Horvátország

MAGAZINOK > UTAZÁS > Környező országok > Horvátország

t: 2322

Az Adria gyöngyszemét a polgárháború előtt évi 10 millió turista kereste fel, hogy élvezze a páratlan természetet, az állandó napsütést, a hihetetlenül kék tengert és a nagy európai üdülőhelyekhez képest olcsó árakat. Az emberi hatalomvágy és butaság miatt kitört háború a tengerparti területek közül főképpen Dalmáciát, azon belül is Dubrovnikot sújtotta. Szerencsére a szörnyűségeknek vége, a tengerpart régi fényében tündököl, a károkat helyrehozták, és igaz, hogy a helyiek gondolataiba örökre belevésődött a szenvedés, de ez a vendégszeretetüket csak tovább növelte.
Az ország rendkívül gazdag történelmi emlékekben, elég csak a világörökség részét képező dubrovniki Óvárosra vagy Rovinj épületeire gondolnunk. Európa legszebb ókori maradványai közül is sok Horvátország büszkesége, ki ne ismerné vagy ne akarná megismerni a spliti Diokletiánusz palotát vagy a pulai Amfiteátrumot.

Környezet, éghajlat:
Horvátország Magyarországgal, Szlovéniával, Jugoszláviával és Bosznia-Hercegovinával határos. Tengerpartja több, mint 1800 km hosszú, így nem csoda, hogy az ország nevének hallatán az embernek először a kék tenger, a napsütés és a festői szigetek jutnak eszébe. 7 nemzeti parkja a maga nemében mind világhírű. A Brijuni Nemzeti Park gyönyörű erdőiről, lagúnáiról, luxuspihenőhelyeiről nevezetes. A Plitvicei Nemzeti Parkot az UNESCO a világörökség részévé választotta, több tucat vízesése, értékes élővilága indokolttá teszi a kiemelt védelmet.
Az ország éghajlata a tengerparti területeken mediterrán, száraz, forró nyárral, enyhe, csapadékos téllel. A hegyek által nem védett belső területeken a magyarországihoz hasonló a klíma.

Történelem:
Krisztus előtt 229-ben Horvátország őslakosainak, az illérek földjeit elfoglalta a Római Birodalom - és így 285-ben Diokleciánusz császár erődöt épített Splitben, amely most a legnagyobb római rom Kelet-Európában. A Nyugat-Római Birodalom az 5. században összeomlott és 625 körül szláv törzsek vándoroltak Horvátországba a jelenlegi Lengyelország területéről. A horvát törzs bevonult a jelenlegi Horvátország területére elfoglalva Dalmácia, Horvátország korábbi római tartományokat és a Pannon Horvátországot, észak-keleten. A két tartomány 925-ben egyetlen királysággá egyesült, amely a 12. századig virágzott.

1242-ben a Tatárjárás elpusztította Horvátországot. A 16. században, amikor a törökök azzal fenyegettek, hogy átvonulnak a Balkánra, Észak-Horvátország a Habsburg Ausztriához fordult védelemért, amely befolyással bírt 1918-ig. Időközben a dalmát tengerpartot elfoglalta Velence a 15. században és a 17. század végéig hatalmában tartotta, amikor azt elfoglalta a francia Napóleon és azt az Illér tartomány részévé tette (Isztriával és Szlovéniával együtt).

A horvát kulturális és politikai élet újjáéledése 1835-ben kezdődött - a jobbágyokat felszabadították, és Észak-Horvátország Habsburg uralom alá került, amely egy fajta belső autonómiát biztosított. Amikor az Osztrák-Magyar Monarchia vereséget szenvedett az I. Világháborúban, Horvátország a Szerb Királyság részévé vált, melynek nevét Jugoszláviára változtatták 1929-ben. A horvát nacionalisták meglehetősen ingerültek voltak, hogy Belgrád lett az unió fővárosa, és tiltakozásul meggyilkolták 1934-ben Sándor királyt.

1941-ben Németország elfoglalta Jugoszláviát és Horvátországban egy fasiszta bábkormányt (Usztasák) jelölt ki. Az usztasák megpróbálták kiűzni a szerbeket Horvátországból. Nem minden horvát értett egyet ezzel a politikával és sokan csatlakoztak közülük a kommunista partizánokhoz az usztasák hatalmának megdöntése érdekében.

A háború utáni Horvátország köztársasági státuszt kapott a Jugoszláv Föderáción belül, melyet a kommunista Tito marsall irányított. Mivel Horvátország felülmúlta gazdaságilag a déli köztársaságokat, nagyobb autonómiát követelt, amely miatt a 70-es években állampolgárai hátrányba kerültek. Amikor Tito meghalt 1980-ban, egy abszurd politikai rendszert vezettek be, melynek az lett az eredménye, hogy évente a köztársaságokból más elnököt jelöltek ki, és Horvátország gazdasága leállt.

Az 1980-as évek végén az albán többség súlyos elnyomása Szerbia Koszovó részén azt a félelmet keltette, hogy Szerbia a hatalmát uralmát ki akarja terjeszteni a többi köztársaságra is. Amikor a kommunista kormányok megbuktak Kelet-Európában, a horvátok autonómiát és a kommunizmus végét szorgalmazták. 1990-ben Franjo Tudjman Horvát Demokratikus Uniója megnyerte a választásokat. Egy új alkotmányt fogadtak el, amely a szerbek státuszát Horvátországban \'nemzeti kisebbségre\' változtatta egy \'alkotmányos kisebbség\' helyett. A szerb jogokat nem garantálta az új alkotmány és sok szerb vesztett el kormányhivatalokat.

