HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Két hét alatt csaknem hétszáz új álláshirdetést adott fel a Belügyminisztérium, óriási a tanárhiány
- Jön még pénz Brüsszelből? Megszólalt a miniszter
- Gyárfás Tamás ismét a bíróság előtt: kulcsfontosságú hangfelvételek kerültek terítékre
- Mi történt? Lezuhant egy helikopter a Mount Everest közelében - Senki nem élte túl
- Mutatjuk, melyek lesznek a legfontosabb témák a vilniusi NATO-csúcson
HIRDETÉS
MAGAZINOK > AKI A VIRÁGOT SZERETI... > Ötletparádé > Sziklakert: Nem fog rajta az idő
Nem lennénk boldogok akkor sem, ha mindig minden zöld volna, mert nem várhatnánk türelmetlenül a lombfakadást. Ha igazi változatosságot, “sürgés-forgást” szeretnénk kertünkbe lopni, építsünk sziklakertet!
A szikla a kertben az erőt és a nyugalmat sugározza. Épp azért válik elevenné a környezete, ha körbeültetjük növényekkel, amelyek úgy kapaszkodnak fel rá, mint viháncoló gyerekek a szigorú apára. Télen sejtelmes buckákat alkot a hó takarásában, nyáron üde, tiszta foltként világlik ki a zöldből. A jól megtervezett és ápolt sziklakert emberöltőket túlél.
A régebbi gondolkodásmód szerint a sziklakertben a kőnek alárendelt szerepe volt, csak a növények hátteréül szolgált. Ez a felfogás mára teljesen hitelét vesztette. A természet alkotta sziklakertekben sem a növény, hanem gyakran bizony a kő az úr. Persze kertünkben az a cél, hogy dekoratív, az év minden szakában díszítő növényegyüttest hozzunk létre és ezt a sziklák által fokozzuk. Kő és növény egymás szépségét kölcsönösen képes kiemelni.
A sziklakertek típusai
Alapvetően kétféle építészeti megoldás létezik. Egyik a mértani sziklakert, amelyhez nemcsak a geometrikus vonalvezetésű kőkert tartozik, hanem a szárazon megépített kerti lépcsők, kőből rakott támfalak, kőlapos utak is.
A másik fő forma a tájképi sziklakert, amelynek szintén két fő típusa van. Az egyik esetben a hegységek meredek oldalain kialakuló sziklagyepeket illetve sziklaplatókat próbáljuk meg reprezentálni, ez a sziklakibúvásos sziklakert. Ilyet ott a leghelyesebb kialakítani, ahol a kert főhangsúlyos részeihez lejtő kapcsolódik (pl. a garázsbehajtó oldala), vagy maga a kert lejtős. A másik setben a hegylábak ellaposodó részein megülő kőfolyásokat (moréna) tekintjük alapnak, itt néhol sok a kő, néhol pedig a dús növényzet közé csak egy-egy nagyobb kőtömb hullik. Alföldi, lapos kertekben furcsa volna kis dombot csak a sziklák kedvéért emelni, ezért az ilyen helyeken a közel vízszintesen elhelyezett, úgynevezett szórványköves sziklakertet célszerű építeni. E forma létrehozása egyszerűbb, mivel kevesebb kő szükséges és kevesebb földmunkával jár. Az egyre inkább divattá váló tetőkertek egy része is ilyen szórványköves sziklakert vagy lejtősztyepprét. A tetőkön különben szinte kínálja magát az ilyen megoldás, hiszen a nyári forróság és szárazság miatt amúgy is csak szárazságtűrő növényeket ültethetünk. Mindezt a garázs, vagy a kerti szerszámraktár tetejére is elhelyezhetjük, ha felülről van rálátásunk és megfelelően tudjuk szigetelni a tetőszerkezetet.
