HIRDETÉS
HIRDETÉS

MAGAZINOK > FÉRFI > Életforma > Az asztma 3.

t: 4899

Az asztma 3.

Provokáló tényezők

Az asztmás beteg aktív szerepet játszhat az asztmát provokáló tényezők kiderítésében és elkerülésében. Így például, ha allergének okozzák az asztma rosszabbodását, úgy azok elkerülése, az allergiás betegség megfelelő kezelése sokban segíthet az asztma sikeres kezelésében is. A leggyakoribb asztmát provokáló tényezők:

* megfázás, iletve. légúti fertőzések
* az asztmát kiváltó allergének (pl. házipor-atka, penészgomba, pollenek vagy háziállat allergénjei)
* gyógyszerek, pl. nemszteroid gyulladásgátlók és fájdalomcsillapítók, béta-blokkolók
* magas hisztamintartalmú élelmiszerek (lásd álallergia)
* nem megfelelő testmozgás
* irritáló anyagok: erős szagok , dohányfüst, gázok, rovarriasztó-spray, kén-dioxid (gyakran fordul elő élelmiszerek tartósítószereként: aszalt gyümölcs, rák, kagyló, sült krumpli, előrecsomagolt saláta, üdítőital, bor, sör)
* légzési változások: nagyobb légvételek (nevetés, sóhajtás, ásítás, köhögés), hideg vagy párás levegő belégzése
* jelentősebb, illetve hirtelen időjárásváltozások
* heves érzelmek (stressz, izgatottság, félelem, düh)
* nyelőcső-reflux betegség

Hogyan rontják az asztmás állapotot a provokáló tényezők?
Az asztmás beteg légútjai állandó gyulladásban vannak, és kifejezetten érzékenyek számos provokáló tényezővel szemben. Az ezekkel való találkozás a gyulladás fellángolásához, a termelődő nyálka mennyiségének növekedéséhez, a hörgőcskék szűkületéhez vezethet. Az asztmás roham jelentkezhet a provokáló tényezővel való találkozáskor azonnal, de napokkal, sőt hetekkel később is.

Hogyan ismerhető fel a provokáló tényező?
Első lépés annak végiggondolása, milyen tényezők voltak jelen az asztmás tünetek jelentkezésekor. Noha számos provokáló tényező ismert, nem minden ember reagál mindegyikre. Sokaknál mindössze egyetlen kiváltó anyag szerepel, másoknál több is.
Több tényező szerepe vizsgálható a roham időbeni lefutásának elemzésével, illetve bőrpróbákkal és vérvizsgálattal.

Az asztma kezelése

Az asztma kezelésének legfőbb célja a normális és egészséges életvitel fenntartása.
A kezelés összetett feladat. Nem elég a gyógyszerek szedésének pontos meghatározása és betartása, nagyon fontos az egész életvitel átalakítása, betegséghez való igazítása. Így az asztmás betegnek ügyelnie kell a gyógyszerek szedése mellett az étrendjére, napi ritmusára, mozgására, érzelmeire, háztartására, nyaralására.

A kezelés fő szempontjai:

* gyógyszerek szedése, melyek csökkentik a gyulladást, megelőzik a köhögést, illetve az éjszaka, terhelés után, hajnalban jelentkező fulladást
* asztmás roham gyógyszeres kezelése
* provokáló tényezők kerülése
* dohányzás kiiktatása
* az asztma tüneteinek pontos követése
* az asztmával összefüggő betegségek (orrmelléküreg-gyulladás, szénanátha, nyelőcsőreflux-betegség) kezelése, egészséges étrend

Az asztma kezelésének két alapvető formája

Gyulladásgátló szerek. Az asztma kezelésének legfontosabb gyógyszerei, mivel az asztma kórfolyamatának alapját, a gyulladást gátolja. A korikoszteroidok éppen ezért szinte minden asztmás alapkezelésében szerepelnek. Csökkentik a gyulladást, a nyálkahártya-duzzanatot, a nyálkatermelést a légutakban. Ennek eredményképpen a hörgőcskék érzékenysége csökken, és mérsékeltebben reagálnak a provokáló tényezőkre. A tapasztalatok szerint az inhalációs kortikoszteroidok ajánlott dózisban való alkalmazása esetén nincs gyakori, klinikailag jelentős vagy visszafordíthatatlan mellékhatás, és a gyermek végső testmagasságát a több éves folyamatos kezelés sem befolyásolja. A szteroidok mellett más gyulladásgátló készítmények is ismertek: hízósejt-stabilizátorok, leukotrién-antagonisták.

Hörgőtágítók. Ezek a gyógyszerek az asztma tüneteit azáltal csökkentik, hogy elernyesztik a hörgőcskék falában található körkörös simaizmokat. Ezáltal gyorsan képesek tágítani a légutakat, biztosítva a levegő szabad áramlását. A hörgőtágítók emellett hozzájárulnak a nyálka könnyebb kiköhögéséhez is.

