HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Két hét alatt csaknem hétszáz új álláshirdetést adott fel a Belügyminisztérium, óriási a tanárhiány
- Jön még pénz Brüsszelből? Megszólalt a miniszter
- Gyárfás Tamás ismét a bíróság előtt: kulcsfontosságú hangfelvételek kerültek terítékre
- Mi történt? Lezuhant egy helikopter a Mount Everest közelében - Senki nem élte túl
- Mutatjuk, melyek lesznek a legfontosabb témák a vilniusi NATO-csúcson
HIRDETÉS
MAGAZINOK > UTAZÁS > Ázsia > Isztambul – a Kelet kapujában
Az Isztambul két részét összekötõ Boszporusz-hídon áthaladva az utazó elhagyja Európát, és a másik oldalon már Ázsia földjére érkezik.
A hatalom csarnokai
A Topkapi Szeráj falai között Európa sorsáról döntöttek a szultánok. A tornyokkal és falakkal körbevett palotában a Boldogság kapuja mögötti kihallgatási teremben fogadta a padisah a vendégeket, trónján ülve, gyöngyökkel és smaragdokkal kivarrt párnák között. Ma már nem ez az épület a szeráj leglátogatottabb része, hanem a hárem. Mintha több száz év elzártságot akarna bepótolni a történelem, a hárem kapuja elõtt mindig hosszú sorban állnak a turisták. Egykor a tiltott épület falai mögött a szultán négy fõfeleségét és korlátlan számú másodfeleségét õrizték. A hárem központja a padisah kupolával fedett csarnoka volt, ahol a mulatozások olykor napokig tartottak. Isztambulra a Topkapi erkélyeirõl nyílik a legszebb kilátás.
Dzsámik az örökkévalóságnak
Az óvatlan turista olykor megkérdezi, melyik dzsámit kell mindenképpen megnézni Isztambulban. A törökök szerint, ha messzirõl meglátod egy dzsámi tornyait, csak keresd meg, mert mindegyik remekmû. Még a legvisszafogottabb idegenvezetõk is legalább tizenkét dzsámit ajánlanak megtekinteni. Azt mondják, aki nem látta a Sultan Ahmet-dzsámi (Kék-mecset), a Herceg-dzsámi és a Dicsõséges Szulejmán-dzsámi nagyszerûségét, olyan élménytõl fosztja meg magát, mintha Rómában elsétálna a Szent Péter-bazilika mellett.
A dzsámik sorából kiemelkedik az 1935 óta múzeumként mûködõ Hagia Sofia, a földkerekség egyik leghíresebb épülete. A templom ezer éven át a Bizánci Birodalom szellemi központja volt, majd miután 1453-ban elfoglalták a törökök, a Konstantinápolyról átkeresztelt Isztambul fõdzsámija lett. A kupolás bazilika magyar vonatkozású emléke Szent László király lányának, Piroskának – aki Iréné néven lett császárné – mozaikképe.
A bazárkerület
A Fedett Nagybazár olyan hatalmas, hogy önálló városi kerületként mûködik. Az épületegyüttes csaknem 90, nagyobbrészt fedett utcájában és terén több mint 3500 üzlet található. A kereskedõk szerint aki az állandó forgatagban egyszer elvész, az vagy megtalálja minden kívánságát, vagy õt magát is eladják. Legendás történetek szólnak arról, hogy a Fedett Nagybazárban hogyan ajánlottak ötven kiló aranyat hölgyért, gyémántgyûrût pedig egyetlen csókért. Ezzel ellentétben az üzletek többségében természetesen a bankjegy a fizetõeszköz, amivel elsõsorban régiségeket és ékszereket vásárolnak. A Nagybazárban antikváriumok, vendéglõk, postahivatalok és bankfiókok is találhatók. Minden eladó, minden áru kapható, ha mégsem, öt percen belül elõvarázsolják, vagy ajánlanak egy másik üzletet. A jobb cipõboltokban egyetlen dolga akad a vendégnek, hogy üljön, mivel még az idõhiányban szenvedõknek is egy percen belül tíz különféle cipõt húznak a lábára. Vásárlás közben csak egyetlen szabály van: mindenre alkudni kell!
