HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Két hét alatt csaknem hétszáz új álláshirdetést adott fel a Belügyminisztérium, óriási a tanárhiány
- Jön még pénz Brüsszelből? Megszólalt a miniszter
- Gyárfás Tamás ismét a bíróság előtt: kulcsfontosságú hangfelvételek kerültek terítékre
- Mi történt? Lezuhant egy helikopter a Mount Everest közelében - Senki nem élte túl
- Mutatjuk, melyek lesznek a legfontosabb témák a vilniusi NATO-csúcson
HIRDETÉS
MAGAZINOK > ÉLETMÓD > Táplálkozás > Édes Élet - Együk vagy ne együk?
Nem csoda, hogy rohanó világunkban egyre nagyobb helyett foglalnak el az édességek, betöltve örömszerző funkciójukat is. Azonban nem mindig volt ennyire hozzáférhető, ilyen sok ember számára fogyasztható, a TESZ Alapítvány cikkéből megtudhatja, hogy az édes íz nyomai már az ókori kultúrák történeti emlékeiben megtalálhatóak.
Az ókortól napjainkig
Az emberiség hosszú időn keresztül a gyümölcsök segítségével elégítette ki édességigényét, majd felfedezte a vadméhek által termelt mézet. Évszázadon keresztül az édesítés egyetlen eszköze a méz volt. Az ókori Egyiptomban a méhészet és a mézfelhasználás igen fejlett volt. A régi rómaiak a mézeskalácsot a család tagjainak születésnapjára sütötték. Hazánkban a méz felhasználásáról Szent István korából maradtak fenn az első hazai emlékek.
Mézzel édesítettek a középkorban is, de a jómódúak asztalán már megjelent a trópusi tájakról származó nádcukor. Noha egyre nagyobb területeken termesztették a nádcukrot igen drága volt. Hazai felhasználásának első nyomai 1419-ből származnak. 1787-ben Mátyus István is említést tesz a cukorfogyasztás kapcsán a mértékről, igaz nem élettani megfontolásokból. A cukor még a XVIII. században is luxuscikk volt, sőt a háztartási cukortartókat kulccsal zárták.
1747-ben megállapították, hogy a répában ugyanaz a cukor van, mint a nádcukorban. A felismerés azért volt nagy jelentőségű, mert így már megvolt az elvi lehetősége annak, hogy a répa cukortartalmának kivonásával és besűrítésével a drága gyarmatárut, a nádcukrot helyettesíteni lehessen. Ezt egy berlini vegyész valósította meg, és 1802-ben megindította a világ első répacukorgyárát. Sikerét, gyors elterjedését elősegítette a Napóleon által elrendelt kontinentális zárlat. Sok országban törvényes adót vetettek ki a cukorra, hogy növeljék a kincstár bevételét. Hazánkban Tessedik Sámuel kezdte meghonosítani a cukorrépát. Az első hazai cukorgyár 1831-ben létesült. Ezt követően több cukorgyár is létesült.
Cukor elnevezés alatt hétköznapi értelemben a répacukrot értjük. Nemcsak elterjedt édesítőszer lett, hanem életünk nélkülözhetetlen részévé vált. Sokak számára az egészséges táplálkozás ajánlása között szereplő heti egy-kétszeri édességfogyasztás szinte már lemondásnak számít. Nem csoda, hiszen 1931 és 1938 közötti az egy főre jutó évi 11kg-os cukorfogyasztás 1960-ban 26,6kg-ra, 1992-ben 39,7kg-ra emelkedett. A cukor a szénhidrátok nagy csoportjába tartozik a többi összetett szénhidráttal: keményítővel, rostokkal stb. (diszahariddal és a poliszaharidokkal) együtt.
Mi történik a szervezetünkben a szénhidrátokkal?
A szénhidrátok emésztése két lépcsőben zajlik. A keményítő kettős cukrokká, majd egyszerű cukrokká bomlik. A vérbe jutott szőlőcukrot a sejtek elégetik, miközben energia szabadul fel illetve a fel nem használt energiát a májban, izomsejtekben glikogén formájában raktározza. Túlzott szénhidrát bevitel esetén, ha a glikogén raktárak megtelnek a fölöslegben lévő szőlőcukor zsírsavvá és zsírrá alakul, amelyet a zsírszövet raktároz. Tehát az egyszerű cukrok a szervezet számára energiát szolgáltatnak, különféle idegélettani funkciókat befolyásolnak, az agy tápanyagául szolgálnak, valamint örömforrást jelentenek. De a kenyérből, a gyümölcsökből is egyszerű cukrok képződnek a szervezetben!
