HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Két hét alatt csaknem hétszáz új álláshirdetést adott fel a Belügyminisztérium, óriási a tanárhiány
- Jön még pénz Brüsszelből? Megszólalt a miniszter
- Gyárfás Tamás ismét a bíróság előtt: kulcsfontosságú hangfelvételek kerültek terítékre
- Mi történt? Lezuhant egy helikopter a Mount Everest közelében - Senki nem élte túl
- Mutatjuk, melyek lesznek a legfontosabb témák a vilniusi NATO-csúcson
HIRDETÉS
MAGAZINOK > FÉRFI > Technika - Tudomány > Hatalmas vulkánkitörések felelősek a dinoszauruszok kihalásáért?
Egy új kutatás szerint hatalmas vulkánkitörésekből származó gázfelhalmozódás ölhette meg a dinoszauruszokat. Az indiai Dekkán-fennsík masszív lávalerakódásai több mint 2 kilométeres vastagsággal rendelkeznek, és egy akkora területet ölelnek fel India nyugatközépi részén, mint Oregon és Washington állam együttvéve.
A geológiai formáció 65 millió évvel ezelőtt alakult ki - körülbelül a Kréta korszak és a Harmadkor határán végbemenő tömeges kihaláskor, amikor a földi fajok 85 százaléka eltűnt. Egy csapat francia és indiai geológus nemrégiben vizsgálta meg a fennsík lávamaradványait, melyek olyan gyorsan halmozódhattak fel, hogy a kitörésekkor a levegőbe kerülő, klímaváltozást okozó kénes gázok a földi környezetet számos faj számára halálossá tehették.
Az új tesztek felfedték, hogy az ősmasszívum egyik 600 méter vastag lávarétege 30 ezer év alatt halmozódhatott fel, ami geológiai léptékkel mérve nagyon gyorsnak tekinthető. Az elmélet szerint a teljes lávaüledék nagy része néhány nagyobb kitörés során került a felszínre - mondja Anne-Lise Chenet kutató.
A vulkánkitörések hatalmas mennyiségű kén-dioxidot képesek az atmoszférába pumpálni. Ha kevés idő telik el a különböző kitörések között, akkor a klíma megváltozik, amelynek komoly következményei vannak a környezetre nézve. Ez volt az oka annak, hogy a csapat elkezdte vizsgálni az ősmasszívumot, mert tudni akarták, mennyi, különböző kitörés kell ahhoz, hogy ilyen mennyiségű lávát termeljen.
A geológiai formáció bazaltláva hatalmas üledékrétegével rendelkezik, mely közel 500 ezer négyzetkilométernyi területen terpeszkedik. A Dekkán-fennsík a tudomány szerint 1 millió éven át tartó, vulkáni aktivitás során alakult ki. Ám az új datálás azt sugallja, hogy a láva nagy része olyan kitörések alkalmával került felszínre, melyek időben sokkal közelebb voltak egymáshoz, mint eddig hitték.
A kutatók szerint legalább még két nagy kihalási hullámnak elsődleges kiváltó oka a vulkáni tevékenység lehetett. Az egyik a legnagyobb mértékű kipusztulás a Perm és Triász korszak határán, 251 millió évvel ezelőtt, a másik pedig a Triász és a Jura korszak határán, körülbelül 200 millió évvel ezelőtt - mondja Hans-Dieter Sues.
Mindegyik esetben kiterjed területeken zajlott vulkanikus tevékenység, főleg a Dekkán-masszívumon. A kutatók szerint ez a fennsík kétségtelenül jelentős csapást mért a bolygóra, ám a vulkanikus esemény pontos szerepe a Kréta korszak és a Harmadkor határán végbemenő kipusztulásban, máig rejtély.
