HIRDETÉS
HIRDETÉS

MAGAZINOK > NŐI > Lélek > Ismerkedjünk meg egy nagyszerű emberrel

t: 2204

Ismerkedjünk meg egy nagyszerű emberrel

Mégis, kapcsolatunk saját magunkkal a legfontosabb, amink valaha is lesz. Saját magunkkal való egészséges kapcsolatunk nélkül lehetetlen hogy egészséges kapcsolatunk legyen másokkal. Ha készen állunk arra, hogy megismerkedjünk valakivel, akit már régóta nem láttunk, akkor próbáljuk meg követni a következő lépéseket.

- Először is csendesítsük el a zajt a fejünkben. A zajt okozó hangokat nagyon is jól ismerjük: azok, amelyek állandóan unszolnak, hogy tedd be a mosást, teregess ki, beszélj az osztályfőnökkel, oszd be a számlákat, hívd fel anyádat, tartsd a gyerekeket jobban szem előtt, tedd boldoggá a főnöködet, stb. Mindezzel a zajjal a fejünkben lehetetlen lesz tovább látni orrunknál. Első lépsé tehát az legyen, hogy csendet teremtek a fejemben. Hogyan lehet ezt? Rendszereket építsünk ki, egyszerűsítsünk dolgokat és teremtsünk meg pót-lehetőségeket, hogy a túlfolyástól és ne a hiánytól szenvedjünk.

- Tanuljunk meg egészséges módon gondolkodni saját magunkról és tanuljuk meg, hogy hogyan is lehetne ezt. El kell hinnünk, hogy értékesek vagyunk és igazi énünknek tud valamit hozzáadni ehhez a világhoz. Mivel mi magunk vagyok azok, akik mindenkinél többet beszélgetünk saját magunkkal, teljesen rajtunk áll, hányszor ismételgetjük magunkban és hogyan győzzük meg magunkat erről. Tudatosan figyeljünk arra, hogyan kezeljük saját magunkat, milyen szavakat, gondolatokat használunk saját magunkkal kapcsolatban. A csúnya szavakat helyettesítsük, kérdőjelezzük meg, keressük meg a miértet. "Soha nem csinálsz semmit helyesen" helyett mondjuk azt "Persze hogy jól csinálok mindent, csak most éppen hibáztam, de tanultam belőle, és következőkor jobban fogom tudni."

- Hallgassunk a szívünkre. Könnyen hangzik, de gondoljuk el, hogy mire felnőtté váltunk, már teljesen elfelejtettünk a szívünkre hallgatni, és csak fejünket használjuk. Pedig ennek a két dolognak együtt kell állnia ahhoz, hogy megtaláljuk igazi énünket. Ahelyett, hogy azt kérdeznénk, mit gondolunk valamiről, kérdezzük meg azt is, hogyan érzünk valamivel kapcsolatban. Kérdezzük meg miért fontos. Mi lenne a könnyebb számunkra. Mi a nehezebb. Az érzéseinknek is engedjünk teret és ehhez igazítsuk módszereinket.

- Találjuk meg ismét igazi erősségünket és tehetségünket. Higgyünk a megérzéseinknek. Tekintsünk vissza gyerekkorunkra és készítsünk egy listát mindazon dolgokról, amiket szerettünk csinálni. Kérdezzük meg magunktól, miért hagytuk abba ezeket. Ha mindig is szerettük a kalandot, akkor valószínűleg ez is az igazi énünk része. Vegyük észre, hogy mi is az amit a mindennapokban kedvvel csinálunk, még ha csak pár percnyire is ad boldogságot. Ha fogalmunk sincs arról, kik is vagyunk, akkor is kezdjünk el olyasmikkel foglalkozni, amikről azt hisszük, hogy szeretjük.

- Tekintsünk vissza ismét életünkre, és kezdjünk el emlékezni, mikor voltunk a legboldogabbak. Kivel voltunk akkor éppen, miket csináltunk. Milyen készségeinket használtuk éppen. Hagyjuk abba azt az igyekezetet, hogy azok legyünk, akinek gondolni akarjuk magunkat, vagy ami még rosszabb, akinek mások szemében látszani akarunk.

(holgyforum)

2005.05.30

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

Legfrissebb magazinok