HIRDETÉS
HIRDETÉS

MAGAZINOK > UTAZÁS > Környező országok > Románia

t: 2377

Románia

A fejlõdés rögös útján
Száguldó autók és lovas-szekerek, mobil telefonjaikon üzleti ügyeiket intézok és földeken dolgozók, középkori házaikban muholdvevo antennájuknak köszönhetoen Baywatch sorozatot nézo emberek: Románia lassan fejlodik, próbál megszabadulni a Ceausescu-éra maradványaitól. Az átalakulás nem könnyu, némelyeknek kétségtelenül fájdalmas.
Azonban a fejlõdés, a pénz és az Armani öltönyök világából az ország bizonyos részei teljesen kimaradtak. Amióta azonban 1996-ban a neokommunista kormányt egy reformot megvalósítani kívánó kormány váltotta fel, az ország számára van remény. Románia gazdag fenséges kastélyokban, középkori városokban, nagyszerû kiránduló-, és olcsó síelési lehetõségeket kínál.

Konyha
Azok, akik nagyon szeretnek enni, az életet egyhangúnak fogják találni Romániában. Az éttermek általában ugyanazokat az ételeket kínálják, ugyanabban az összeállításban: grillen sütött sertés, sertésmáj, grillcsirke, pacalleves, és zsírban sütött burgonya. Románia legszokatlanabb étele a mamaliga, kemény vagy puha kukoricakása, fozve, sütve vagy rántva. Sok román háznál ezt szolgálják fel foételként. A román konyha másik fontos étele a ciorba (leves). Az édesszájúak nem fognak csalódni, a jellegzetes édességek közé tartozik a placinta (lepény), a clatite (palacsinta) és a saraille (szirupba áztatott mandulás sütemény). A román borok olcsók és jók. A tuica (szilvakonyak) és a palinca ( háromszor annyiszor párolják le, mint a tuica-t) alkoholos italok, amelyeket az étkezések elején fogyasztanak. Noroc! (Egészségünkre!) Ne nagyon próbálkozzunk a mindenütt megtalálható Ness-szel, ami egy borzalmas növényi kivonatokból készült instant kávé, viszont próbáljuk ki a cafea naturala-t, amely igazi kávé, törökösen, vastag zaccal az alján, kávészemekkel a tetején, egy nagy kanál cukorral elkészítve.

Ünnepek
Románia nagyon gazdag népi ünnepekben. Számos kisebb ünnep nem publikus, megorizve hitelességét, nehézzé téve a látogatók számára a részvételt. Rendszeres fesztiválok között tartják számon a Pünkösd vasárnapi székely zarándoklatot, az év legnagyobb népi és vallásos ünnepét Csíkszeredában. A júniusi, Bran melletti Fundatában tartandó Fundata vásárt, amely ma egy hagyományos népmuvészeti vásár, eredetileg pásztoroknak tartották, hogy megismerhessék leendo feleségüket. Júliusban tartják Brassóban és Branban a nemzetközi Kamarazenei fesztivál concertjeit. Augusztusban kap helyet a Középkori Napok ünnepe, mely egy kéthetes muvészeti, képzomuvészeti és zenei fesztivál Segesvárott és szintén ebben a hónapban egy vad táncfesztivált tartanak a Prislop hágónál. A Sambra oilor a legfontosabb pásztorünnep, amelyet szeptemberben tartanak Bran városban és környékén, hogy köszöntsék a bárányokat, akik lejöttek a hegyrol. Decemberben pedig a De la Colind La Stea karácsonyi ünnepséget tartják Brassóban.

Mûvészet
A bukovinai festett monostorok voltak az elsõk a világon, amelyeknek a külsõ részén freskók találhatók. Mivel a XVI. században festették õket, ezek a freskók a vallásos mûvészet határain maradtak, mind politikai, mind vallási üzenetet hordozva. A hagyományos népi muvészet, az üveg- és fafestés a XVII. századtól mind máig nagyon népszeru és elterjedt Romániában. A román irodalom sokat merít az ország gazdag népi hagyományából, amely összefonódik az üldözött, megszállt nép viharos történelmével. A XV. században szóbeli népi irodalom virágzott, 1420 körül jelentek meg az elso román nyelvu írások. A modern irodalom a XIX. században jelent meg. Románia nemzetközileg ismert színdarabírója Eugene Ionescu (1912-94), az "abszurd színház" képviselõje. 1947-tol a Kommunista Párt az irodalmat politikai eszközként használta. 1990-tol sok irodalmi mu jelent meg tanúskodva a rendszer szörnyuségeirol. A népzene és a néptánc hosszú idok óta népszeru Romániában. A párok általában körben, félkörben vagy sorban táncolnak. A modern cigányzene különbözo hatásokat olvasztott magába, így a hivatásos cigány-zenészek bármit eljátszanak, amit a faluba látogató kíván.

2005.04.12

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

A CIKK KÉPGALÉRIÁJA

Legfrissebb magazinok