Thomas Holtz kutató szerint elképzelhetetlen, hogy egyetlen vulkánkitörés ilyen globális klímaváltozást okozzon. Valószínűleg inkább arról van szó, hogy ez a vulkáni aktivitás jelentősen megnehezítette az organizmusok életét az egész planétán. Holtz azt sugallja, hogy a dinoszauruszokat hátrányosan érintették a Dekkán-fennsík kitörései. Ám mégis életben maradtak egészen addig, míg egy városnyi méretű aszteroida be nem csapódott a mexikói Yucatán-félszigetbe 65 millió évvel ezelőtt.
Az úgynevezett Chicxulub-becsapódás a bolygó atmoszféráját hatalmas mennyiségű hamuval és törmelékkel töltötte fel, és ez lehetett az oka a Kréta korszak és a Harmadkor határán végbemenő kihalásnak. Holtz azzal indokolja elméletét, hogy számos bizonyítékuk van arra, rengeteg állat maradt életben a tengerekben és a szárazföldön is ekkoriban. A túlélők pedig a Dekkán-fennsík "termékeit" is ki tudták védeni.
Mind Holtz, mind Sues azt sugallja, hogy számos olyan esemény ment végbe - ezek között megtalálhatóak a masszív lávafolyamok és az űrvándorok becsapódásai, valamint a tengerszint-változása - , melyek kombinálódása eltörölte a dinókat. A kutatók szerint elképzelhető, hogy egy ilyen mérvű tömeges kihalásnak nem egyetlen kiváltó oka volt. Chenet egyetért abban, hogy az indiai ősi vulkánkitörések és a Chicxulub-becsapódás halálos eseményt képezett. Ám azt is sugallja, hogy a lávafolyamok maguk is kivehették részüket a kipusztításból.
hirado
2005.08.30
t: 1895
Hatalmas vulkánkitörések felelősek a dinoszauruszok kihalásáért?
Egy új kutatás szerint hatalmas vulkánkitörésekből származó gázfelhalmozódás ölhette meg a dinoszauruszokat. Az indiai Dekkán-fennsík masszív lávalerakódásai több mint 2 kilométeres vastagsággal rendelkeznek, és egy akkora területet ölelnek fel India nyugatközépi részén, mint Oregon és Washington állam együttvéve.A geológiai formáció 65 millió évvel ezelőtt alakult ki - körülbelül a Kréta korszak és a Harmadkor határán végbemenő tömeges kihaláskor, amikor a földi fajok 85 százaléka eltűnt. Egy csapat francia és indiai geológus nemrégiben vizsgálta meg a fennsík lávamaradványait, melyek olyan gyorsan halmozódhattak fel, hogy a kitörésekkor a levegőbe kerülő, klímaváltozást okozó kénes gázok a földi környezetet számos faj számára halálossá tehették.
Az új tesztek felfedték, hogy az ősmasszívum egyik 600 méter vastag lávarétege 30 ezer év alatt halmozódhatott fel, ami geológiai léptékkel mérve nagyon gyorsnak tekinthető. Az elmélet szerint a teljes lávaüledék nagy része néhány nagyobb kitörés során került a felszínre - mondja Anne-Lise Chenet kutató.
A vulkánkitörések hatalmas mennyiségű kén-dioxidot képesek az atmoszférába pumpálni. Ha kevés idő telik el a különböző kitörések között, akkor a klíma megváltozik, amelynek komoly következményei vannak a környezetre nézve. Ez volt az oka annak, hogy a csapat elkezdte vizsgálni az ősmasszívumot, mert tudni akarták, mennyi, különböző kitörés kell ahhoz, hogy ilyen mennyiségű lávát termeljen.
A geológiai formáció bazaltláva hatalmas üledékrétegével rendelkezik, mely közel 500 ezer négyzetkilométernyi területen terpeszkedik. A Dekkán-fennsík a tudomány szerint 1 millió éven át tartó, vulkáni aktivitás során alakult ki. Ám az új datálás azt sugallja, hogy a láva nagy része olyan kitörések alkalmával került felszínre, melyek időben sokkal közelebb voltak egymáshoz, mint eddig hitték.