Kövek
Igen hasznos, ha teszünk néhány túrát hazánk középhegységeiben, mielőtt belefognánk a sziklakertépítésbe. Mivel az ország területének nagy részén enyhén lúgos a talaj kémhatása és hegységeink nagy része is mészkőből áll, kézenfekvő ezt az anyagot használni (főként kezdőknek). Mindemellett a mészkősziklák változatosabbak, világos színük nagyobb hatást kelt, mint a sötét vulkanikus kőzeteké. Jó, ha tudjuk, hogy a honos sziklakerti növényfajok nagy észe is mészkőlakó. A homokkő is csodálatos anyag. Lyukacsossága ideális termőhely nyújt a sziklakerti évelőknek. A homokkőhöz hasonló sziklákat mesterségesen is lehet gyártani, méghozzá cementből, homokból és tőzegből. Ez a tőzegbeton.
Sziklakert építése
Ha megvan a sziklakert helye, ki kell alakítanunk a lejtőt, illetve falak esetében le kell faragnunk a hátoldalat. Tetők, garázsok esetében érdemes szakvéleményt kérni, hogy mekkora talajvastagságot bír el a szerkezet. (A szigetelésről előzőleg gondoskodni kell!)
A termőréteg elterítéséhez és a sziklák elhelyezéséhez szükséges, hogy a felszínt 20-40 cm vastagságban lefejtsük. A sziklakerti növényfajok nagy része vízáteresztő talajt kíván, ezért kőzúzalékot, perlitet, sódert, kavicsot kell szétterítenünk, ami a talaj kötöttségétől függően legalább 15 cm vastagságú legyen.
A sziklakibúvásos kertnél a termőréteg jó részének elhelyezése is sokkal szakszerűbb és könnyebb a sziklák beépítését megelőzően. A növények gyökerei szempontjából is a legjobb, ha a sziklák a termőrétegbe ágyazódnak. A szórványköves sziklakert esetében a termőréteget ráérünk a sziklák elhelyezése után leteríteni.
Egy méternél magasabb szárazon rakott falak alá érdemes 10-20 cm vastag betoncsíkot alapozni. A lépcsők és a kőlapos utak létesítése esetén is tükröt készítünk, leterítjük a termőréteget majd kialakítjuk az utat illetve a lépcsőzetet úgy, hogy az egyes kőlapok között néhány cm-es hézagot hagyunk. Ide kerülnek az alacsony, taposást is tűrő növények.
A szórványköves sziklakertnél a köveket egyszerűen lehelyezzük. Lehetőleg kevesebb és nagyobb követ használjunk, a sok apró kő giccsessé teszi a sziklakertet. A sziklakibúvásos sziklakert esetében teraszokat alakítunk ki alulról felfelé haladva a lejtőn. Egy-egy teraszszint közé – mindig a felette lévő szint széléig – terítsünk néhány centiméter talajréteget.
Növények beültetése
A sziklakert beültetése előtt célszerű a területet néhány hónapig ülepedni hagyni. Hogy ne fájjon a szívünk a csupasz sziklakert láttán, érdemes a köveket ősszel vagy közvetlenül a fagy felengedése után kora tavasszal lerakni és április-májusban beültetni a kertet.
A felhasználható fajok száma óriási. Lehetnek mohák, évelők, félcserjék, törpe örökzöldek és lombhullató cserjék. A sziklakert tájolásától függően ültetünk melegkedvelő, szárazságtűrő vagy vízigényesebb, árnyékkedvelő növényeket. A felhasználható fajokról szakkönyvek sora nyújt ismertetést. Az ültetéskor a növények gyökereit – akár a szikla felemelése árán is – kényszerítsük be a kövek közé. A magashegyi fajok természetes élőhelyükön ugyan sok csapadékot kapnak, azonban a víz a sziklák réseiben hamar elszivárog.