A török Versailles
Az üzletek arany ékszereihez hasonlóan ragyog a Boszporusz partján a monumentális Dolmabahce Szeráj háromszárnyas épülete, amit 1843 és 1856 között építettek Abdülmecit szultán megbízásából. A palotaegyüttes pompáját négyemeletes óratorony, valamint hatalmas méretû díszkapuk teszik teljessé. Az egyik a Boszporuszra nyílik, így a vendégek hajón is megközelíthették a palotát. Francia mintára alakították ki a kerteket, amelyeket lugasok és márványhattyúkkal díszített szökõkutak díszítenek.
A ma már múzeumként mûködõ épület egykor panorámaszalonnal, zeneszobával, márványfürdõvel és térképszalonnal gondoskodott a vendégek kényelmérõl. Megdöbbentõ méretû a díszterem 4,5 tonna súlyú, 750 gyertyát tartó csillára. A teremben nyitotta meg II. Abdülhamit az ország történetének elsõ parlamenti ülését, valamint itt ravatalozták fel Atatürköt, a modern Törökország atyját.
Minden török atyja
Nincs Törökországban senki, akit akkora tisztelet övezve, mint Atatürköt. Az 1880-ban született államférfinak nem kevesebbet köszönhet Törökország, mint hogy az elsõ világháború után megõrizhette ma is érvényes határait. Az ország modernizálása is az õ nevéhez fûzõdik, mivel 1923-tól elsõ köztársasági elnökként az egész társadalmat átalakító reformokat vezetett be. Õ kezdeményezte a nõk egyenjogúsítását, az írás és az öltözködés átalakítását az európai minták szerint. Mivel háborúban Isztambul nehezen védhetõnek bizonyult, az ország belsejében fekvõ Ankarát tette meg fõvárosnak. Ma itt található hatalmas mauzóleuma, melyet a köznyelv szerint egyszer minden török felkeres, hogy lerója tiszteletét.
(nana)
2005.05.17
t: 5490
Isztambul – a Kelet kapujában
Az Isztambul két részét összekötõ Boszporusz-hídon áthaladva az utazó elhagyja Európát, és a másik oldalon már Ázsia földjére érkezik. A hatalom csarnokai
A Topkapi Szeráj falai között Európa sorsáról döntöttek a szultánok. A tornyokkal és falakkal körbevett palotában a Boldogság kapuja mögötti kihallgatási teremben fogadta a padisah a vendégeket, trónján ülve, gyöngyökkel és smaragdokkal kivarrt párnák között. Ma már nem ez az épület a szeráj leglátogatottabb része, hanem a hárem. Mintha több száz év elzártságot akarna bepótolni a történelem, a hárem kapuja elõtt mindig hosszú sorban állnak a turisták. Egykor a tiltott épület falai mögött a szultán négy fõfeleségét és korlátlan számú másodfeleségét õrizték. A hárem központja a padisah kupolával fedett csarnoka volt, ahol a mulatozások olykor napokig tartottak. Isztambulra a Topkapi erkélyeirõl nyílik a legszebb kilátás.
Dzsámik az örökkévalóságnak
Az óvatlan turista olykor megkérdezi, melyik dzsámit kell mindenképpen megnézni Isztambulban. A törökök szerint, ha messzirõl meglátod egy dzsámi tornyait, csak keresd meg, mert mindegyik remekmû. Még a legvisszafogottabb idegenvezetõk is legalább tizenkét dzsámit ajánlanak megtekinteni. Azt mondják, aki nem látta a Sultan Ahmet-dzsámi (Kék-mecset), a Herceg-dzsámi és a Dicsõséges Szulejmán-dzsámi nagyszerûségét, olyan élménytõl fosztja meg magát, mintha Rómában elsétálna a Szent Péter-bazilika mellett.
A dzsámik sorából kiemelkedik az 1935 óta múzeumként mûködõ Hagia Sofia, a földkerekség egyik leghíresebb épülete. A templom ezer éven át a Bizánci Birodalom szellemi központja volt, majd miután 1453-ban elfoglalták a törökök, a Konstantinápolyról átkeresztelt Isztambul fõdzsámija lett. A kupolás bazilika magyar vonatkozású emléke Szent László király lányának, Piroskának – aki Iréné néven lett császárné – mozaikképe.