A kutatók szerint legalább még két nagy kihalási hullámnak elsődleges kiváltó oka a vulkáni tevékenység lehetett. Az egyik a legnagyobb mértékű kipusztulás a Perm és Triász korszak határán, 251 millió évvel ezelőtt, a másik pedig a Triász és a Jura korszak határán, körülbelül 200 millió évvel ezelőtt - mondja Hans-Dieter Sues.
Mindegyik esetben kiterjed területeken zajlott vulkanikus tevékenység, főleg a Dekkán-masszívumon. A kutatók szerint ez a fennsík kétségtelenül jelentős csapást mért a bolygóra, ám a vulkanikus esemény pontos szerepe a Kréta korszak és a Harmadkor határán végbemenő kipusztulásban, máig rejtély.
Thomas Holtz kutató szerint elképzelhetetlen, hogy egyetlen vulkánkitörés ilyen globális klímaváltozást okozzon. Valószínűleg inkább arról van szó, hogy ez a vulkáni aktivitás jelentősen megnehezítette az organizmusok életét az egész planétán. Holtz azt sugallja, hogy a dinoszauruszokat hátrányosan érintették a Dekkán-fennsík kitörései. Ám mégis életben maradtak egészen addig, míg egy városnyi méretű aszteroida be nem csapódott a mexikói Yucatán-félszigetbe 65 millió évvel ezelőtt.
Az úgynevezett Chicxulub-becsapódás a bolygó atmoszféráját hatalmas mennyiségű hamuval és törmelékkel töltötte fel, és ez lehetett az oka a Kréta korszak és a Harmadkor határán végbemenő kihalásnak. Holtz azzal indokolja elméletét, hogy számos bizonyítékuk van arra, rengeteg állat maradt életben a tengerekben és a szárazföldön is ekkoriban. A túlélők pedig a Dekkán-fennsík "termékeit" is ki tudták védeni.
Mind Holtz, mind Sues azt sugallja, hogy számos olyan esemény ment végbe - ezek között megtalálhatóak a masszív lávafolyamok és az űrvándorok becsapódásai, valamint a tengerszint-változása - , melyek kombinálódása eltörölte a dinókat. A kutatók szerint elképzelhető, hogy egy ilyen mérvű tömeges kihalásnak nem egyetlen kiváltó oka volt. Chenet egyetért abban, hogy az indiai ősi vulkánkitörések és a Chicxulub-becsapódás halálos eseményt képezett. Ám azt is sugallja, hogy a lávafolyamok maguk is kivehették részüket a kipusztításból.
hirado
2005.08.30
A CIKK KÉPGALÉRIÁJA
Legfrissebb magazinok
- A legtutibb balatoni éttermek
- Hetente frissül majd az Office
- Telefonszámokat lop a Facebook
- Rajtol a Tour de dopping
- Szúnyogriasztó és napvédő krém házilag
- Gyümölcsös ínyencségek - 4 szuper recept
- RIPORT MÓNIKÁVAL AZ EROTIKA VILÁGÁBÓL!
- ZTE V889M - kétélű penge
- Újabb csatát nyert a Samsung: betilthatnak néhány iPhone-t
- Viszi az árvíz a motort?
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Ezeken a magyar településeken már készülhetnek az ivóvízhiányra
- Fokozódik a konfliktus: tűzharc tört ki a Wagner-csoport és az orosz légierő között, már három helikoptert lelőttek
- Putyin beszédet intézett népéhez a a Wagner-csoport lázadása után: „Az ilyen fenyegetésre keményen fogunk reagálni”
- Lázadás tört ki Oroszországban: a Wagner zsoldoscsoport elfoglalt egy orosz várost, Putyin hamarosan beszédet mond
- Olyan vihar jöhet, ami ellen az esernyő nem elég
- Ők öten vesztek hullámsírba a Titan fedélzetén
- Az Európai Parlament megszavazta: Magyarország alkalmatlan az uniós elnökségre
- Aligha most robban föl a Balkán puskaporos hordója
- Putyin arra játszik, hogy legyen ürügye az első nukleáris csapásra
- Novák Katalin a kórházban indította a reggelt
HIRDETÉS
