HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Két hét alatt csaknem hétszáz új álláshirdetést adott fel a Belügyminisztérium, óriási a tanárhiány
- Jön még pénz Brüsszelből? Megszólalt a miniszter
- Gyárfás Tamás ismét a bíróság előtt: kulcsfontosságú hangfelvételek kerültek terítékre
- Mi történt? Lezuhant egy helikopter a Mount Everest közelében - Senki nem élte túl
- Mutatjuk, melyek lesznek a legfontosabb témák a vilniusi NATO-csúcson
HIRDETÉS
MAGAZINOK > UTAZÁS > Magyarország > Barlangtúra Budán
Budapest azonban különleges nagyváros, ahol a mesterséges városi elemek mellett számos természetvédelmi érték is található. Ahol a pergõ hétköznapok felszíne alatt egy különleges, csendes világ rejtõzik: a budai barlangoké.
A BUDAI-HEGYSÉGBEN megbújó barlangok Magyarország különleges geológiai adottságainak köszönhetõek. Keletkezésük földtörténeti elõzménye a Kárpát-medencében egykor hullámzó tenger, amelybõl vastag mésziszap réteg rakódott le. Az évmilliók során megszilárdult lerakódás egy része a magasba emelkedett, s a folyamatos földmozgások hatására hasadékok keletkeztek, melyekben utat talált a felszínre törõ hévíz, egyre tágítva, öblösítve az üregeket. A Budai-hegység folyamatos, ám rendkívül lassú emelkedése következtében a kivájt barlangok is egyre magasabbra kerültek, míg a termálvíz szintje megállt a Duna mindenkori vízszintjénél. A szárazzá váló barlangüregeket késõbb a felülrõl lefolyó csapadékvíz tágította, ennek eredményeként számos helyen meg-
indult a cseppkõképzõdés is.
A FÕVÁROST ÖVEZÕ hegység sok barlangjáratot rejt. Legtöbbjüket csak felkészült barlangászok látogathatják, mert megközelítésük és a járatokban való haladás veszélyes. Az úgynevezett budaújlaki részeken jó néhány ilyen járat található: a Mátyás-hegyi-barlang, a József-hegyi-barlang, a Ferenc-hegyi barlang, melyek a látogatható Pál-völgyi- és Szemlõ-hegyi barlangokkal valamikor hidrológiai kapcsolatban lehettek. Az óriási barlangrendszer eddig feltárt járatai több tíz kilométer hosszúak, egy részük ma is víz alatt van.
A LEGKÜLÖNLEGESEBB barlangjáratok a nagyközönség elõtt is nyitva állnak, persze más-más funkciót ellátva. A budai barlangok közül a legszembetûnõbb a Gellért-hegy oldalában tátongó Szent Iván barlang, amely sziklatemplomként ma a pálos rend kolostorának ad otthont. Az egyik legtitokzatosabb barlang-képzõdmény pedig a "törökpinceként" ismert Várhegy alatti,
4-5 kilométer hosszú folyosórendszer. A geológiai hatások mellett a történelem által is formált nyirkos folyosókon ma a Budavári Labirintus és a Várbarlang idegenforgalmi látványosságkén mûködik, bár az utóbbi átmenetileg nem üzemel.
A KÉT LEGISMERTEBB "igazi" barlangunk Budapest területén a Pál-völgyi és a Szemlõ-hegyi-barlang. Az elõbbi valódi cseppkõ-barlang, melyben a felülrõl leszivárgó csapadékvíz bámulatos cseppkõalakzatokat alkotott. De jól látható a barlang üregeit elõször kimélyítõ termálvíz munkája is: a falakat változatos formájú, lerakódott mészkristályok borítják. Noha a fenséges látvány évezredek óta csalogatja a szépség iránt fogékony embert, a Budai-hegység igazi kincseinek az építõanyagot kínáló, kimeríthetetlen kõbányák számítottak. A Pál-völgyi barlang is egy, a Szépvölgyi út mentén létesült kõbányának és egy csodálatos véletlennek köszönheti felfedezését.