Gyógyszerelési irányelvek

Az asztma megfelelő kontrolljának alapja a jó gyógyszerelés. Éppen ezért ismerjen mindent a gyógyszereiről, azok használatáról, hatásairól és mellékhatásairól. Az alábbi néhány szempontot mindenképpen tartsa szem előtt:

* Mosson kezet gyógyszerszedés előtt!
* Időben vegyen be minden gyógyszert! Ellenőrizze gyógyszeradagját, mielőtt használja!
* Tartsa be a gyógyszerekre vonatkozó tárolási előírást!
* Ellenőrizze gyakran a folyékony gyógyszereket! Ha megváltozik a színűk, állaguk, dobja azonnal ki!
* Soha ne fogyjon ki a gyógyszer!
* Kezelőorvosát mindig tájékoztassa minden egyéb szedett gyógyszeréről! Sok gyógyszer ronthatja az asztma állapotát, vagy gyengítheti az asztmaellenes gyógyszer hatását.

A legtöbb asztmaellenes gyógyszer nagyon biztonságos. Azonban így is előfordulhatnak mellékhatások, gyógyszertől és alkalmazott dózistól függően. Kérdezze meg orvosát a mellékhatásokról. Ha tapasztalja őket, azonnal jelezze neki!

Kiegészítő kezelések

Gyermekeknél, enyhe asztma esetében szóba jöhet az immunterápia használata. Súlyos asztmánál azonban az immunterápia nem alkalmazható.

A szénanátha megfelelő kezelése segíti az asztmás tünetek csökkenését is.

Fontos a betegoktatás, a pszichológiai tréningek, amik az asztmás roham alkalmával fellépő pánikreackiót segítik tompítani.

A megfelelő testmozgás segíti a tüdő funkciójának növelését, a hörgőcskék edzésben tartását, a vésztartalékok bővítését.

A sós levegő belégzése segíti a nyák oldását, a hörgőcskék ellazulását. Sós levegő található sóbarlangokban, tenger mellett, sószobákban, de hasonló eredményt érhetünk el sópipa alkalmazásával is.

Több betegnél, elsősorban enyhébb tünetek esetén, hatékonyan alkalmazható az akupunktúra, homeopátia is.


Asztmaellenes diéta

Egyre több cikk jelenik meg arról, hogy speciális étrenddel elősegíthető az asztmás tünetek csökkentése. Néhány ajánlás:

* egyen sok gyümölcsöt és zöldséget, hogy megfelelő mennyiségű antioxidánshoz és vitaminhoz jusson a szervezete (a legfontossabbak: C- és E-vitamin, magnézium)
* kerülje azon ételeket, melyek allergiát provokálhatnak
* fogyasszon omega-3 zsírsavakban gazdag halakat (pl. lazac)
* a kávé koffeinje hörgtágító hatású (huzamosan sok koffein azonban az ellenkező hatást éri el!)
* kerülje a túlzott sóbevitelt, mivel az hörgőösszehúzó hatású
* kerülje az irritáló és allergizáló ételadalékokat (pl. szulfitok, nátrium-glutamát, ételszínezékek)


Fizikai terhelés asztmás betegeknél

A rendszeres fizikai aktivitás igen fontos mind a testi, mind a szellemi egészség fenntartásához. Az asztma nem indok a fizikai aktivitás kerüléséhez!

Biztonságos asztmás betegnek a fizikai terhelés?
Az asztma kezelésének legfőbb célja a normális és egészséges életvitel fenntartása, ami magában foglalja a fizikai terhelést és testedzést is. A jól beállított terápia az esetek többségében lehetővé teszi e cél elérését: helyes diagnózis és kezelés esetén tökéletesen lehet élvezni a testmozgást anélkül, hogy jelentkeznének az asztma tünetei.

Milyen testedzési forma javasolt asztmában?
A röpladba, gimnasztika, kerékpározás, aerobik, séta, futás, úszás általában jól tolerált formák. Olyan mozgások, melyek hosszú idejű terhelést igényelnek, mint a hosszútávfutás, kosárlabda, általában kevésbé tolerált sportok. Hasonlóan kevésbé toleráltak a téli sportok. Számos asztmás beteg azonban minden probléma nélkül tudja űzni ezeket a sportokat is.

Mennyi mozgás javasolt?
Általában elmondható, hogy a testmozgást javasolt heti 3-4 alkalommal végezni, legalább 30 percig.

Mi lehet tenni, hogy a testmozgás ne váltson ki asztmás rohamot?

* Használja mindig a mozgás előtt a szükséges gyógyszereit!
* Mindig melegítsen be, és ügyeljen arra is, hogy a testmozgást vezesse le, ne hirtelen hagyja abba!
* Hideg időben mozogjon teremben, vagy használjon maszkot és lélegezzen orron keresztül!
* Ha allergiás, kerülje a tüneteket kiváltó allergéneket!
* Vírusfertőzéskor, megfázáskor kevesebbet sportoljon!
* Ne erőltesse túl magát!

Mit kell tenni, ha mégis tünetek lépnek fel a mozgás hatására?
A testmozgás során jelentkező asztmás tünetek esetén azonnal abba kell hagyni a mozgást, és gyorshatású gyógyszeres terápiát kell alkalmazni. Ha a tünetek teljesen elmúlnak, a mozgást folytatni lehet. Ha azonban nem múlnak, vagy visszatérnek, azonnal orvoshoz kell fordulni.

Előző rész

(origo)

2005.07.28

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

Legfrissebb magazinok