Együk vagy ne együk?
Csokoládék, cukrok, kekszek, sütemények, fagylaltok, jégrémek... és természetesen nem feledkezhetünk el az üdítőkről sem, hiszen 3 dl átlagos üdítőben 3 dkg cukor van (ami majdnem egy db zsemle energiatartalmának felel meg). A Gfk. Piackutató intézet 2004-es felmérése szerint a lakosság 2004 első 9 hónapjában több mint 12 000 tonna csokoládét fogyasztott kb. 20 milliárd forintot meghaladó összegért. És mit jelentenek az édességek kalóriában?
• 100 gramm mogyorós tejcsokoládé energia tartalma: (ez egy átlag táblának felel meg) 630 kcal
• Egy adag almás lepény: 260 kcal
• 10 dkg konyakos meggy: 430 kcal
• 2 gombóc fagylalt: 126-210 kcal között
Mind, mind nassolnivaló édes falatok, miközben egy adag hagyományosan elkészített rácponty 432 kcal, 1 adag rizses hús 430kcal, almás csirke 249 kcal.
Aki szereti, és testsúlya megengedi, az természetesen nyugodtan beiktathatja életébe az édességeket, de mint a fenti energiaértékek is mutatják csak mértékkel. Ha eszünk ne rohanva és titokban, hogy estére már el is felejtsük. Egy tea, kávé mellé vagy ebéd után beiktathatunk egy fél adagot, biztosan nem árt, persze ha a mozgás is szerves része életünknek. Sokan mondják, hogy az édességek felszabadítják a boldogsághormonokat. Ugye tudják, hogy erre nemcsak az édességek képesek?
(ma.hu)
2006.12.05
t: 1318
Édes Élet - Együk vagy ne együk?
Nem csoda, hogy rohanó világunkban egyre nagyobb helyett foglalnak el az édességek, betöltve örömszerző funkciójukat is. Azonban nem mindig volt ennyire hozzáférhető, ilyen sok ember számára fogyasztható, a TESZ Alapítvány cikkéből megtudhatja, hogy az édes íz nyomai már az ókori kultúrák történeti emlékeiben megtalálhatóak.
Az ókortól napjainkig
Az emberiség hosszú időn keresztül a gyümölcsök segítségével elégítette ki édességigényét, majd felfedezte a vadméhek által termelt mézet. Évszázadon keresztül az édesítés egyetlen eszköze a méz volt. Az ókori Egyiptomban a méhészet és a mézfelhasználás igen fejlett volt. A régi rómaiak a mézeskalácsot a család tagjainak születésnapjára sütötték. Hazánkban a méz felhasználásáról Szent István korából maradtak fenn az első hazai emlékek.
Mézzel édesítettek a középkorban is, de a jómódúak asztalán már megjelent a trópusi tájakról származó nádcukor. Noha egyre nagyobb területeken termesztették a nádcukrot igen drága volt. Hazai felhasználásának első nyomai 1419-ből származnak. 1787-ben Mátyus István is említést tesz a cukorfogyasztás kapcsán a mértékről, igaz nem élettani megfontolásokból. A cukor még a XVIII. században is luxuscikk volt, sőt a háztartási cukortartókat kulccsal zárták.
1747-ben megállapították, hogy a répában ugyanaz a cukor van, mint a nádcukorban. A felismerés azért volt nagy jelentőségű, mert így már megvolt az elvi lehetősége annak, hogy a répa cukortartalmának kivonásával és besűrítésével a drága gyarmatárut, a nádcukrot helyettesíteni lehessen. Ezt egy berlini vegyész valósította meg, és 1802-ben megindította a világ első répacukorgyárát. Sikerét, gyors elterjedését elősegítette a Napóleon által elrendelt kontinentális zárlat. Sok országban törvényes adót vetettek ki a cukorra, hogy növeljék a kincstár bevételét. Hazánkban Tessedik Sámuel kezdte meghonosítani a cukorrépát. Az első hazai cukorgyár 1831-ben létesült. Ezt követően több cukorgyár is létesült.
Cukor elnevezés alatt hétköznapi értelemben a répacukrot értjük. Nemcsak elterjedt édesítőszer lett, hanem életünk nélkülözhetetlen részévé vált. Sokak számára az egészséges táplálkozás ajánlása között szereplő heti egy-kétszeri édességfogyasztás szinte már lemondásnak számít. Nem csoda, hiszen 1931 és 1938 közötti az egy főre jutó évi 11kg-os cukorfogyasztás 1960-ban 26,6kg-ra, 1992-ben 39,7kg-ra emelkedett. A cukor a szénhidrátok nagy csoportjába tartozik a többi összetett szénhidráttal: keményítővel, rostokkal stb. (diszahariddal és a poliszaharidokkal) együtt.