AHOGYAN A HOLT-TENGERI tekercsekhez is a kumráni barlangba zuhanó birka jutatta a kutatókat, úgy a Pál-völgyi-barlang felfedezésében is e jámbor állatnak jutott a fõszerep. A legenda szerint 1904 körül a bányaudvar szélén egy legelészõ juh alatt hirtelen leszakadt a föld. A mentésére sietõ bányafelügyelõ fia lett figyelmes arra, hogy az állatot elnyelõ üregnek folytatása van. Az elsõ, lelkes barlangkutató turisták az üregbe mászva, onnan a sziklatörmelékeket eltávolítva jutottak a barlang elülsõ, cseppkövekkel is ékesített szakaszába. Az õ munkájuknak köszönhetõen hamarosan feltárták a közönség elõtt ma is látogatható barlangszakasz nagy részét.
A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ alatt a barlangot óvóhelyként használták, ekkor sajnos a képzõdmények nagy része meg is sérült. A barlang rekonstrukciójára, a sétautak és a villanyvilágítás korszerûsítésére csak az 1970-es években került sor. Ettõl kezdve azonban kitüntetett figyelmet szenteltek a budai barlangoknak: újabb járatokat tárak fel, a barlangi túrák pedig biztonságosabbak lettek. A Pál-völgyi-barlang jelenleg több mint 7 kilométer hosszú járatrendszerében izgalmas folyosók vezetnek a kitárulkozó termekbe, mint a híres "Színházterembe", oldalán a "Boszorkánykonyha üstjeivel". Megmászhatjuk a "Tyúklétrát", hogy kicsit tovább "Meseországba" jussunk, ahol olyan fantasztikus cseppkõképzõd-ményeket láthatunk, mint a "Hófehérke", vagy a "Hét törpe". A cseppkövek mellett a hévíz formálta öblös, karéjos, esetleg leomlóan függönyszerû alakzatokban is gyönyörködhetünk.
A SZEMLÕ-HEGYI-BARLANG ugyancsak egy kõfejtõ alatt rejtõzött, és elsõ ízben az itt dolgozó munkásoknak tárta fel szépségeit. Egy résbe dobott kõ hangja árulta el, hogy odalent egy barlangüreg lehet. Az 1930-as években zajló felfedezését követõen fokozatosan tárták fel járatait, melyek ma több mint két kilométert tesznek ki. A barlang tipikus hévizek által alakított mélyedés, ahol a sok százezer év alatt távozó víznek volt ideje kidíszíteni a barlang falait színes aragonit és borsókõ-képzõdményekkel. A két egymással párhuzamosan futó hasadékban a karfiol- és gomba formájú aragonit kristályok mellett kalcitból építkezõ cseppköveket is láthatunk. A változatos kõvirágok mellett született néhány hófehér gipszkristály-forma is, ezek nagyobb részét - mivel könynyen letörhetõk - mindannyiunk szégyenére a turisták hazavitték. A csillogó folyosókhoz egy 60 méter hosszú mesterséges bejáraton juthatunk, s mindjárt az elsõ megállóhelyen bámulatos formákba botlunk. A falak villóznak a borsókövektõl, fentrõl pedig mulatságosan lóg az "Anyósnyelv" és a "Menyecskenyelv".
A BARLANGOK MAGAS páratartalmú, tiszta, pormentes levegõje rendkívüli gyógyír a légúti betegségben szenvedõknek. A barlangklimatológiai vizsgálatoknak köszönhetõen ma már nem csak közvetve, egy barlangtúra alkalmával lélegezhetnek barlangi levegõt a rászorulók, hanem kifejezetten terápiás céllal is látogathatják az üregeket. A Szemlõ-hegyi-barlang "Óriás-folyosóján" például orvosi felügyelet mellett gyógyulhatnak az asztmatikus és bronchitiszes betegek.
A HEGYEK OLDALÁBAN tátongó barlangok távoli õseinknek búvóhelyül szolgáltak, a föld mélyében rejtõzõk fölötti kõbányák építõanyaggal látták el utódaikat, manapság pedig kedvelt turista célpontok, a természet mûvészi kedvét bemutató galériák, és valóságos kórházak. Valamennyi természetvédelem alatt áll, hogy az eljövendõ nemzedék számára is feltárhassák kincseiket. De ennek sikere rajtunk, látogatókon is múlik.
