HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Két hét alatt csaknem hétszáz új álláshirdetést adott fel a Belügyminisztérium, óriási a tanárhiány
- Jön még pénz Brüsszelből? Megszólalt a miniszter
- Gyárfás Tamás ismét a bíróság előtt: kulcsfontosságú hangfelvételek kerültek terítékre
- Mi történt? Lezuhant egy helikopter a Mount Everest közelében - Senki nem élte túl
- Mutatjuk, melyek lesznek a legfontosabb témák a vilniusi NATO-csúcson
HIRDETÉS
MAGAZINOK > AKI A VIRÁGOT SZERETI... > Díszkert > Legek a növényvilágban II.
Az emberiséget hosszú évezredek óta lenyűgözi és csodálattal tölti el az őt körülvevő élő természet sokszínűsége, változatossága. Számos régi írás részletesen számol be arról, hogy egyes tudósok és kutatók önmagukat nem kímélve, milyen ember nem lakta vidékeket, vadregényes tájakat barangoltak be azért, hogy egy-egy új növényfajt felfedezhessenek. A mai cikkünkben ismét bemutatunk néhány különleges leget a növények világából.
A legnagyobb mennyiségben előforduló moszatok élőhelye a SARGASSO-TENGER. Területe amely ötvenszer nagyobb, mint Magyarország, kb. 5,2 millió km2. A Sargasso- tenger 3 ellentétes irányú áramlás (Golf-áramlat, Egyenlítői-áramlat és az Antilla-áramlat) miatt az óramutató járásával azonos irányba forog. A víz hőfoka a felszínen a tengerekhez képest igen magas, mert állandó hőmérséklete 18-28 C˚. A nyílt óceánokon csak néhány helyen találkozhatunk nagyobb mennyiségű, zavartalanul lebegő moszattal. Ilyen összefüggő vízterület a Sargasso-tenger. Ezek a Sargassum nemzetségbe tartozó különféle moszatok, amelyek telepei többszörösen elágaznak, és tömegük kb 1,7 t/km2. Hajdanán a tengerészek legendákat meséltek olyan hajókról, amelyek a tengeri növények sűrűjében a Sargasso-tengeren fennakadtak. Kolombusz Kristóf volt valószínűleg az első hajósok egyike, aki átkelt a Sargasso-tengeren. A sok lebegő moszat láttán azt gondolta, hogy már a szárazföld közelében járnak.
Az egyik legismertebb és leghasznosabb pálma a DATOLYAPÁLMA (Phoenix dactylifera). A Phoenix nemzetségnévet a főníciaiakról kapta, mivel ők terjesztették el. Igen sok kultúrában töltött be fontos szerepet. Az egyiptomiak a termékenység szimbólumának tekintették, míg az ókori görögök és rómaiak a növény leveleit győzelmi ünnepeik alkalmával díszítésre használták. A kartágóiak előszeretettel ábrázolták a pálmát a pénzérméken és az emlékműveken. A keresztény kultúrában a pálmaág a béke jelképe. A datolyapálma őshazája Előázsia, Irak déli része. Innen terjedt el és különlegessége, hogy az embereknek köszönhetően meghonosodott a sivatagokban és az oázisokban is. Ennek a növénynek a segítségével tudják a sivatagi népek barátságosabbá és elviselhetőbbé tenni a sivatag kietlen vidékét. Ezért a datolyapálmát minden olyan helyre elültetik, ahol az esetleges talajvíznek köszönhetően megmaradhat. Az elültetett mag 2-3 hónap alatt csírázik ki, és a növény viszonylag gyors növekedés után 8 éves korában kezd el teremni. A kifejlett példányok átlagos magassága kb. 20 méter és életkoruk akár 200 év is lehet. A pálmának gyakorlatilag minden részét felhasználják. Törzsét az építkezéseken alkalmazzák, rostjaiból pedig kötelet, gyékényt fonnak. Termését, a datolyát, amelynek fehérjetertalma igen nagy, táplálékként és állati takarmánynak is használják. Az arab népek a "sivatag kenyerének" nevezik. Az aszalt datolyát a világ minden részére exportálják.
