Mózes nyomában- Jordánia

MAGAZINOK > UTAZÁS > Ázsia > Mózes nyomában- Jordánia

t: 2558

Akaba – mint a Vörös-tenger minden üdülőhelye – a búvárok és búvárkodók paradicsoma. Egész bolygónkon itt található a legszínesebb víz alatti élővilág, a legtöbb féle korall, hal, húsevő növény és más különlegesség. Ám a tengerpartot még a legfanatikusabb búvárok és strandőrültek is elhagyják legalább egyszer, hogy meglátogassák a világ nyolcadik csodáját. Sokan így nevezik Petrát, melynek megtekintése a jordániai utazás fénypontja.

Jordánia
Államformája: királyság, lakossága: 5 millió fő
Fővárosa: Amman
Időeltolódás: + 1 óra
Nyelv: arab, de angolul jól lehet boldogulni
Pénznem: 1 jordán dinár (JD) = 100 piaszter = 1000 fils (kb. 310 Ft)

Eltűnt, de megtalálták

Petrát eltűnt városnak is szokták hívni, ám a megnevezés nem pontos: nem tűnt el, csak a nyugati világ számára vált elfeledetté. A 13. században néptelenedett el, azóta legfeljebb nomád pásztorok legeltették ott nyájaikat és a beduinok meséiben szerepelt. A 19. század első felében kezdtek el szivárogni a hírek egy titokzatos, mesebeli, talán kincsekkel teli városról. Utazók, felfedezők kezdték keresni Petrát, amit 1812-ben egy arab kereskedőnek álcázott svájci kalandor, Johann Burckhardt hamarosan meg is talált. A nagyközönség számára azonban sokkal később, alig harminc évvel ezelőtt nyílt meg.

A települést a Biblia Szela néven említi, amely héberül sziklát jelent. Ennek görög fordítása Petra; az arabok Wadi Moussa-nak, Mózes völgyének nevezik. Ezen a sivatagos-sziklás helyen már háromezer évvel ezelőtt kisebb birodalmak alakultak. A legjelentősebb a nabateusoké volt, Kr. e. 400 évvel. A népcsoport Ábrahám unokájától, Nebájótól származtatja magát. A nomád, birkatenyésztésből élő nép a szívósságának köszönheti fennmaradását ezen a barátságtalan, vízben szegény vidéken. Ciszternarendszereket építettek, ebben tárolták az esővizet. A nabateusok rövid idő alatt meggazdagodtak abból, hogy településük a Szíriát a Vörös-tengerrel összekötő út mentén feküdt, de itt vezetett az átjáró a Sinai-félszigetre is. Eleinte csak adót vetettek ki az erre haladó karavánokra, később ők maguk is kereskedni kezdtek. Birodalmuk egészen a mai Damaszkuszig terjedt. Virágzásuk korszaka három évszázadot ölel fel és a Kr. sz. 2. évszázadig tartott. A Római Birodalom hódításai egybeestek a kereskedelmi útvonalak elsorvadásával, így Petra jelentősége rohamosan csökkent. Végül a 6. században, az arabok térhódításával Petra csillaga végképp leáldozott.

Negyvenöt színben pompázik

Ma turistabuszok tucatjai állnak meg naponta a bejáratnál, a látogatók számát évente milliókban mérik. Nem is csoda, hiszen Petra az egyetlen hely földünkön, amely az Unesco világörökség mindkét, természeti és kulturális listájára is felkerült. Ezt a különleges rangot egyedülálló, sziklába vájt épületeinek, másrészt a varázslatosan sokszínű környezetének köszönheti. A vörös homokkő sziklákba ékelődött kanyon meredek falai negyvenöt színárnyalatban, rózsaszínben, lilában, kékben és sárgában pompáznak. Senki sem szabadulhat a varázslatos látvány hatása alól.

Már az egykori város megközelítése sem mindennapi: több mint egy kilométer hosszú, szűk hasadékon kell végigmenni az első kapuig. Az 50 méter magas sziklafalak jótékony árnyat biztosítanak a turistáknak, egykori lakóinak pedig jól védhető utat jelentett a szűk hasadék. A Szik, azaz a hasadék végét egyre világosodó fénycsík jelzi: hatalmas kulcslyukhoz hasonló résen át tárul elénk az első, sziklába faragott épület, a fenséges Kincstár. Valójában sohasem voltak itt kincsek, az épület temetkezési templom céljára épült óriási sziklasír. További királysírok sorakoznak magasan, a sziklákba vájva a Királyok falán, de az egy nap alatt is alig bejárható területen 800 műemlék: amfiteátrum, kolostor, oszlopsoros főutca, palota, templom és sír található.

