Csipkézett tetejű kolostorok, varázslatos tájak: Mianmar

MAGAZINOK > UTAZÁS > Ázsia > Csipkézett tetejű kolostorok, varázslatos tájak: Mianmar

t: 2420

A határvidékeken sosem csitultak a fegyveres harcok: a híres ,,arany háromszög” területén, vagyis a burmai-laoszi-thaiföldi hármas határhoz közeli részen az ópiumbárók magánhadserege és a kormány csapatai között rendszeresek voltak az összetűzések, és teljesen még most sem sikerült megtörni a kábítószer-kereskedők uralmát. Ezért erre a területre csak az igazán bátrak utazzanak, a Magyarországnál hétszer nagyobb Burmában akad máshol is látnivaló bőven. A dzsungeltúrákon káprázatos hegyi patakokat, eldugott tavakat, ritka növényeket csodálhatnak a turisták, a városokban pedig arannyal borított pagodák ejtik ámulatba a látogatókat. A fővárosban, Yangunban (Rangunban) négymillióan élnek. A várost öntözőcsatornákkal átszőtt rizsföldek, tavak és folyóágak veszik körül. Annyi itt a park, a fa és a csatorna, hogy néhol a nagyváros is a dzsungel részének tűnik. Esténként az utcák megtelnek árusokkal, akik látszatra finom ételeket és szivarokat kínálnak a sétálóknak. A burmai ételek alapja a rizs, amelyet nyers zöldséggel és erjesztett rákpasztával ízesítenek, majd az egészet curryvel fűszerezik. Ezt aztán le lehet öblíteni cukornádsziruppal, de népszerű a narancspálinka és a licsiből készült bor is. A helyiek kedvelt itala az úgynevezett dzsungellikőr, ami olyan erős, hogy a leheletünk lángra lobban tőle.

Rangun üzleti negyede a gyarmati világot idézi. A volt brit hivatalnokok és az indiai üzletemberek kertes villái sorakoznak az utcákon, és itt vannak a külképviseletek is. Nem messze innen, már az új városrészben található a világ egyik legnagyobb pagodája, a Sve Dagon. Az aranyozott épület csaknem száz méter magas, a szentélyhez hetvenkét kisebb templom és több gyönyörű kolostor kapcsolódik. Ezekben az épületekben számtalan Buddha-ábrázolást láthatunk. A Sve Dagon tetején több ezer arany- és ezüstcsengettyűt helyeztek el, amelyek mindig szólnak a szélben.

Errefelé rengeteg az ékszerbolt, és itt találhatóak az elefántcsont-faragók műhelyei is. Az óriási emlősállat minden csontjából készül dísztárgy, és sok a vásárló, ezért nem csoda – bár sajnálatos –, hogy nagy az igény az elefántok kilövésére. A boltokban és a piacokon a vásárok idején a legnagyobb a tömeg. Január negyedikén ünneplik a függetlenség napját, áprilisban vízi fesztivált tartanak. Ilyenkor ősi szokás szerint mindenkit nyakon öntenek egy vödör hideg vízzel az utcán, este pedig maskarába öltözve ünnepel a nép.

A brit hatalomátvétel előtt még nem Rangun, hanem Mandalay volt az ország fővárosa. Manapság Mandalay nyüzsgő kereskedelmi és kulturális központ, csodás látnivalókkal. Érdemes felkaptatni a Mandalay-hegyre vezető lépcsősoron, és gyönyörködni a panorámában. A Kyaung-palota egészen fantasztikus, és persze itt is találunk rengeteg impozáns Buddha-szobrot. A szentélyek megtekintésekor mindig kötelező a zárt cipő, a hosszú nadrág és a vállat borító trikó vagy ing. Egyes helyeken belépés előtt a cipőt is le kell venni. A külföldieket a fény ünnepének idején nem minden pagodába engedik be, ekkor ugyanis Buddha mennybe való visszatérését ünneplik, és a családok áldozatokat mutatnak be, így ebben az időszakban a turista nemkívánatos vendég.