(travelforum)
2005.07.28
t: 2216
Barlangtúra Budán
Budapest azonban különleges nagyváros, ahol a mesterséges városi elemek mellett számos természetvédelmi érték is található. Ahol a pergõ hétköznapok felszíne alatt egy különleges, csendes világ rejtõzik: a budai barlangoké.A BUDAI-HEGYSÉGBEN megbújó barlangok Magyarország különleges geológiai adottságainak köszönhetõek. Keletkezésük földtörténeti elõzménye a Kárpát-medencében egykor hullámzó tenger, amelybõl vastag mésziszap réteg rakódott le. Az évmilliók során megszilárdult lerakódás egy része a magasba emelkedett, s a folyamatos földmozgások hatására hasadékok keletkeztek, melyekben utat talált a felszínre törõ hévíz, egyre tágítva, öblösítve az üregeket. A Budai-hegység folyamatos, ám rendkívül lassú emelkedése következtében a kivájt barlangok is egyre magasabbra kerültek, míg a termálvíz szintje megállt a Duna mindenkori vízszintjénél. A szárazzá váló barlangüregeket késõbb a felülrõl lefolyó csapadékvíz tágította, ennek eredményeként számos helyen meg-
indult a cseppkõképzõdés is.
A FÕVÁROST ÖVEZÕ hegység sok barlangjáratot rejt. Legtöbbjüket csak felkészült barlangászok látogathatják, mert megközelítésük és a járatokban való haladás veszélyes. Az úgynevezett budaújlaki részeken jó néhány ilyen járat található: a Mátyás-hegyi-barlang, a József-hegyi-barlang, a Ferenc-hegyi barlang, melyek a látogatható Pál-völgyi- és Szemlõ-hegyi barlangokkal valamikor hidrológiai kapcsolatban lehettek. Az óriási barlangrendszer eddig feltárt járatai több tíz kilométer hosszúak, egy részük ma is víz alatt van.
A LEGKÜLÖNLEGESEBB barlangjáratok a nagyközönség elõtt is nyitva állnak, persze más-más funkciót ellátva. A budai barlangok közül a legszembetûnõbb a Gellért-hegy oldalában tátongó Szent Iván barlang, amely sziklatemplomként ma a pálos rend kolostorának ad otthont. Az egyik legtitokzatosabb barlang-képzõdmény pedig a "törökpinceként" ismert Várhegy alatti,
4-5 kilométer hosszú folyosórendszer. A geológiai hatások mellett a történelem által is formált nyirkos folyosókon ma a Budavári Labirintus és a Várbarlang idegenforgalmi látványosságkén mûködik, bár az utóbbi átmenetileg nem üzemel.
A KÉT LEGISMERTEBB "igazi" barlangunk Budapest területén a Pál-völgyi és a Szemlõ-hegyi-barlang. Az elõbbi valódi cseppkõ-barlang, melyben a felülrõl leszivárgó csapadékvíz bámulatos cseppkõalakzatokat alkotott. De jól látható a barlang üregeit elõször kimélyítõ termálvíz munkája is: a falakat változatos formájú, lerakódott mészkristályok borítják. Noha a fenséges látvány évezredek óta csalogatja a szépség iránt fogékony embert, a Budai-hegység igazi kincseinek az építõanyagot kínáló, kimeríthetetlen kõbányák számítottak. A Pál-völgyi barlang is egy, a Szépvölgyi út mentén létesült kõbányának és egy csodálatos véletlennek köszönheti felfedezését.
AHOGYAN A HOLT-TENGERI tekercsekhez is a kumráni barlangba zuhanó birka jutatta a kutatókat, úgy a Pál-völgyi-barlang felfedezésében is e jámbor állatnak jutott a fõszerep. A legenda szerint 1904 körül a bányaudvar szélén egy legelészõ juh alatt hirtelen leszakadt a föld. A mentésére sietõ bányafelügyelõ fia lett figyelmes arra, hogy az állatot elnyelõ üregnek folytatása van. Az elsõ, lelkes barlangkutató turisták az üregbe mászva, onnan a sziklatörmelékeket eltávolítva jutottak a barlang elülsõ, cseppkövekkel is ékesített szakaszába. Az õ munkájuknak köszönhetõen hamarosan feltárták a közönség elõtt ma is látogatható barlangszakasz nagy részét.
A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ alatt a barlangot óvóhelyként használták, ekkor sajnos a képzõdmények nagy része meg is sérült. A barlang rekonstrukciójára, a sétautak és a villanyvilágítás korszerûsítésére csak az 1970-es években került sor. Ettõl kezdve azonban kitüntetett figyelmet szenteltek a budai barlangoknak: újabb járatokat tárak fel, a barlangi túrák pedig biztonságosabbak lettek. A Pál-völgyi-barlang jelenleg több mint 7 kilométer hosszú járatrendszerében izgalmas folyosók vezetnek a kitárulkozó termekbe, mint a híres "Színházterembe", oldalán a "Boszorkánykonyha üstjeivel". Megmászhatjuk a "Tyúklétrát", hogy kicsit tovább "Meseországba" jussunk, ahol olyan fantasztikus cseppkõképzõd-ményeket láthatunk, mint a "Hófehérke", vagy a "Hét törpe". A cseppkövek mellett a hévíz formálta öblös, karéjos, esetleg leomlóan függönyszerû alakzatokban is gyönyörködhetünk.