Ezenkívül az állandóan fújó szél is gyorsan kiszárítja a felületet. A kisebb párologtatófelület és a hónak-szélnek való ellenállás fokozására az ilyen
növények párnává, félgömbbé nőnek. Virágzáskor aztán ezeket a párnákat teljesen beborítják a virágok. Ilyen színes foltot alkot például a törpe kőtörőfű (Saxifraga arendsii), a tollas szegfű (Dianthus plumarius), az árlevelű lángvirág (Phlox subulata), a havasi gombafű (Androsace alpina) stb… A legszárazságtűrőbb fajokat akár kisebb repedésekbe is belepréselhetjük. Kiváló e célra a varjúháj (Sedum), a kövirózsa (Sempervivum), a daravirág (Draba aizoides), de ide tartoznak a télálló kaktuszok (Opuntia fajok) is. A többi évelő és cserjefaj ültetése nem sokban különbözik a kert egyéb részeire történő ültetéstől. Csak arra vigyázzunk, hogy a nagyobb növények ne előre a lejtő aljára kerüljenek.
Az ültetésnél vegyük figyelembe, hogy a növények terjeszkednek, tehát agresszív fajokat (mint például a terjedő gyömbérgyökér, a Geum reptans) kis terjedelmű sziklakertbe ne tegyünk és az ültetésre kerülő növények olyan távolságra kerüljenek hogy ne kelljen mindjárt a ritkításukkal foglalkozni. Kistermetű évelők esetében sokkal hatásosabb, ha mindjárt 2-3 példányt ültetünk egymás mellé, mintha egy-egy tő árválkodik belőle szétszórtan. A kőlapos utak hézagaiba, lépcsők fokai közé ültethető fajokkal szemben támasztott legfőbb követelmény, hogy tűrjék a forróságot valamint némileg a taposást. Árnyas helyeken viszont a szórt fényt is jól hasznosítani tudó fajok fejlődnek a legszebben. A sziklakertben helye van fáknak és cserjéknek is, de csakis azoknak, amelyek nem fognak nagyra nőni. Főként az örökzöldekkel kell vigyázni, mert megerősödve sokat takarhatnak el a látványból. Jó, ha ezek a szélre kerülnek. Ilyen növény a törpefenyő (Pinus mugo) vagy a cukorsüvegfenyő (Picea glauca ‘Conica’). Néhány négyzetméteres sziklakert esetében csak egészen apró termetű fajok jöhetnek számításba, mint például a havasi fűz (Salix retusa), a szárnyas kecskerágó (Euonymus alatus), amely ősszel rikítópirosra színeződik. A kisméretű hússzínű hanga (Erica carnea) kiváló lenne e helyekre, azonban savanyú talajt igényel, ezért csak vulkanikus kőzeten él meg. Ezzel szemben a törpe boroszlán (Daphne cneorum) lila csomói vagy a törpe orbáncfű (Hypericum polyphyllum) sárga pamacsai festői látványt nyújtanak mészkövön is.
Ha növényeinket beültettük, szórjunk a felszínre a sziklák anyagával szigorúan megegyező törmeléket (ezt egy-egy nagyobb darab szétverésével is előállíthatjuk). A sziklák tövébe nagyobb, távolabb apróbb darabok is kerüljenek.
Az utómunkálatokat bízzuk a természetre: idővel mohák és zuzmók telepednek majd a sziklákra. A mi feladatunk marad azonban a rendszeres ápolás, gyomlálás és az agresszív fajok visszaszorítása. (forrás: nana.hu)
2005.07.11
t: 1879
Sziklakert: Nem fog rajta az idő
Nem lennénk boldogok akkor sem, ha mindig minden zöld volna, mert nem várhatnánk türelmetlenül a lombfakadást. Ha igazi változatosságot, “sürgés-forgást” szeretnénk kertünkbe lopni, építsünk sziklakertet!A szikla a kertben az erőt és a nyugalmat sugározza. Épp azért válik elevenné a környezete, ha körbeültetjük növényekkel, amelyek úgy kapaszkodnak fel rá, mint viháncoló gyerekek a szigorú apára. Télen sejtelmes buckákat alkot a hó takarásában, nyáron üde, tiszta foltként világlik ki a zöldből. A jól megtervezett és ápolt sziklakert emberöltőket túlél.