A nagyvárosokon kívül számtalan, a dzsungel mélyén meghúzódó vagy sivatagi oázisok köré épült, meseszerű falucskát találunk Burmában, de nem könnyű egyszerűen és kényelmesen beutazni az országot. A turisták csak azon a határátkelőhelyen át hagyhatják el Mianmart, ahol beléptek, és ugyanazzal a közlekedési eszközzel kell távozniuk, amivel megérkeztek. Egyéni utakat csupán néhány utazási iroda szervez, ezek többsége Bangkokból induló túrákat kínál. Az országban külföldi legfeljebb huszonnyolc napig tartózkodhat. Főként amerikai turisták próbálják meg repülővel bejárni Burmát, ez azonban elég bátor vállalkozás, mert az ottaniak soha nem tartják be a menetrendet: egy járat vagy indul, vagy nem. A gépek állapota hasonló az orosz belföldi járatokéhoz. A buszok ennél is rosszabbak, ráadásul annyira zsúfoltak, hogy az emberek sokszor az ajtóba kapaszkodva, a járműből félig kilógva utaznak rajtuk. Lehet viszont teherautót bérelni, amelyre tíz-tizenhat turista vagy helybeli is felfér. A két nagyváros, Rangun és Mandalay között már közlekedik expresszvonat is. A pénzváltás meglehetősen nehézkes, mert elméletileg csak hivatalosan lehetséges, de a központilag meghatározott árfolyam irreális. A feketeváltást szigorúan büntetik, ennek ellenére a boltokban a helyiek jóval kedvezőbben váltanak, és állandóan leszólítják a turistákat, hogy általuk jussanak valutához. Az országba történő belépéskor hivatalosan kötelező beváltani minimum háromszáz amerikai dollárt, amiért úgynevezett FEC-t adnak, és a külföldiek azzal fizethetnek. Hitelkártyát szinte sehol sem fogadnak el, ráadásul FEC-t is csak amerikai dollárért vagy angol fontért adnak, más pénznemet (pl. eurót) nem váltanak. Az időjárás szempontjából a legjobb november és február között Mianmarba utazni, ekkor a legkisebb a hőség, és a legkevesebb a csapadék. Ha a hegyek közé vagy a rakhinei partokhoz akarunk menni, akkor március és május között utazzunk. Mianmar a legkevésbé májusban, júniusban és szeptemberben zsúfolt -- ez azonban a monszun, az állandó esőzések időszaka.

Gyönyörű tájakat fényképezhetünk, csak egyre kell vigyáznunk: nem szabad a katonai létesítményeket és a vidéken dolgozó munkásokat fotózni, mert ilyenkor jobb esetben elkobozzák a fényképezőgépet, rosszabb esetben akár le is tartóztatják a jámbor fotográfust.
Nagyon szigorúan büntetik az illegális kábítószer-fogyasztást, a kábítószer birtoklását, terjesztését és előállítását. Magyar nagykövetség és konzuli szolgálat nem működik Mianmarban, így akit letartóztatnak, elzárnak, az csak magára számíthat. Betegség esetén leghasznosabb az ima, mert az országban az orvosi ellátás legfeljebb alapfokúnak értékelhető.

A mianmari határőrök és vámosok gyakran végeznek személyi motozást, és alaposan átkutatják a poggyászokat is. Mindennapos esemény, hogy a külföldiek mobiltelefonjait és laptopjait elkobozzák. Ezeket a tárgyakat az ország elhagyásakor általában visszaadják tulajdonosaiknak. Rangun, Bagan és Mandalay városokban a közbiztonság általában véve jó, csak a zsebtolvajlás okoz problémát. Fokozottan kell vigyázni az útlevélre, a repülőjegyre és az értékekre. Az útlevél elvesztése vagy ellopása esetén azonnal értesíteni kell a helyi rendőrséget, és a thaiföldi magyar nagykövetség konzuli részlegét Bangkokban.

Persze a jó néhány kellemetlenségért, nehézségért cserébe a turista előtt egy olyan világ nyílik meg, amelyet még nem vettek teljesen birtokba a gyorséttermek, a multinacionális cégek, nem látni mindenütt óriásplakátokat. A helynek olyan a hangulata, mintha az itt élő negyvenmillió barátságos, kedves embernek sikerült volna távol tartania magát a XXI. század forgatagától.

(gyongy)

2005.07.01

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

Csipkézett tetejű kolostorok, varázslatos tájak: Mianmar

Legfrissebb magazinok