jön el a gyerekért, és azt sem tudtam, ha elviszi, visszahozza-e egyáltalán. Az életünk rettegésben telt. Nem örökre akartam eltiltani tőle a gyereket, csak annyi időre, amíg összeszedi magát. Én akkoriban hiába könyörögtem neki, hogy kérjen pszichiátriai segítséget. Végül a per során rádöbbent, hogy orvosra van szüksége. Bízom benne, hogy sikerül talpra állnia. Nekem is könnyebb lenne, ha szünetben, néha, amikor dolgunk van, rábízhatnám a gyereket.
A gyerek érzelmileg kiszolgáltatott
- Alapítványunkhoz - mondja dr. Kardos Ferenc klinikai szakpszichológus, a Kapcsolat Alapítvány elnöke - természetesen azok a szülők jönnek el, akik egyedül már nem képesek rendezni egymáshoz és közös gyerekükhöz való viszonyukat. Az esetek többségében a gondviselő szülő, többnyire azért ma is az anyuka, meg van győződve arról, hogy a másik fél komolyan veszélyezteti közös gyermekük testi, lelki egészségét. A gyerek fél az apjától, mondják, a nála töltött látogatás után bepisil, belázasodik, a feje fáj, ezért nem engedem oda.
Itt az alapítvány játékszobájában aztán kiderül az igazság. Mert bár a gyerek, aki érzelmileg kiszolgáltatott, aki meg akar felelni a gondviselő szülő sokszor kimondatlan elvárásainak, mindaddig, amíg anyuka jelen van, valóban húzódozik a papával való találkozástól, de abban a pillanatban, amikor apjával egyedül marad, viselkedése gyökeresen megváltozik, boldogan belemerül a játékba, jól érzi magát, és ezt sokszor nem is képes titkolni. Gyakran nekünk kell vigyáznunk arra, ki ne derüljön, hogy ez a találkozás milyen jól sikerült, mert ha kiderül, a mama lelepleződik, és legközelebb nem hozza el a gyereket.
Érdekes módon mi is csak hosszú évek tapasztalata révén jöttünk rá, hogy a gyerekét az elvált házastárstól tiltó szülő nem hazudik, amikor azt mondja, hogy mindent a gyerek érdekében tesz. Ő valóban úgy érzi. Nagyon lassan lehet csak rávezetni arra, hogy a szülő helyzete más, mint a férj státusa. Tehát valóban előfordulhat, hogy volt férje vele komiszul elbánt, ez még nem jelenti azt, hogy a gyerekkel is ezt fogja tenni. Sőt. Nekünk, pszichológusoknak az a dolgunk, hogy megértessük a veszekedő szülőkkel: ebben a válás utáni nagyon nehéz helyzetben, amikor mindkét fél új kapcsolatokat keres, a gyerek számára az egyetlen biztonságot adó szituáció az, ha nem szülei új kapcsolatához kell alkalmazkodnia, hanem maradhat saját édesanyja és édesapja gyermeke. Ha a szülők elég értelmesek ahhoz, hogy ezt belássák, gyereküket kevésbé fogja megviselni a válás, mint az, ha egy rossz házasságban együtt maradtak volna.
Egyetlen vesztes a gyerek
- Tulajdonképpen érthetetlen - mondja dr. Grád András jogász, pszichológus, aki tíz éven át bontóperes bíró volt -, hogy azok az emberek, aki valaha szerették egymást, és feltételezhetően ma is szeretik a gyereküket, miért nem veszik észre, hogy miközben folyamatosan egymásra tüzelnek, minden golyó a gyereküket találja el. Ebben a háborúban a peres felek képtelenek józan döntéseket hozni, a bíróságnak kell dönteni. A bíróság azonban a gyermeket nem vághatja ketté. Az ilyen perekben ezért nincs jó, csak kevésbé rossz megoldás.