Mi történik a szervezetünkben a szénhidrátokkal?
A szénhidrátok emésztése két lépcsőben zajlik. A keményítő kettős cukrokká, majd egyszerű cukrokká bomlik. A vérbe jutott szőlőcukrot a sejtek elégetik, miközben energia szabadul fel illetve a fel nem használt energiát a májban, izomsejtekben glikogén formájában raktározza. Túlzott szénhidrát bevitel esetén, ha a glikogén raktárak megtelnek a fölöslegben lévő szőlőcukor zsírsavvá és zsírrá alakul, amelyet a zsírszövet raktároz. Tehát az egyszerű cukrok a szervezet számára energiát szolgáltatnak, különféle idegélettani funkciókat befolyásolnak, az agy tápanyagául szolgálnak, valamint örömforrást jelentenek. De a kenyérből, a gyümölcsökből is egyszerű cukrok képződnek a szervezetben!
Együk vagy ne együk?
Csokoládék, cukrok, kekszek, sütemények, fagylaltok, jégrémek... és természetesen nem feledkezhetünk el az üdítőkről sem, hiszen 3 dl átlagos üdítőben 3 dkg cukor van (ami majdnem egy db zsemle energiatartalmának felel meg). A Gfk. Piackutató intézet 2004-es felmérése szerint a lakosság 2004 első 9 hónapjában több mint 12 000 tonna csokoládét fogyasztott kb. 20 milliárd forintot meghaladó összegért. És mit jelentenek az édességek kalóriában?
• 100 gramm mogyorós tejcsokoládé energia tartalma: (ez egy átlag táblának felel meg) 630 kcal
• Egy adag almás lepény: 260 kcal
• 10 dkg konyakos meggy: 430 kcal
• 2 gombóc fagylalt: 126-210 kcal között
Mind, mind nassolnivaló édes falatok, miközben egy adag hagyományosan elkészített rácponty 432 kcal, 1 adag rizses hús 430kcal, almás csirke 249 kcal.
Aki szereti, és testsúlya megengedi, az természetesen nyugodtan beiktathatja életébe az édességeket, de mint a fenti energiaértékek is mutatják csak mértékkel. Ha eszünk ne rohanva és titokban, hogy estére már el is felejtsük. Egy tea, kávé mellé vagy ebéd után beiktathatunk egy fél adagot, biztosan nem árt, persze ha a mozgás is szerves része életünknek. Sokan mondják, hogy az édességek felszabadítják a boldogsághormonokat. Ugye tudják, hogy erre nemcsak az édességek képesek?
(ma.hu)
LINKAJÁNLÓ
Alternatív gyógymódok
Egészség - orvos
Szépségápolás
Táplálékkiegészítők
Bio
Recept ABC
Vegetáriánus
Dísznövények
Világörökség
2006.12.05
Legfrissebb magazinok
- A legtutibb balatoni éttermek
- Hetente frissül majd az Office
- Telefonszámokat lop a Facebook
- Rajtol a Tour de dopping
- Szúnyogriasztó és napvédő krém házilag
- Gyümölcsös ínyencségek - 4 szuper recept
- RIPORT MÓNIKÁVAL AZ EROTIKA VILÁGÁBÓL!
- ZTE V889M - kétélű penge
- Újabb csatát nyert a Samsung: betilthatnak néhány iPhone-t
- Viszi az árvíz a motort?
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Ezeken a magyar településeken már készülhetnek az ivóvízhiányra
- Fokozódik a konfliktus: tűzharc tört ki a Wagner-csoport és az orosz légierő között, már három helikoptert lelőttek
- Putyin beszédet intézett népéhez a a Wagner-csoport lázadása után: „Az ilyen fenyegetésre keményen fogunk reagálni”
- Lázadás tört ki Oroszországban: a Wagner zsoldoscsoport elfoglalt egy orosz várost, Putyin hamarosan beszédet mond
- Olyan vihar jöhet, ami ellen az esernyő nem elég
- Ők öten vesztek hullámsírba a Titan fedélzetén
- Az Európai Parlament megszavazta: Magyarország alkalmatlan az uniós elnökségre
- Aligha most robban föl a Balkán puskaporos hordója
- Putyin arra játszik, hogy legyen ürügye az első nukleáris csapásra
- Novák Katalin a kórházban indította a reggelt
HIRDETÉS