A régebbi gondolkodásmód szerint a sziklakertben a kőnek alárendelt szerepe volt, csak a növények hátteréül szolgált. Ez a felfogás mára teljesen hitelét vesztette. A természet alkotta sziklakertekben sem a növény, hanem gyakran bizony a kő az úr. Persze kertünkben az a cél, hogy dekoratív, az év minden szakában díszítő növényegyüttest hozzunk létre és ezt a sziklák által fokozzuk. Kő és növény egymás szépségét kölcsönösen képes kiemelni.
A sziklakertek típusai
Alapvetően kétféle építészeti megoldás létezik. Egyik a mértani sziklakert, amelyhez nemcsak a geometrikus vonalvezetésű kőkert tartozik, hanem a szárazon megépített kerti lépcsők, kőből rakott támfalak, kőlapos utak is.
A másik fő forma a tájképi sziklakert, amelynek szintén két fő típusa van. Az egyik esetben a hegységek meredek oldalain kialakuló sziklagyepeket illetve sziklaplatókat próbáljuk meg reprezentálni, ez a sziklakibúvásos sziklakert. Ilyet ott a leghelyesebb kialakítani, ahol a kert főhangsúlyos részeihez lejtő kapcsolódik (pl. a garázsbehajtó oldala), vagy maga a kert lejtős. A másik setben a hegylábak ellaposodó részein megülő kőfolyásokat (moréna) tekintjük alapnak, itt néhol sok a kő, néhol pedig a dús növényzet közé csak egy-egy nagyobb kőtömb hullik. Alföldi, lapos kertekben furcsa volna kis dombot csak a sziklák kedvéért emelni, ezért az ilyen helyeken a közel vízszintesen elhelyezett, úgynevezett szórványköves sziklakertet célszerű építeni. E forma létrehozása egyszerűbb, mivel kevesebb kő szükséges és kevesebb földmunkával jár. Az egyre inkább divattá váló tetőkertek egy része is ilyen szórványköves sziklakert vagy lejtősztyepprét. A tetőkön különben szinte kínálja magát az ilyen megoldás, hiszen a nyári forróság és szárazság miatt amúgy is csak szárazságtűrő növényeket ültethetünk. Mindezt a garázs, vagy a kerti szerszámraktár tetejére is elhelyezhetjük, ha felülről van rálátásunk és megfelelően tudjuk szigetelni a tetőszerkezetet.
Kövek
Igen hasznos, ha teszünk néhány túrát hazánk középhegységeiben, mielőtt belefognánk a sziklakertépítésbe. Mivel az ország területének nagy részén enyhén lúgos a talaj kémhatása és hegységeink nagy része is mészkőből áll, kézenfekvő ezt az anyagot használni (főként kezdőknek). Mindemellett a mészkősziklák változatosabbak, világos színük nagyobb hatást kelt, mint a sötét vulkanikus kőzeteké. Jó, ha tudjuk, hogy a honos sziklakerti növényfajok nagy észe is mészkőlakó. A homokkő is csodálatos anyag. Lyukacsossága ideális termőhely nyújt a sziklakerti évelőknek. A homokkőhöz hasonló sziklákat mesterségesen is lehet gyártani, méghozzá cementből, homokból és tőzegből. Ez a tőzegbeton.
Sziklakert építése
Ha megvan a sziklakert helye, ki kell alakítanunk a lejtőt, illetve falak esetében le kell faragnunk a hátoldalat. Tetők, garázsok esetében érdemes szakvéleményt kérni, hogy mekkora talajvastagságot bír el a szerkezet. (A szigetelésről előzőleg gondoskodni kell!)
A termőréteg elterítéséhez és a sziklák elhelyezéséhez szükséges, hogy a felszínt 20-40 cm vastagságban lefejtsük. A sziklakerti növényfajok nagy része vízáteresztő talajt kíván, ezért kőzúzalékot, perlitet, sódert, kavicsot kell szétterítenünk, ami a talaj kötöttségétől függően legalább 15 cm vastagságú legyen.