A bazárkerület
A Fedett Nagybazár olyan hatalmas, hogy önálló városi kerületként mûködik. Az épületegyüttes csaknem 90, nagyobbrészt fedett utcájában és terén több mint 3500 üzlet található. A kereskedõk szerint aki az állandó forgatagban egyszer elvész, az vagy megtalálja minden kívánságát, vagy õt magát is eladják. Legendás történetek szólnak arról, hogy a Fedett Nagybazárban hogyan ajánlottak ötven kiló aranyat hölgyért, gyémántgyûrût pedig egyetlen csókért. Ezzel ellentétben az üzletek többségében természetesen a bankjegy a fizetõeszköz, amivel elsõsorban régiségeket és ékszereket vásárolnak. A Nagybazárban antikváriumok, vendéglõk, postahivatalok és bankfiókok is találhatók. Minden eladó, minden áru kapható, ha mégsem, öt percen belül elõvarázsolják, vagy ajánlanak egy másik üzletet. A jobb cipõboltokban egyetlen dolga akad a vendégnek, hogy üljön, mivel még az idõhiányban szenvedõknek is egy percen belül tíz különféle cipõt húznak a lábára. Vásárlás közben csak egyetlen szabály van: mindenre alkudni kell!
A török Versailles
Az üzletek arany ékszereihez hasonlóan ragyog a Boszporusz partján a monumentális Dolmabahce Szeráj háromszárnyas épülete, amit 1843 és 1856 között építettek Abdülmecit szultán megbízásából. A palotaegyüttes pompáját négyemeletes óratorony, valamint hatalmas méretû díszkapuk teszik teljessé. Az egyik a Boszporuszra nyílik, így a vendégek hajón is megközelíthették a palotát. Francia mintára alakították ki a kerteket, amelyeket lugasok és márványhattyúkkal díszített szökõkutak díszítenek.
A ma már múzeumként mûködõ épület egykor panorámaszalonnal, zeneszobával, márványfürdõvel és térképszalonnal gondoskodott a vendégek kényelmérõl. Megdöbbentõ méretû a díszterem 4,5 tonna súlyú, 750 gyertyát tartó csillára. A teremben nyitotta meg II. Abdülhamit az ország történetének elsõ parlamenti ülését, valamint itt ravatalozták fel Atatürköt, a modern Törökország atyját.
Minden török atyja
Nincs Törökországban senki, akit akkora tisztelet övezve, mint Atatürköt. Az 1880-ban született államférfinak nem kevesebbet köszönhet Törökország, mint hogy az elsõ világháború után megõrizhette ma is érvényes határait. Az ország modernizálása is az õ nevéhez fûzõdik, mivel 1923-tól elsõ köztársasági elnökként az egész társadalmat átalakító reformokat vezetett be. Õ kezdeményezte a nõk egyenjogúsítását, az írás és az öltözködés átalakítását az európai minták szerint. Mivel háborúban Isztambul nehezen védhetõnek bizonyult, az ország belsejében fekvõ Ankarát tette meg fõvárosnak. Ma itt található hatalmas mauzóleuma, melyet a köznyelv szerint egyszer minden török felkeres, hogy lerója tiszteletét.
(nana)
2005.05.17
A CIKK KÉPGALÉRIÁJA
Legfrissebb magazinok
- A legtutibb balatoni éttermek
- Hetente frissül majd az Office
- Telefonszámokat lop a Facebook
- Rajtol a Tour de dopping
- Szúnyogriasztó és napvédő krém házilag
- Gyümölcsös ínyencségek - 4 szuper recept
- RIPORT MÓNIKÁVAL AZ EROTIKA VILÁGÁBÓL!
- ZTE V889M - kétélű penge
- Újabb csatát nyert a Samsung: betilthatnak néhány iPhone-t
- Viszi az árvíz a motort?
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Ezeken a magyar településeken már készülhetnek az ivóvízhiányra
- Fokozódik a konfliktus: tűzharc tört ki a Wagner-csoport és az orosz légierő között, már három helikoptert lelőttek
- Putyin beszédet intézett népéhez a a Wagner-csoport lázadása után: „Az ilyen fenyegetésre keményen fogunk reagálni”
- Lázadás tört ki Oroszországban: a Wagner zsoldoscsoport elfoglalt egy orosz várost, Putyin hamarosan beszédet mond
- Olyan vihar jöhet, ami ellen az esernyő nem elég
- Ők öten vesztek hullámsírba a Titan fedélzetén
- Az Európai Parlament megszavazta: Magyarország alkalmatlan az uniós elnökségre
- Aligha most robban föl a Balkán puskaporos hordója
- Putyin arra játszik, hogy legyen ürügye az első nukleáris csapásra
- Novák Katalin a kórházban indította a reggelt
HIRDETÉS
