HIRDETÉS
HIRDETÉS

MAGAZINOK > FÉRFI > Technika - Tudomány > Atomenergiát a mindennapokba -- jönnek a 20 évig működő akkumulátorok?

t: 2526

Atomenergiát a mindennapokba -- jönnek a 20 évig működő akkumulátorok?

Emberöltőnyi energia

Az Advanced Materials május 13-ai számában megjelent írás szerint a hagyományos akkumulátorok teljesítményének csupán ezredrészét teljesítő "BetaBattery" koncepció egyelőre a mindennapokban csak korlátozottan használható, de így is hatalmas áttörés, hiszen olcsóbb, egyszerűbb gyártás mellett tízszer hatékonyabb az eddigi megoldásoknál.

Az új koncepcióval készülő, szélsőséges körülmények (-100 és +150 Celsius fok) között is eredményesen alkalmazható, utánozhatatlanul hosszú üzemidejű akkumulátorok műholdakban, hidakra épített szenzorokban és egyéb nehezen megközelíthető, hosszú élettartamú, alacsony feszültséget igénylő eszközökben használhatók fel.

A "BetaBatt" akkumulátor a hidrogén egyik izotópját, a tríciumot használja üzemanyagként, mely több szempontból is előnyös erre a célra. Sugárzását rendkívül vékony, akár papírvékony anyagokkal is le lehet árnyékolni, így teljesen biztonságosan használható bárhol. A hermetikusan lezárt, műanyagba ágyazott tríciumot, szilárd üzemanyagot tartalmazó akkumulátor stabil, hasonlóan kezelhető, mint egy mai akkumulátor vagy ceruzaelem.


Ennyi energiát még nem termel


Tízszer hatékonyabb

Az új eljárással, a porózus szilíciumdiódákkal a sugárzott elektronokat lehet hatékonyabban felfogni, hasonlóan ahhoz, ahogyan a napenergiát felfogják a napcellák. A BetaBatt akkumulátora nem az első olyan tríciumos akkumulátor, mely ezeknek az elektronoknak a befogásával próbál energiát "készíteni", azonban az első abból a szempontból, hogy egy speciális, mindössze fél milliméter vékony szilíciumostya segítségével növeli meg a "detektor" felületét, tízszer nagyobb hatákonysággal elfogva ezeket az elektronokat, mint a korábbi megoldások.

"A háromdimenziós, porózus szilíciumból készült megoldás a korai tesztek szerint közel az összes elektront felfogja a beérkező sugárzásból" -- mondta Nazir Kherani, a fejlesztésben részt vevő Torontói Egyetem pofesszora.



(HWSW)

2005.05.13

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

Legfrissebb magazinok