A gyermeknek elemi érdeke, hogy mindkét szülőjéhez kötődhessen, egészséges személyiségfejlődése szempontjából meghatározó jelentőségű, hogy minél több időt töltsön mindkét szülőjével. Ha az egyik ember a másikban kizárólag az ellenséget látja, aki csak azért akarja, hogy a bíróság nála helyezze el a gyereket, hogy ezzel is őt bosszantsa, ez reménytelen zsákutca. Sajnos rengeteg válófélben lévő szülő ennek ellenére sokszor a gyerek nagykorúságáig folytatja a háborúskodást. Meg van győződve arról, hogy nem egy emberel, hanem magával a sátánnal kötötte össze az életét, akitől bármi áron meg kell óvnia gyermekét.
Eközben sikerrel győzi meg saját magát is arról, hogy mindez kizárólag a gyermek érdekében történik, holott az ilyen háborúskodás mindent inkább szolgál, mint a gyermek érdekét.
Játék, vacsorák és bűntudat
Ritka ünnep az, ha a Gerendás családnál mind a hét gyerek egy időben egy helyen összejön. Péter - a családfő - kétszer házasodott, az első feleségétől született Dávid (20) és Veronika (16), a második - azaz jelenlegi - feleségétől pedig Dani (6), Hanna (4), Robi (3) és Ruben (2). A népszerű gitáros-énekes szerelembe esett a két házasság között is, kedvese egy kisfiúval, Mirkóval (6) ajándékozta meg őt.
- Tíz éve váltam el, hullámzó kapcsolatom a két nagyobbik gyerekemmel mostanában kiegyensúlyozottá vált. Ma is bennem él, amint a kis Dávidnak és Veronikának magyarázom, hogy ugyanúgy szeretem majd őket. Csöndben végighallgattak. Csak később fogták fel, amit mondtam, és nagyon nehezen törődtek bele. Megviselte őket a szakítás, az biztos. Egyik karácsonykor papírra írták a kívánságukat. Azt szerették volna, ha hazaköltözöm - sóhajtja Gerendás Péter. - Dávid gyakran alszik nálunk, olyankor innen megy iskolába is. Veronikát pedig, amikor tudom, elviszem vacsorázni, és akkor jókat beszélgetünk. De az is örömet szerzett, mikor legutóbb eljött a kedvesével a koncertemre.
Mirkó miatt azonban folyamatos lelkiismeret-furdalást érzek, mert nem lehetek annyit vele, amennyit szeretnék. Az átlagemberhez képest épp fordítva élek, késő estig dolgozom, nappal pihenek. A munkám miatt kimaradtak Mirkóval az esti fürdetések, a hétvégi programok is. Nekem ezért is nagyon nehéz jó vasárnapi apukának lenni. Ha majd a gyerekeimnek családja lesz, azt kívánom, soha ne értsék meg teljesen a döntésemet. Mert az azt jelenti majd, hogy boldog az ő házasságuk.
Így is harmonikus a kapcsolatom a fiammal
Vitkó László, a ValóVilág2 győztese kamaszként szeretett bele Gabriellába. Tíz évig várt a lányra, majd összeköltöztek. Gabriella épp akkor lett terhes, amikor Laci megtudta: megkapta a hőn áhított munkát, pincér lesz egy tengerjáró luxushajón.
- Máté fiam születésére szabadságot kaptam, hazamentem Putnokra. Sajnos kiderült: a menyasszonyommal már nem működik a kapcsolatunk. Úgy gondoltam, pusztán a gyerek nem köthet össze bennünket, jobb, ha visszamegyek dolgozni a hajóra - magyarázza Laci. - Jó döntés volt, mert közöttünk továbbra is ismeretlen fogalom a gyűlölködés, a veszekedés, ennek is tulajdonítható, hogy vasárnapi apukaként harmonikus a kapcsolatom a kisfiammal. Máté, aki most hatéves, imádja az anyját, és természetes számára, hogy nem velük élek. Úgy nőtt fel, hogy apu a tengeren hajózik, a hiányom nem okozott törést benne.