A legérdekesebb, legkülönlegesebb virágzattal a TITÁNBUZOGÁNY (Amorphophallus titanium) rendelkezik. 1878 ban egy olasz botanikus és kutató Dr. Odoardo Beccari fedezte fel. A szumátriai őserdők tanulmányozása közben bukkant rá erre az óriási virágra, amely magassabb volt egy embernél és nagyon kellemetlen szagot árasztott. Később, alaposabb tanulmányozás után állapították meg, hogy nem egy önálló virágról, hanem virágzatról van szó. Mesterséges körülmények között 1937-ben a New York-i botanikus kertben hozott először virágot. Magassága elérte a 2,4 métert és olyan átható bűzt árasztott, hogy a virágot gondozó kertészek csak gázálarcban tudtak dolgozni, és munkájuk végeztével át kellett öltözniük. A Titánbuzogányt az Amorphophallus nemzetségbe sorolják, amely a kontyvirágfélék (Araceae) családjába tartozik. Érdekesség, hogy az ebbe a családba tartozó növények egyedei a Titánbuzogány kivételével, 30-45 cm-nél nagyobbra nem nőnek meg. A növény föld alatti gumójának átmérője akár 1.5 méter is lehet, súlya pedig akár az 50 kg-ot is elérheti. A gumóból fejlődik ki egy vastag, zöld szár, ami óriási virágzatban végződik. Buroklevelei amelyek kívül zöldek, belül pedig sötétvörösek gallérként ölelik körül a húsos, dorongszerű virágzatot. A torzsavirágzat alján helyezkednek el az egyes virágok, amelyeket rovarok poroznak be. A virágzat felső része meddő és ez a rész árasztja azt a kellemetlen, és elviselhetetlen bűzt.
Tudod-e mi az a "boszorkánygyűrű"? A "boszorkánygyűrű" körben álló gombák csoportja, amely időnként a mezőkön látható. Egy gombaspóra lehull a földre, és létrehozza a gombafonalak földalatti hálózatát. A gombafonalak lassan a talaj tápanyagait felhasználják, ezért egyre inkább kifelé húzodnak, hogy új táplálékforráshoz jussanak. Az idősebb fonalak elpusztulnak, a fiatalok pedig így gyűrű alakot képeznek. Ha ezek termőtestet hajtanak, kör alakú "boszorkánygyűrű" jön létre.
(gazlap.hu)
2006.12.01
t: 3870
Legek a növényvilágban II.
Az emberiséget hosszú évezredek óta lenyűgözi és csodálattal tölti el az őt körülvevő élő természet sokszínűsége, változatossága. Számos régi írás részletesen számol be arról, hogy egyes tudósok és kutatók önmagukat nem kímélve, milyen ember nem lakta vidékeket, vadregényes tájakat barangoltak be azért, hogy egy-egy új növényfajt felfedezhessenek. A mai cikkünkben ismét bemutatunk néhány különleges leget a növények világából.
A legnagyobb mennyiségben előforduló moszatok élőhelye a SARGASSO-TENGER. Területe amely ötvenszer nagyobb, mint Magyarország, kb. 5,2 millió km2. A Sargasso- tenger 3 ellentétes irányú áramlás (Golf-áramlat, Egyenlítői-áramlat és az Antilla-áramlat) miatt az óramutató járásával azonos irányba forog. A víz hőfoka a felszínen a tengerekhez képest igen magas, mert állandó hőmérséklete 18-28 C˚. A nyílt óceánokon csak néhány helyen találkozhatunk nagyobb mennyiségű, zavartalanul lebegő moszattal. Ilyen összefüggő vízterület a Sargasso-tenger. Ezek a Sargassum nemzetségbe tartozó különféle moszatok, amelyek telepei többszörösen elágaznak, és tömegük kb 1,7 t/km2. Hajdanán a tengerészek legendákat meséltek olyan hajókról, amelyek a tengeri növények sűrűjében a Sargasso-tengeren fennakadtak. Kolombusz Kristóf volt valószínűleg az első hajósok egyike, aki átkelt a Sargasso-tengeren. A sok lebegő moszat láttán azt gondolta, hogy már a szárazföld közelében járnak.
Az egyik legismertebb és leghasznosabb pálma a DATOLYAPÁLMA (Phoenix dactylifera). A Phoenix nemzetségnévet a főníciaiakról kapta, mivel ők terjesztették el. Igen sok kultúrában töltött be fontos szerepet. Az egyiptomiak a termékenység szimbólumának tekintették, míg az ókori görögök és rómaiak a növény leveleit győzelmi ünnepeik alkalmával díszítésre használták. A kartágóiak előszeretettel ábrázolták a pálmát a pénzérméken és az emlékműveken. A keresztény kultúrában a pálmaág a béke jelképe. A datolyapálma őshazája Előázsia, Irak déli része. Innen terjedt el és különlegessége, hogy az embereknek köszönhetően meghonosodott a sivatagokban és az oázisokban is. Ennek a növénynek a segítségével tudják a sivatagi népek barátságosabbá és elviselhetőbbé tenni a sivatag kietlen vidékét. Ezért a datolyapálmát minden olyan helyre elültetik, ahol az esetleges talajvíznek köszönhetően megmaradhat. Az elültetett mag 2-3 hónap alatt csírázik ki, és a növény viszonylag gyors növekedés után 8 éves korában kezd el teremni. A kifejlett példányok átlagos magassága kb. 20 méter és életkoruk akár 200 év is lehet. A pálmának gyakorlatilag minden részét felhasználják. Törzsét az építkezéseken alkalmazzák, rostjaiból pedig kötelet, gyékényt fonnak. Termését, a datolyát, amelynek fehérjetertalma igen nagy, táplálékként és állati takarmánynak is használják. Az arab népek a "sivatag kenyerének" nevezik. Az aszalt datolyát a világ minden részére exportálják.