A sziklakibúvásos kertnél a termőréteg jó részének elhelyezése is sokkal szakszerűbb és könnyebb a sziklák beépítését megelőzően. A növények gyökerei szempontjából is a legjobb, ha a sziklák a termőrétegbe ágyazódnak. A szórványköves sziklakert esetében a termőréteget ráérünk a sziklák elhelyezése után leteríteni.
Egy méternél magasabb szárazon rakott falak alá érdemes 10-20 cm vastag betoncsíkot alapozni. A lépcsők és a kőlapos utak létesítése esetén is tükröt készítünk, leterítjük a termőréteget majd kialakítjuk az utat illetve a lépcsőzetet úgy, hogy az egyes kőlapok között néhány cm-es hézagot hagyunk. Ide kerülnek az alacsony, taposást is tűrő növények.
A szórványköves sziklakertnél a köveket egyszerűen lehelyezzük. Lehetőleg kevesebb és nagyobb követ használjunk, a sok apró kő giccsessé teszi a sziklakertet. A sziklakibúvásos sziklakert esetében teraszokat alakítunk ki alulról felfelé haladva a lejtőn. Egy-egy teraszszint közé – mindig a felette lévő szint széléig – terítsünk néhány centiméter talajréteget.
Növények beültetése
A sziklakert beültetése előtt célszerű a területet néhány hónapig ülepedni hagyni. Hogy ne fájjon a szívünk a csupasz sziklakert láttán, érdemes a köveket ősszel vagy közvetlenül a fagy felengedése után kora tavasszal lerakni és április-májusban beültetni a kertet.
A felhasználható fajok száma óriási. Lehetnek mohák, évelők, félcserjék, törpe örökzöldek és lombhullató cserjék. A sziklakert tájolásától függően ültetünk melegkedvelő, szárazságtűrő vagy vízigényesebb, árnyékkedvelő növényeket. A felhasználható fajokról szakkönyvek sora nyújt ismertetést. Az ültetéskor a növények gyökereit – akár a szikla felemelése árán is – kényszerítsük be a kövek közé. A magashegyi fajok természetes élőhelyükön ugyan sok csapadékot kapnak, azonban a víz a sziklák réseiben hamar elszivárog.
Ezenkívül az állandóan fújó szél is gyorsan kiszárítja a felületet. A kisebb párologtatófelület és a hónak-szélnek való ellenállás fokozására az ilyen
növények párnává, félgömbbé nőnek. Virágzáskor aztán ezeket a párnákat teljesen beborítják a virágok. Ilyen színes foltot alkot például a törpe kőtörőfű (Saxifraga arendsii), a tollas szegfű (Dianthus plumarius), az árlevelű lángvirág (Phlox subulata), a havasi gombafű (Androsace alpina) stb… A legszárazságtűrőbb fajokat akár kisebb repedésekbe is belepréselhetjük. Kiváló e célra a varjúháj (Sedum), a kövirózsa (Sempervivum), a daravirág (Draba aizoides), de ide tartoznak a télálló kaktuszok (Opuntia fajok) is. A többi évelő és cserjefaj ültetése nem sokban különbözik a kert egyéb részeire történő ültetéstől. Csak arra vigyázzunk, hogy a nagyobb növények ne előre a lejtő aljára kerüljenek.