Korábban zárkózott volt, nehezen oldódott. Míg a villában voltam, kinyílt előtte a világ. Gyakran keresték fel újságírók, és annyira megtanult nyilatkozni, hogy néha jobb interjút ad, mint én. Ha tehetem, hétvégeken hazamegyek Mátéhoz, vagy felhozom őt Pestre. Ilyenkor egyfolytában mesél, hogy mi történt vele, aztán autókázunk, sétálunk, moziba megyünk vagy számítógépezünk, és nagyokat birkózunk. Most még hagyom nyerni, aminek nagyon örül. Legutóbb meghatott a ragaszkodása: a búcsúzásnál sokáig lógott a nyakamban, úgy kérlelt, hogy ne menjek el.
Néha nekem kell szigorúnak lenni
Gát György producer tizenöt évig élt együtt Görbe Nóra színésznővel. Tíz éve azonban útjaik különváltak, kapcsolatuk azóta is baráti maradt.
- Gyerekeink - a most tizennégy éves Marci és Anna, aki már egyetemista - Nóránál maradtak, de számukra természetes, hogy két otthonuk van. Napi kapcsolatban vagyok a gyerekekkel, bármikor beállíthatnak, és be is állítanak hozzám, hiszen mindkettőjüknek külön szobája van. Természetesen amikor Nórának koncertje van, Marci gyakrabban jön. Ilyenkor, ha kéri, elkészítem a kedvenc kajáját, például a tatár bifszteket is - mondja a producer. - Csak ámulok, amikor a fiam leül a számítógép elé, és programot ír, ebben nem tudom vele felvenni a versenyt. De gyakran kártyázunk, focizunk együtt, a hétvégén pedig síelni megyünk Ausztriába.
A szülői értekezletre általában Nóra jár, Gát György csak akkor megy be az osztályfőnökhöz, ha túl vásott a kölyök, vagy rossz a bizonyítványa. Utána szigorú beszélgetés zajlik apa és fia között, de Gát titokban mindig megbocsát neki.
- Marci most kamaszodik, és már érdeklődik a csajok iránt. Tudom, ha csalódás érné, tanácsot kér majd tőlem. Egyelőre nem avat be a részletekbe, de mindig mosolygok a bajszom alatt, amikor az osztálytársait felhozza, és egy-egy helyes kislány túl közel ül mellette. Roppant büszke vagyok az egyetemista nagylányomra is, akinek az ünnepi könyvhéten jelent meg az első verseskötete. Dedikált nekem is egy példányt, amit azóta is féltve őrzök.
origo
2005.10.11
Legfrissebb magazinok
- A legtutibb balatoni éttermek
- Hetente frissül majd az Office
- Telefonszámokat lop a Facebook
- Rajtol a Tour de dopping
- Szúnyogriasztó és napvédő krém házilag
- Gyümölcsös ínyencségek - 4 szuper recept
- RIPORT MÓNIKÁVAL AZ EROTIKA VILÁGÁBÓL!
- ZTE V889M - kétélű penge
- Újabb csatát nyert a Samsung: betilthatnak néhány iPhone-t
- Viszi az árvíz a motort?
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Ezeken a magyar településeken már készülhetnek az ivóvízhiányra
- Fokozódik a konfliktus: tűzharc tört ki a Wagner-csoport és az orosz légierő között, már három helikoptert lelőttek
- Putyin beszédet intézett népéhez a a Wagner-csoport lázadása után: „Az ilyen fenyegetésre keményen fogunk reagálni”
- Lázadás tört ki Oroszországban: a Wagner zsoldoscsoport elfoglalt egy orosz várost, Putyin hamarosan beszédet mond
- Olyan vihar jöhet, ami ellen az esernyő nem elég
- Ők öten vesztek hullámsírba a Titan fedélzetén
- Az Európai Parlament megszavazta: Magyarország alkalmatlan az uniós elnökségre
- Aligha most robban föl a Balkán puskaporos hordója
- Putyin arra játszik, hogy legyen ürügye az első nukleáris csapásra
- Novák Katalin a kórházban indította a reggelt
HIRDETÉS
