HIRDETÉS
HIRDETÉS

MAGAZINOK > FÉRFI > Csináld magad! > NATÚRFA-SZETT FÜRDÕSZOBÁBA

t: 3219

NATÚRFA-SZETT FÜRDÕSZOBÁBA

A családi otthonok legtöbbjében a fehér szín uralja a fürdõszobát. Egyrészt mert egy idõben ez volt a divat, másrészt pedig az egyébként hibátlan csempeburkolatot csak a szín és minta megváltoztatása miatt túl költséges lenne kicserélni. A helyiségen belüli monotóniát remekül feloldhatjuk természetes faanyagból készített berendezési tárgyakkal, pl. a mosdót keretezõ fa asztallappal, egy fenyõkeretbe foglalt tükörrel, esetleg nádfonat-betétes szennyesládával (címkép). Tükörre mindenképpen szükség van, és a szennyesláda sem haszontalan darab, kiválthatja a régi mûanyagból készültet.

Fakeretbe foglalt tükör
Elkészítéséhez szükségünk lesz egy nagyobb, kerek tükörre. Ezt készen is megvásárolhatjuk, de az általunk megadott méretre üvegessel is levágathatjuk. Nem baj, ha alakja nem lesz kör alakú, a sokszög oldalú is megfelel céljainknak. A tükör átmérõje kb. 600 mm legyen, a keret pedig legalább 20 mm széles horonnyal fogja körül a szélét. Ez legyen a keret belsõ átmérõje, a külsõt pedig legalább 100-140 mm-rel vegyük nagyobbra. Kialakításához 20-25 mm vastag deszkára lesz szükségünk, amibõl négy azonos hosszúságút szabjuk le. A deszkákat gérbe vágott végükkel ragasszuk egymáshoz, így alakítjuk ki a négyzetes magidomot. A keretdarabok gérbe vágott végeit két-két köldökcsappal megerõsítve ragasszuk össze, elmozdulás ellen pedig gyorsszorítókkal rögzítsük. A négyzetes magidomot fektessük sík lapra, egyenes vonalzóval jelöljük meg az átlók metszéspontjában a keret külsõ és belsõ körének középpontját.

A kontúr megrajzolásához lécbõl kialakított alkalmi rúdkörzõt használjunk (1), a zsineg szárú körzõ ugyanis megnyúlhat meghúzásakor, a körívek pedig nem lesznek szabályosak és koncentrikusak. A nyers, négyzetes keret mindkét oldalát csiszoljuk síkba, majd lyukfûrészgéppel vágjuk kis a külsõ körívet, ezt követõen pedig – már sokkal körültekintõbben – a belsõt ívet is (2). A külsõ él simára csiszolásához érdemes egy homorú ívû csiszolófát készíteni, a belsõhöz megteszi valamelyik belülrõl levágott hulladék fadarab is (3). A csiszolópapírt ajánlatos a csiszolósablonok élére ragasztani, mert így nem fog elcsúszni használat közben. A körívek kiigazítása, simára csiszolása után következhet a külsõ élek lekerekítése. Ezt felsõmarógéppel a legkönnyebb elvégezni, de a sarkok ráspollyal történõ lecsapása után kézi csiszolással is egyenletes lekerekítést alakíthatunk ki. A nyers keretet fektessük sík lapra, jelöljük be a tükörlap helyét, majd 3 mm-es rétegelt lemezre is másoljuk át a kontúrját, de attól 20 mm-rel nagyobb, szabályos korongot vágjunk ki a falemezbõl.

A keret belsõ élén jelöljük be a tükör és a hátlap együttes vastagságát, majd marjuk, ill. véssük ki a számunkra szükséges süllyesztéket. Ennek mélysége legkevesebb 8 mm legyen. A vésett süllyeszték felületét is csiszoljuk simára, majd vágjuk ki a tükröt hátulról lefedõ rétegelt lemezkorongot is. Mindkettõt próbáljuk a fakeretbe helyezni, s a szükséges igazítások elvégzése után eresszük be a keretet lenolajkencével. Finom átcsiszolás, portalanítás után következhet a vékony, színtelen lakkrétegek felfújása, majd a tükör keretbe erõsítése. E mûvelethez apró kis faékeket és vékony szegeket használjunk. Legalább három helyen rögzítsük a tükröt, majd a kis faékek síkba munkálása után szegeljük fel a kencével beeresztett hátlapot a tükörkeret hátoldalára. Végül hajtsunk a keretbe két kisebb szemescsavart, s ezeket többszörösen lecsomózott végû erõs zsineggel kössük össze, és amivel tükrünket már a falon kiszemelt helyére is akaszthatjuk.

Nádazott szennyesláda
A káva vázához 20x60 mm-es lécekre, 10-15 mm széles félkör keresztmetszetû vagy 10 mm-es lekerekített saroklécekre lesz szükségünk. Lehetõleg azonos tónusú és hasonló erezetû léceket válogassunk össze, mert csak ezekbõl lehet egységesnek tûnõ kávavázat összeállítani. A lécekbõl két-két azonos felépítésû, de kissé eltérõ szélességû oldalkereteket kell készítenünk. Az hossztartó elemeket egy-egy hevederléccel kössük össze. Vigyázzunk, az alsók 33 mm-rel a padló síkja fölé kerüljenek! A sarokkötéseket köldökcsapokkal megerõsítve ragasszuk. A lábak belsõ lekerekítését lyukfûrésszel kanyarítsuk ki (4), majd a láda tetejét is állítsuk össze, a kereteket pedig csiszoljunk simára. Következõ lépésben a fenéklap hornyát, és a nádszövet rögzítéséhez szükséges aljazást alakítsuk ki az összes kereten. A fenéklap hornya 5-6 mm mély és a lap vastagságához igazodó méretû legyen. A két keskenyebb keret alsó hevederén teljesen végigfut a horony, a szélesebbeken azonban nem. A nádazáshoz 1,5-2 mm mély, 10 mm széles aljazások szükségesek, amelyeket kézi vésõvel (5) vagy felsõmarógéppel mélyíthetünk az oldalkeretekbe.

A nádszövetet éles ollóval szabjuk pontosan méretre, majd feszesre húzva tûzõgéppel rögzítsünk a fészkükbe (6). A tûzõkapcsokat simára csiszolt, gérbe vágott, félkör keresztmetszetû lécekkel fedjük le. A léceket elõfúrás után (7) – diszperziós ragasztóval is megkenve – vékony, bognárfejû szegekkel rögzítsük a nádszövet szélei fölé. A tetõajtót is nádazzuk be, majd csavarozzuk fel rá a sárgarézbõl készült csuklópántokat. Végül a négy keretet eresszük be, lakkozzuk le, s oldalanként négy köldökcsappal megerõsítve rögzítsük egymáshoz, közben a fenéklapot is csúsztassuk a helyére. A lábak alá ragasszunk mûanyagból készült csúsztató korongokat, s az elkészült szennyesládát máris a helyére állíthatjuk. Tanácsként még csak annyit, hogy a nádszövet helyett használhatunk préselt bambuszfonatot, porfúvott festésû perforált lemezt, mûanyag szúnyoghálót is, a faanyag jellegét pedig pácolással sötétebb tónusúra is változtathatjuk.

2005.05.04

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

Legfrissebb magazinok