Az ültetésnél vegyük figyelembe, hogy a növények terjeszkednek, tehát agresszív fajokat (mint például a terjedő gyömbérgyökér, a Geum reptans) kis terjedelmű sziklakertbe ne tegyünk és az ültetésre kerülő növények olyan távolságra kerüljenek hogy ne kelljen mindjárt a ritkításukkal foglalkozni. Kistermetű évelők esetében sokkal hatásosabb, ha mindjárt 2-3 példányt ültetünk egymás mellé, mintha egy-egy tő árválkodik belőle szétszórtan. A kőlapos utak hézagaiba, lépcsők fokai közé ültethető fajokkal szemben támasztott legfőbb követelmény, hogy tűrjék a forróságot valamint némileg a taposást. Árnyas helyeken viszont a szórt fényt is jól hasznosítani tudó fajok fejlődnek a legszebben. A sziklakertben helye van fáknak és cserjéknek is, de csakis azoknak, amelyek nem fognak nagyra nőni. Főként az örökzöldekkel kell vigyázni, mert megerősödve sokat takarhatnak el a látványból. Jó, ha ezek a szélre kerülnek. Ilyen növény a törpefenyő (Pinus mugo) vagy a cukorsüvegfenyő (Picea glauca ‘Conica’). Néhány négyzetméteres sziklakert esetében csak egészen apró termetű fajok jöhetnek számításba, mint például a havasi fűz (Salix retusa), a szárnyas kecskerágó (Euonymus alatus), amely ősszel rikítópirosra színeződik. A kisméretű hússzínű hanga (Erica carnea) kiváló lenne e helyekre, azonban savanyú talajt igényel, ezért csak vulkanikus kőzeten él meg. Ezzel szemben a törpe boroszlán (Daphne cneorum) lila csomói vagy a törpe orbáncfű (Hypericum polyphyllum) sárga pamacsai festői látványt nyújtanak mészkövön is.
Ha növényeinket beültettük, szórjunk a felszínre a sziklák anyagával szigorúan megegyező törmeléket (ezt egy-egy nagyobb darab szétverésével is előállíthatjuk). A sziklák tövébe nagyobb, távolabb apróbb darabok is kerüljenek.
Az utómunkálatokat bízzuk a természetre: idővel mohák és zuzmók telepednek majd a sziklákra. A mi feladatunk marad azonban a rendszeres ápolás, gyomlálás és az agresszív fajok visszaszorítása. (forrás: nana.hu)
2005.07.11
A CIKK KÉPGALÉRIÁJA
A szikla a kertben az erőt és a nyugalmat sugározza. Épp azért válik elevenné a környezete, ha körbeültetjük növényekkel,
Igen hasznos, ha teszünk néhány túrát hazánk középhegységeiben, mielőtt belefognánk a sziklakertépítésbe.
A sziklakert beültetése előtt célszerű a területet néhány hónapig ülepedni hagyni.
A sziklakertben helye van fáknak és cserjéknek is, de csakis azoknak, amelyek nem fognak nagyra nőni.
Legfrissebb magazinok
- A legtutibb balatoni éttermek
- Hetente frissül majd az Office
- Telefonszámokat lop a Facebook
- Rajtol a Tour de dopping
- Szúnyogriasztó és napvédő krém házilag
- Gyümölcsös ínyencségek - 4 szuper recept
- RIPORT MÓNIKÁVAL AZ EROTIKA VILÁGÁBÓL!
- ZTE V889M - kétélű penge
- Újabb csatát nyert a Samsung: betilthatnak néhány iPhone-t
- Viszi az árvíz a motort?
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Ezeken a magyar településeken már készülhetnek az ivóvízhiányra
- Fokozódik a konfliktus: tűzharc tört ki a Wagner-csoport és az orosz légierő között, már három helikoptert lelőttek
- Putyin beszédet intézett népéhez a a Wagner-csoport lázadása után: „Az ilyen fenyegetésre keményen fogunk reagálni”
- Lázadás tört ki Oroszországban: a Wagner zsoldoscsoport elfoglalt egy orosz várost, Putyin hamarosan beszédet mond
- Olyan vihar jöhet, ami ellen az esernyő nem elég
- Ők öten vesztek hullámsírba a Titan fedélzetén
- Az Európai Parlament megszavazta: Magyarország alkalmatlan az uniós elnökségre
- Aligha most robban föl a Balkán puskaporos hordója
- Putyin arra játszik, hogy legyen ürügye az első nukleáris csapásra
- Novák Katalin a kórházban indította a reggelt
HIRDETÉS