A legérdekesebb, legkülönlegesebb virágzattal a TITÁNBUZOGÁNY (Amorphophallus titanium) rendelkezik. 1878 ban egy olasz botanikus és kutató Dr. Odoardo Beccari fedezte fel. A szumátriai őserdők tanulmányozása közben bukkant rá erre az óriási virágra, amely magassabb volt egy embernél és nagyon kellemetlen szagot árasztott. Később, alaposabb tanulmányozás után állapították meg, hogy nem egy önálló virágról, hanem virágzatról van szó. Mesterséges körülmények között 1937-ben a New York-i botanikus kertben hozott először virágot. Magassága elérte a 2,4 métert és olyan átható bűzt árasztott, hogy a virágot gondozó kertészek csak gázálarcban tudtak dolgozni, és munkájuk végeztével át kellett öltözniük. A Titánbuzogányt az Amorphophallus nemzetségbe sorolják, amely a kontyvirágfélék (Araceae) családjába tartozik. Érdekesség, hogy az ebbe a családba tartozó növények egyedei a Titánbuzogány kivételével, 30-45 cm-nél nagyobbra nem nőnek meg. A növény föld alatti gumójának átmérője akár 1.5 méter is lehet, súlya pedig akár az 50 kg-ot is elérheti. A gumóból fejlődik ki egy vastag, zöld szár, ami óriási virágzatban végződik. Buroklevelei amelyek kívül zöldek, belül pedig sötétvörösek gallérként ölelik körül a húsos, dorongszerű virágzatot. A torzsavirágzat alján helyezkednek el az egyes virágok, amelyeket rovarok poroznak be. A virágzat felső része meddő és ez a rész árasztja azt a kellemetlen, és elviselhetetlen bűzt.
Tudod-e mi az a "boszorkánygyűrű"? A "boszorkánygyűrű" körben álló gombák csoportja, amely időnként a mezőkön látható. Egy gombaspóra lehull a földre, és létrehozza a gombafonalak földalatti hálózatát. A gombafonalak lassan a talaj tápanyagait felhasználják, ezért egyre inkább kifelé húzodnak, hogy új táplálékforráshoz jussanak. Az idősebb fonalak elpusztulnak, a fiatalok pedig így gyűrű alakot képeznek. Ha ezek termőtestet hajtanak, kör alakú "boszorkánygyűrű" jön létre.
(gazlap.hu)
LINKAJÁNLÓ
Alternatív gyógymódok
Egészség - orvos
Szépségápolás
Táplálékkiegészítők
Bio
Recept ABC
Vegetáriánus
Dísznövények
Világörökség
2006.12.01
A CIKK KÉPGALÉRIÁJA
Legfrissebb magazinok
- A legtutibb balatoni éttermek
- Hetente frissül majd az Office
- Telefonszámokat lop a Facebook
- Rajtol a Tour de dopping
- Szúnyogriasztó és napvédő krém házilag
- Gyümölcsös ínyencségek - 4 szuper recept
- RIPORT MÓNIKÁVAL AZ EROTIKA VILÁGÁBÓL!
- ZTE V889M - kétélű penge
- Újabb csatát nyert a Samsung: betilthatnak néhány iPhone-t
- Viszi az árvíz a motort?
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Ezeken a magyar településeken már készülhetnek az ivóvízhiányra
- Fokozódik a konfliktus: tűzharc tört ki a Wagner-csoport és az orosz légierő között, már három helikoptert lelőttek
- Putyin beszédet intézett népéhez a a Wagner-csoport lázadása után: „Az ilyen fenyegetésre keményen fogunk reagálni”
- Lázadás tört ki Oroszországban: a Wagner zsoldoscsoport elfoglalt egy orosz várost, Putyin hamarosan beszédet mond
- Olyan vihar jöhet, ami ellen az esernyő nem elég
- Ők öten vesztek hullámsírba a Titan fedélzetén
- Az Európai Parlament megszavazta: Magyarország alkalmatlan az uniós elnökségre
- Aligha most robban föl a Balkán puskaporos hordója
- Putyin arra játszik, hogy legyen ürügye az első nukleáris csapásra
- Novák Katalin a kórházban indította a reggelt
HIRDETÉS