Hol és mit vásároljunk?
Jordániában nincs az arab országokban megszokott fedett, sötét, hangulatos bazár. Itt a sok, egymás mellett lévő kis boltot hívják bazárnak. Ezekben az üzletekben érdemes körülnézni: jóval olcsóbbak, mint a turistáknak szánt, szálloda-közeli boltok. Vízipipát, díszes, színes arab női ruhát vagy férfiaknak burnuszt érdemes hozni emlékbe.
Mivel Akaba vámszabadterület, a jövedéki termékek olcsóbbak, mint a repülőterek vámmentes boltjaiban. A ropogtatnivaló csonthéjasokat különlegesen, fahéjjal, kardamommal fűszerezik, rendkívül finomak.

Ahol a homok szilárd

A másik, Akabából könnyen megközelíthető látványosság természeti szépségeket rejt. A Ramm-vádi, avagy angolul Wadi Rum nem egyszerűen sivatag. Nevét az egykoron itt élt nomád iram vagy aram törzsről kapta. Ma beduinok lakják. A szél fodrozta homoktengerből kiemelkedő homokkő sziklák – főleg napnyugtakor – valóban szigeteknek tűnnek. A puha homokkő megmunkálását a szél végzi, a homokszemek természetes csiszolóporként viselkednek. Így – a kőzet keménységétől függően – különleges alakzatok is formálódhatnak, ennek legérdekesebb példái a természetes kőhidak. A Ramm-völgy az ókorban karavánok találkozási helye volt, majd nabateusok szállták meg a területet. A 20. század elején újra megelevenedett: Arábiai Lawrence itt bújt meg katonáival és innen indította támadásait a törökök ellen az I. világháborúban. Az életéről készült Arábiai Lawrence című nagysikerű filmet itt, az eredeti helyszínen forgatták.

Meredek, de megéri

Jóval nagyobb, 300 kilométeres kirándulást jelent Akabából a Holt-tenger meglátogatása. A Királyok útján vezet az út a föld legmélyebben, a tengerszint alatt majd’ 400 méterrel fekvő, rendkívüli sótartalommal bíró vizéig. Keresztes lovagvárak, erődök, római és bizánci templomok mellett haladunk. A kirándulások mind útba ejtik a mozaikjairól híres Madabát és a Nebo-hegyet, ahonnan Mózes tekintett le egykoron és pillantotta meg a tenger túlpartján Kánaánt.
Innen már csak egyórás út az ország fővárosa, Amman. Ha Róma hét dombra épült, akkor Amman tizenhétre. És mind meredek. Kényelmes, laza városnézésre ne számítson senki, ha gyalog vág neki a látványosságok megtekintésének. Az építész játékos kedvét dicséri a város legmagasabb pontján, fekete-fehér kövekből épült Abu Darvis mecset, mely hatalmas méretű sakktáblára emlékeztet. Megéri felkapaszkodni a Citadellába is, mert egyedülálló panoráma tárul elénk: a római kori amfiteátrum mögött természetes díszletnek hat a kizárólag fehér házakból álló, kétmilliós metropolisz.

Mit illik és mit nem
A jordánok nagyon barátságosak és vendégszeretők, de könnyen sértődnek. Ne kérkedjünk azzal, milyen olcsón jutottunk el ide – szálka a szemükben a magyarok támogatása.
Mivel a Korán tiltja az alkohol fogyasztását, a helyiek nem isznak, csupán a turisták számára tartanak nyitva italt árusító boltokat. Az utcai alkoholfogyasztás, vagy egy részeg ember látványa megbotránkozást kelt.
Szemérmesen, kart-lábat eltakarva öltözködnek ötvenfokos melegben is, férfiak-nők egyaránt. Nekünk nem kell ehhez az íratlan szabályhoz tartanunk magunkat, de a sortos-atlétás-papucsos férfiakat kinevetik, a lengén öltözött lányok után pedig fütyülnek az utcán és megpróbálják fogdosni őket. A tengerparttól távolabb, konzervatívabb vidékeken kövezés is előfordult már egy-egy térd fölé érő szoknya miatt.

(gyongy)

2005.07.01

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

Mózes nyomában- Jordánia

Legfrissebb magazinok