1991 júniusában Horvátország kinyilvánította függetlenségét a federációtól, és a szerb közösség Krajina területét függetlenné nyilvánította Horvátországtól. Súlyos harcok bontakoztak ki az országban és a szerb kommunisták által vezetett Jugoszláv Néphadsereg beavatkozott a szerbek oldalán. Amikor a helyzet kilátástalannak tünt Horvátország beleegyezett, hogy három hónapra felfüggeszti a függetlenségi nyilatkozatát. Mégis a harcok folytatódtak és Horvátország egy negyede a szerb milíciák és a szövetségi hadsereg kezébe került. 1991 októberében a szövetségi hadsereg Dubrovnik ellen indult és bombázta az elnöki palotát Zágrábban, kiváltva ezzel az EU szankciókat Szerbia ellen. Novemberben Vukovár a szerbek kezébe került három-hónapos harcok után. Hat hónap alatt 10.000 fő halt meg, több százezer menekült el, és több tízezer otthont romboltak le.

Egy sor sikertelen tűzszünet után az ENSZ csapatokat telepített a szerbek által elfoglalt Horvátországba 1992 januárjában. A szövetségi hadsereg visszavonult Horvátországból és 1992-ben Horvátországot felvették az ENSZ-be, miután megváltoztatta az alkotmányát azzal, hogy megvédi a kisebbségeket és az emberi jogokat. Krajinában a szerb félkatonai csapatok megszerezték annak egy részét, és 1993 januárjában Horvátország támadást indított a terület ellen. Krajina azzal válaszolt, hogy magát köztársasággá nyilvánította ki és a horvát lakósság majdnem 98 %-ra csökkent le. 1994-ben Krajina aláírt egy tűzszünetet, de 1995 májusában, újból erőszak tört ki. Krajina elvesztette Belgrád támogatását, horvát csapatok vonultak a területre és 150.000 szerb menekült el, sok azokból a városokból, ahol az őseik évszázadok óta éltek.

Az 1995 decemberben megkötött daytoni szerződés egyféle stabilitást hozott az ország számára. De a menekültek tömegei kétséges zónában élnek, várnak sorsuk jobbra fordulására, miközben a kormány próbál megbirkózni a munkanélküli ex-katonákkal, otthont adva az elűzött horvátoknak és újjáépítve a megsérült infrastruktúrát. Ezen problémák ellenére sikerült a háborúk alatt elszenvedett károk nagy részét helyreállítania - Dubrovnik helyreállítása különösen sikeres - és a turisták kezdenek visszatérni.

Látnivalók:
Zágráb sokat szenvedett a háború alatt. Szerencsére a rakétatámadások nyomai szép lassan eltünnek az épületek, műemlékek falairól, és a látnivalók újra régi pompájukban tündökölnek. Érdemes először a Szent-István székesegyházat felkeresni, értékét a gyönyörű, neogótikus külsőn kívül a freskók, márvány oltárak, szószékek jelentik. A templom melletti Lotrscak toronyból elképzelhetetlenül szép körpanoráma nyílik a fővárosra. A városközpont hemzseg a múzeumoktól, ki-ki érdeklődése szerint megtekintheti a Történelmi Múzeumot, a Városi Múzeumot vagy a Természettudományi Múzeumot. A \"múzeumimádóknak\" érdemes felkeresni a város távolabbi pontjain található gyüjteményeket is, a Strossmayer Galéria ókori rajzai, a Régészeti Múzeum egyiptomi múmiái nagy élményt jelentenek.
A dalmáciai Dubrovnik a világ egyik legszebb üdülohelye, óvárosa a világörökség része. Csodálatos márvány borítású terei, macskaköves utcái, templomi, palotái, szökőkútjai, azt az érzés keltik az emberben, mintha mesevilágba csöppent volna. A Placa sétányon végigsétálva megcsodálhatjuk a Szent Blaise templomot, a Rektor Palotát valamint a nyüzsgő piacteret. A városfal a világ építészetének remeke, a kilátás a tengerre és a városra elmesélhetetlen. A város közelében fekvő Lokrum sziget elsőrangú fürdőhely.
Split a horvát tengerpart legnagyobb városa, melyet sajnos az iparfejlesztés, a gyárak, a kikötők és az újonnan felépített házak meglehetősen elcsúfítottak. Szerencsére az óváros képes volt megorizni ódon hangulatát. Az óvárost a Diokletiánusz palota monumentális épületegyüttese uralja. A palota a világ egyik legszebb, legnagyobb fennmaradt római kori épülete. Ha nincs időnk a teljes bebarangoláshoz, egy rövidebb túra keretében nézzük meg a volt előcsarnokot, a Jupiter templomot, a mauzóleumot.
Rovinj az Isztria-félsziget déli csücskén fekszik, festőien szép, középkori hangulatot árasztó városka. Gyönyöru hegyek ölelésében, a tenger felől apró szigetek védelmében fekszik. Remek horgászhely, valamint jachtkikötő. A város látnivalói közül kiemelkedik a Szent Eufénia székesegyház, valamint a kicsiknek és nagyoknak egyaránt óriási élményt nyújtó több, mint 100 éve működő akvárium. A Punta Correnta park gyönyörű fürdőhely.

Gasztronómia:
A horvátok nagyon kedvelik a nehezebb, fűszeres ételeket, de a könnyebbre vágyók sem fognak éhen maradni, mivel hal és sajt is gyakran kerül az asztalokra. Az országban járva érdemes megkóstolni a húsos-sajtos lepényt, a bureket, a rákból készült prstacit, és a dalmát rizses halat, a brodetet. Főképpen az ország belsejében kedvelt a manistra od bobica (bab és kukoricaleves), valamint a stucklenek nevezett sajttekercs.

Videó Krk
szigetről, klikk ide!

2005.04.28

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

Horvátország

Legfrissebb magazinok