Nemzetek konyhái

MAGAZINOK > KONYHA > Világkonyha > Nemzetek konyhái

t: 2151

OLASZ KONYHA

Az étkezési szokások kialakulásában nagy szerepet játszott az olasz életfilozófia is: szeretnek enni, kedvelik a jó ételeket, a legegyszerűbb ételt is olyan odaadással, mondhatni szenvedéllyel készítik, és fogyasztják, mint a drága vendéglők luxus fogásait.
Az olasz konyhát rendkívüli választékosság és könnyedség jellemzi. Ételeik készítéséhez leggyakrabban olívaolajat használnak, de más növényi zsiradékok is kedveltek. Az országot határoló tengerek bőségesen ellátják az embereket halakkal és rákokkal, de ezen kívül fogyasztanak szarvasmarhát, bárányt, kecskét, baromfit. A vadételek is nagy népszerűségnek örvendenek, legfinomabb csemegéik a vadszárnyasok és nyulak. Előételeik közül a tésztafélék közismerten igen kiváltságos helyet foglalnak el. A makarónit és a spagettit mindig frissen főzik, és forró vajjal keverik össze. A tésztákra általában kevés öntetet tesznek, melyben a főszerepet legtöbb esetben a paradicsom játssza. Az olaszok a főzéshez használt paradicsomról szinte mindig lehúzzák a bőrt.
Az olasz konyha a tengeri halak, rákok, osztrigák és csigák számos fajtáját használja fel. Halaikat roston vagy rántva, mártással és vajjal főzve készítik.
A zöldfőzelékek készítési módja a francia és angol konyháéval megegyezik. Egyszerűen sós vízben főzik meg az alapanyagokat, majd nyers vagy olvasztott vajjal, fűszerezve tálalják.

JAPÁN KONYHA

A japán konyhaművészet jellemzője, hogy az ételek többsége szinte nyersen kerül az asztalra. Hitük szerint, ha az istenek azt akarták volna, hogy főve vagy sütve együnk valamit, akkor úgy teremtették volna meg. Ilyen nyers étel például a nálunk is jól ismert szusi, amely nyers halból vagy garnélarákból és enyhén pácolt rizsből áll.
Az étkezések elején elengedhetetlen a szaké, a felmelegített rizsbor élvezete.
A japánok étkezéseinél nincs főétel, egyszerre van minden az asztalon. A levesek változatosak és finoman csípősek, csípősen savanyúak, vagy pikáns ízűek, kedveltek az erjesztett szójababkivonattal, misóval készült levesek, amiket azonban általában nem a halak, húsok előtt, hanem más fogások mellé tálalnak.
Nem hiányozhatnak a vacsora asztalról a nyers, vagy ecetben, olajban sült halszeletek, zöldségfélék, a savanyúság, rizs, ami - ha nem önálló fogás - a felszolgált ételek aromájának összhangját szolgálja. A gyakran előre pácolt, párolva vagy pirítva készített húsok körítése minden esetben fehér rizs. Az édességek közül jellegzetes fogás a mochi - rizsből készült nyúlós tészta -, amibe aztán különféle dolgokat töltenek, vagy kis labdát formálnak belőle, és leöntik pl. édesbab szósszal. A töltelék is legtöbbször édesbab, vagy édesburgonya püré.

GÖRÖG KONYHA

Az itt bőven termő citromot éppen olyan kulináris hozzáértéssel használják fel, mint az olívabogyót és a szőlőt, a paradicsomot és a padlizsánt, az uborkát, a paprikát és az illatos fűszereket. Jellegzetesek a citrommal készített ételek, a saláták, a különlegesen ízesített halak - az ízesítők közül szinte elmaradhatatlan a bor.
Kár lenne nem megkóstolni a messze földön híres, többféle változatban készülő, savanykás húslevest, az avgolemonót, vagy a sültekhez kínált tojásos-citromos mártást. A görög konyha igazi csemegéjének tartják a báránysültet, ami a Földközi-tenger vidékén - ahol pedig ebben nagy a kínálat - a legfinomabbnak számít. Ennek magyarázata mindenekelőtt - bár az elkészítés módja is lényeges - a hús minősége. Az italok közül igen pikáns a kedvelt aperitif, a víztől megfehéredő ánizsos pálinka, az ouzo. A borok, különösen a vörösek többnyire szokatlanul édesek. (forrás: www.zoldujsag.hu)

2005.08.16

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

A CIKK KÉPGALÉRIÁJA

OLASZ KONYHA

JAPÁN KONYHA

GÖRÖG KONYHA

Nemzetek konyhái

Legfrissebb magazinok