HIRDETÉS
HIRDETÉS

MAGAZINOK > UTAZÁS > Ázsia > Indonézia

t: 2238

Indonézia

A majdnem 3700 szigetből álló Indonézia (Indonéz Köztársaság) mintegy hidat képez Ázsia és Ausztrália között. Az ország talán egyik legjellemzőbb vonása, hogy igen sok kultúra találkozik a szigetei alkotta térségben: Indonéziában 200-300 etnikai csoportot tartanak számon. Indonézia szigetei 8 millió km² kiterjedésű tengerrészen szóródnak szét az Indiai-óceán és a Csendes-óceán választóvonalában. A legnagyobb szigetek: Jáva (itt találjuk a fővárost, Jakartát is), Szumátra, Borneó és Celebesz. A szigetvilág nagy részét hegyláncok hálózzák be, jelentős a vulkanikus működés.

A hegyvonulatokat változó szélességű parti síkságok övezik. A part menti sávokban mocsaras erdőkkel, beljebb tipikus trópusi esőerdőkkel találkozhatunk, melyek roppant fajgazdagságuknál fogva is igen értékes természetes élőhelyeket képeznek. A terület időjárásában egyenlítői fekvésénél fogva a trópusi monszun a meghatározó: a hőmérséklet az év egészében magas, és sok a csapadék.

Az Indonéz-szigetvilág az ember által legkorábban benépesített területek egyike. Az indonéz nép őseinek többsége Ázsia felől érkezett az i. e. 1. évezred elején, majd India irányából érkeztek jelentősebb csoportok. A hinduizmus behatását az i. sz. 7. századtól a buddhizmus térhódítása követte. A kereskedelmi szempontból közvetítő szerepet játszó térségben számos állam született az ezt követő időszakban. A 16. századtól jelentek meg a nyugat-európai gyarmatosítók: előbb portugál, később holland befolyás alakult ki. A holland terjeszkedés csak a 20. század elejére érte el csúcspontját, azonban ekkorra már feléledt az indonéz függetlenségi mozgalom is. 1942-ben japán megszállás alá került a terület, majd a fegyverletétel után az indonéz nacionalista erők kikiáltották Indonézia függetlenségét, amelyet Hollandia is kénytelen volt elismerni. Az önállóság megszerzése után azonban diktatórikus államirányítás lépett fel, a tekintélyelvűség és a korrupció térnyerésével csökkent a belpolitikai stabilitás, továbbá gazdaságilag is erősen megromlott az ország helyzete, mindez többször is belvillongásokhoz vezetett. Az 1980-as évektől ugyanakkor lassú liberalizáció indult meg, amely gazdasági modernizációval és élénkülő külpolitikai aktivitással társult.

Az ország gazdasági életét a mezőgazdaság dominanciája jellemzi, legalábbis a foglalkoztatottak arányát illetően - a legfontosabb termény a rizs; exportra előállítanak még teát, kávét, fűszernövényeket. Jelentős a térség ásványkincskészlete is: az ón-, a réz-, a mangánérc, a bauxit, valamint a szénhidrogének bányászata a legmeghatározóbb. Az ipart leginkább a mezőgazdasági és ásványi termékek feldolgozása képviseli.



UTAZÁSI AJÁNLATOK >>>


utazunk.com

2007.07.20

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

A CIKK KÉPGALÉRIÁJA

Legfrissebb magazinok