Elkezdheti építeni a mobilhálózatát a Magyar Posta konzorciuma, miután az NMHH másodfokon is elfogadta a frekvencia-aukció eredményét. A Magyar Telekom, a Vodafone és a Telenor még bíróság elé viheti az ügyet.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) tavaly augusztusban kínált fel árverésen néhány szabad blokkot a 900 MHz-es frekvenciasávban, a január 31-i eredményhirdetést követően a piacon lévő mobilszolgáltatók, a Magyar Telekom, a Telenor és a Vodafone fellebbezett a döntés ellen. Az árverésből korábban kizárt romániai RCS&RDS (a Digi tulajdonosa) és a vietnami VIETTEL Group nem éltek ezzel a jogukkal.
A Telenor a fellebbezését teljes egészében üzleti titoknak minősítette. A másik két szolgáltató alapvetően azt kifogásolta, hogy az új szereplő, a Magyar Posta konzorciuma is részt vehetett az árverésen. Eredetileg állami szereplő nem pályázhatott volna a frekvenciákra, ám egy rendelet elgördítette az akadályt a Posta útjából. A fellebbező szolgáltatók azt is problémásnak találták, hogy belföldi roamingszolgáltatást kell nyújtaniuk az új szolgáltatónak.
Az NMHH hírközlési elnökhelyettese, Mátrai Gábor a másodfokú eljárásban helybenhagyta a hatóság korábbi döntését, tehát a Magyar Posta, a Magyar Fejlesztési Bank és a Magyar Villamos Művek konzorciuma elindíthatja a szolgáltatását. Ezzel a döntéssel az árverés eredménye jogerőre emelkedett, az érintettek a Fővárosi Törvényszéknél kérhetnek további jogorvoslatot.
A Magyar Telekom hétfő délután közölte, hogy bírósághoz fordul a határozat felülvizsgálása érdekében. A mobilszolgáltató az árverési eljárásban és a határozatban lévő jogi hibák miatt fordult a Fővárosi Törvényszékhez, és a jogerős határozat, a konzorciumot árverési nyertessé nyilvánító rendelkezés és egyes kapcsolódó rendelkezések hatályon kívül helyezését kérte. Ezen kívül kérte a rendelkezések végrehajtásának felfüggesztését is.
A konzorciumnak először a nagyvárosokban és az autópályák mentén kell kiépítenie a hálózatát. Az országos lefedettség elérése szakértői becslések szerint a következő években több tízmilliárd forint befektetést igényel az állami cégektől. A hálózatépítést jelentősen megkönnyítik a Magyar Posta és az MVM birtokában lévő ingatlanok, hiszen a konzorcium sok esetben úgy tudja majd elhelyezni a bázisállomásait és az antennákat, hogy nem kell hosszadalmas és költséges eljárással területbérleti jogot szereznie.
Gondoljunk csak a villanypóznákra, és a sok száz postaépületre, amelyeknek a tetejére hamarosan antennák kerülhetnek. Ahol pedig nincs saját ingatlanja a konzorciumnak, ott egy ideig más szolgáltató hálózatán is roamingolhatnak az ügyfelei.
Ami pedig az első előfizetőket illeti: rögtön elterjedt az a hír, hogy néhány állami cégnél már hónapok óta ismerik azt a dátumot, amikor átváltanak a leendő állami szolgáltatóra. Ez kétségtelenül ravasz húzás lenne, mert komolyabb marketinges erőfeszítések nélkül tudnának ügyfeleket szerezni. Persze az állami szektor önmagában nem hozna elég nagy piaci részesedést, de ebben az üzleti modellben vannak még lehetőségek. Ha a konzorcium jól alakítja ki a tarifacsomagokat, akkor nemcsak az állami alkalmazottakat, hanem a családtagjakat is szolgáltatóváltásra ösztönözheti.
A jelenlegi mobilszolgáltatók nem járnak túl jól a negyedik szereplő megjelenésével, ám ennek az ellenkezője mondható el a beszállítókról. A jelentős hazai fejlesztői bázissal rendelkező Ericsson, a Nokia Siemens Networks és a kínai Huawei is jelentős állami megrendelésekhez juthat a következő években.
index