A SZEMLÕ-HEGYI-BARLANG ugyancsak egy kõfejtõ alatt rejtõzött, és elsõ ízben az itt dolgozó munkásoknak tárta fel szépségeit. Egy résbe dobott kõ hangja árulta el, hogy odalent egy barlangüreg lehet. Az 1930-as években zajló felfedezését követõen fokozatosan tárták fel járatait, melyek ma több mint két kilométert tesznek ki. A barlang tipikus hévizek által alakított mélyedés, ahol a sok százezer év alatt távozó víznek volt ideje kidíszíteni a barlang falait színes aragonit és borsókõ-képzõdményekkel. A két egymással párhuzamosan futó hasadékban a karfiol- és gomba formájú aragonit kristályok mellett kalcitból építkezõ cseppköveket is láthatunk. A változatos kõvirágok mellett született néhány hófehér gipszkristály-forma is, ezek nagyobb részét - mivel könynyen letörhetõk - mindannyiunk szégyenére a turisták hazavitték. A csillogó folyosókhoz egy 60 méter hosszú mesterséges bejáraton juthatunk, s mindjárt az elsõ megállóhelyen bámulatos formákba botlunk. A falak villóznak a borsókövektõl, fentrõl pedig mulatságosan lóg az "Anyósnyelv" és a "Menyecskenyelv".
A BARLANGOK MAGAS páratartalmú, tiszta, pormentes levegõje rendkívüli gyógyír a légúti betegségben szenvedõknek. A barlangklimatológiai vizsgálatoknak köszönhetõen ma már nem csak közvetve, egy barlangtúra alkalmával lélegezhetnek barlangi levegõt a rászorulók, hanem kifejezetten terápiás céllal is látogathatják az üregeket. A Szemlõ-hegyi-barlang "Óriás-folyosóján" például orvosi felügyelet mellett gyógyulhatnak az asztmatikus és bronchitiszes betegek.
A HEGYEK OLDALÁBAN tátongó barlangok távoli õseinknek búvóhelyül szolgáltak, a föld mélyében rejtõzõk fölötti kõbányák építõanyaggal látták el utódaikat, manapság pedig kedvelt turista célpontok, a természet mûvészi kedvét bemutató galériák, és valóságos kórházak. Valamennyi természetvédelem alatt áll, hogy az eljövendõ nemzedék számára is feltárhassák kincseiket. De ennek sikere rajtunk, látogatókon is múlik.
(travelforum)
2005.07.28
Legfrissebb magazinok
- A legtutibb balatoni éttermek
- Hetente frissül majd az Office
- Telefonszámokat lop a Facebook
- Rajtol a Tour de dopping
- Szúnyogriasztó és napvédő krém házilag
- Gyümölcsös ínyencségek - 4 szuper recept
- RIPORT MÓNIKÁVAL AZ EROTIKA VILÁGÁBÓL!
- ZTE V889M - kétélű penge
- Újabb csatát nyert a Samsung: betilthatnak néhány iPhone-t
- Viszi az árvíz a motort?
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Ezeken a magyar településeken már készülhetnek az ivóvízhiányra
- Fokozódik a konfliktus: tűzharc tört ki a Wagner-csoport és az orosz légierő között, már három helikoptert lelőttek
- Putyin beszédet intézett népéhez a a Wagner-csoport lázadása után: „Az ilyen fenyegetésre keményen fogunk reagálni”
- Lázadás tört ki Oroszországban: a Wagner zsoldoscsoport elfoglalt egy orosz várost, Putyin hamarosan beszédet mond
- Olyan vihar jöhet, ami ellen az esernyő nem elég
- Ők öten vesztek hullámsírba a Titan fedélzetén
- Az Európai Parlament megszavazta: Magyarország alkalmatlan az uniós elnökségre
- Aligha most robban föl a Balkán puskaporos hordója
- Putyin arra játszik, hogy legyen ürügye az első nukleáris csapásra
- Novák Katalin a kórházban indította a reggelt
HIRDETÉS
