Horvátország-ISZTRIAI LÁTKÉPEK

MAGAZINOK > UTAZÁS > Környező országok > Horvátország-ISZTRIAI LÁTKÉPEK

t: 2387

Isztria Horvátország legkiterjedtebb félszigete, s minden bizonnyal legegyedibb régiója is. Tengerpartja, üdezöld, erdős belső tájai és dombra települt, hangulatos középkori városkái egyre több turistát vonzanak. Templomaiban régi híres mesterek freskóremekeiben gyönyörködhetünk, mindenben az eredetire törekvő, kényelmes falugazdaságaiban pedig nagyszerű helyi étel- és borspecialitásokat kóstolhatunk végig. Ízelítőül bemutatunk néhány isztriai helyszínt , ahová feltétlenül érdemes ellátogatni…

Hum
Alig húsz állandó lakosával Hum minden bizonnyal a világ legkisebb városa! A legenda szerint a Mirna folyó völgyének néhány nagyobb városát is építő óriások elszámolták magukat, így Humra már alig maradt építőkövük - ezért sikeredett az ilyen kicsire. A városkát erős védfalak veszik körül, s a mindössze két utca alkotta, viszonylag épen fennmaradt "városmag" pusztán néhány lakóházból, két templomból (az egyik a 12. századból származó román stílusú Szt. Jeromos templom, a másik az 18O2-ben épült plébániatemplom), ezenkívül múzeumból és egy igen jó isztriai vendéglőből (konobából) áll! A település gyakorlatilag máig megőrizte eredeti, már a 11. században kialakult arculatát - s a városfalakon kívülre azóta sem terjeszkedett.

A Szt. Jeromos templom isztriai viszonylatban egyedülállóan értékes freskókkal büszkélkedhet: képei a nyugati típusú romanika és a keleti, bizánci művészet sajátos összefonódását mutatják. A gazdagon illusztrált belső falakon mintegy negyven glagolita szövegfeliratot is találunk, melyek a 12-15. század között keletkeztek. Hum egyik legismertebb "terméke" a híres humi biszkapálinka (törköly alapú házipálinka, a környék rendkívül aromás fűszernövényeivel vegyítve), melynek kétezer éves receptje még az egykor itt élő keltáktól származik, s melyet azóta is féltve őriznek a humiak. A gyógyhatású házi nedű készítési módjának legautentikusabb tudója a konoba tulajdonosa…

"Glagolita-sor" emlékpark
A mintegy 7 km hosszan húzódó, gyönyörű zöldövezetbe ágyazott glagolita-emlékpark a horvátok ősi írásmódjának és a hozzá kapcsolódó glagolita kultúrának állít emléket. A glagolita írás, melynek Horvátországban még a 2O. sz. elején is akadt használója, majd egy évezreden át volt használatos a horvátok körében. Az emlékpark néhány évvel ezelőtt létesült a Roč és Hum közötti, gyér forgalmú úttal párhuzamosan. Az összesen 11 kőfaragvány alkotta műemlékegyüttes a roči domb lábánál kezdődik, utolsó szobra pedig a humi városkapu előtt található.

A szobrok mindegyike a glagolita kultúra létrehozásában és terjesztésében fontos szerepet vállaló alakoknak állít emléket: közülük a legismertebbek Cirill és Metód, illetve tanítványuk, Ohridi Klement, akinek nevéhez az első szláv egyetem megalapítása is fűződik. Az emlékpark további kőszobrai a glagolita kultúra későbbi, szintén közismert emlékeit (glagolita kőfeliratokat, az első nyomtatott glagolita könyveket, stb.) jelenítik meg.

Roč
A városka helyén már az őskorban is lakott település állt. Szépen fennmaradt városfala és annak öt bástyája a középkorban egy erődítmény részei voltak, melynek évszázadokon át fontos határőrizeti szerepe volt. Ročot a glagolita kultúra és könyvnyomtatás központjaként is szokás emlegetni, az első horvát nyelvű nyomtatott könyv (az 1483-as Misekönyv) ugyanis a roči nyomdában látott napvilágot.

A városka értékes múltbéli emlékei révén napjainkban teljes egészében műemléki védelem alatt áll - közülük a legfontosabbak a római kőtár, a velencei ágyú, a többszázéves glagolita kőfeliratok, a számos középkori glagolita nyomtatvány, a városka lakóházainak jellegzetes, 16. századi architektúrája, valamint három temploma: az 1492-ben épült Szt. Bertalan templom, a Szt. Rókus templom 14-15. századi freskóival és a legismertebb glagolita falfeliratot (az ún. roci glagolita ábécét) is őrző, 12. századi Szt. Antal templom.

Haláltánc
Isztria egyik legértékesebb, ezért feltétlenül megtekintendő műemléke a Beram falucska temetője melletti Szt. Mária kápolna falain látható haláltánc-jelenetet ábrázoló későgótikus freskóegyüttes, mely Vincent iz Kastva mester és tanítványai keze alól került ki 1474-ben. A nagyszabású műalkotás 46 kisebb kompozíciós mezőre oszlik, mely szinte a képregények mintájára mutatja be Mária és Jézus életének legfontosabb mozzanatait. A mű két központi alkotása a bibliai három királyokat és díszes kíséretüket ábrázoló Királyok tiszteletadása a kis Jézus felé, valamint az allegorikus Haláltánc-jelenet.

A kompozíció szinte minden részén felsejlenek a festő korának jellegzetes tárgyi emlékei, és az isztriai táj tipikus motívumai. A műalkotás fő mondanivalója a sors és a halál beláthatatlansága, és minden társadalmai különbséget mellőző, általános jellege. A templom mellől hamar bejutunk hangulatos Beram falucskába, mely valamikor egy illír korabeli erődítmény helyére települt. A település alatti mezőkön nemrégiben egy ókori illír temető maradványait tárták fel.

A Višnjani csillagvizsgáló
A visnjani csillagvizsgáló 1999-ben a világ ötödik legjelentősebb obszervatóriuma volt a felfedezett égitestek száma szerint, s csak olyan rangos intézmények előzték meg, mint pl. az amerikai hadsereg vagy a NASA csillagvizsgálója. Avisnjani csillagászok ugyanis mintegy 14OO, addig ismeretlen kisbolygó felfedezését mondhatják magukénak!

A csillagászat tudományos művelésén kívül a csillagvizsgáló otthont ad számos, elsősorban lelkes amatőröknek, illetve fiataloknak szánt, tudománynépszerűsítő és kreatív tevékenységformáknak is. Visnjantól kb. 3 km-re épül már egy újabb csillagvizsgáló, melynek korszerű berendezései az űrben található és Földünkre nézve potenciálisan veszélyes objektumokat fogják figyelemmel kísérni. Ez az állomás a maga nemében a világ tíz legjelentősebbje közé fog tartozni.

Videó Krk
szigetről, klikk ide!

2005.04.30

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

Horvátország-ISZTRIAI LÁTKÉPEK

Legfrissebb magazinok