Nem csak szükségtelen, hanem kifejezetten káros lehet a túlzott mennyiségű antioxidáns-bevitel - figyelmeztet a betegség-megelőzési divathullámokkal együtt járó jellemző túlkapások veszélyeire dr. Bíró György professzor, az MTA Élelmiszer-tudományi komplex bizottságának tagja.
Véleménye alátámasztására több vizsgálat eredményét is idézte azon a tanácskozáson, melyen a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének rendezésében ezúttal a stressz, s ezen belül az oxidatív stressz elleni védekezésről esett szó. A szabad gyökök képződése természetes élettani folyamat, védelmet nyújtanak a szervezetet megtámadó káros mikroorganizmusok ellen. Ugyanakkor, ha a tevékenységét kontrolláló rendszer zavart szenved, túl sok szabad gyök képződik, ami már károsan befolyásolja az egészséges sejtek működését, elősegítik az öregedési folyamatokat, károsíthatják a fehérjéket, zsírokat és szénhidrátokat, akár a DNS-t is.
Szabad gyökök keletkeznek bizonyos gyulladásos folyamat, gyógyszerek, a dohányzás, az UV fény, de akár egy kimerítő tréning vagy a levegő szennyezettsége következtében is, így belátható, hogy miért van szüksége a szervezetnek az antioxidánsok védelmére. Azonban, ezt a védekezést sem szabad túlzásba vinni.
Mint a professzor elmondta, egy a 90-es években Finnországban lezajlott, 30 ezer fő bevonásával végzett vizsgálat megmutatta, hogy az antioxidánsként leginkább közismert béta-karotin és E-vitamin az ajánlottnál nagyobb (ötszörös, illetve tízszeres) mennyiségben tartósan (1 évig) adva kifejezetten növelte a tüdőrák, illetve a különböző szív- és érrendszeri betegségek előfordulásának gyakoriságát, valamint – az E-vitamin esetében – az agyvérzés gyakorisága emelkedett.
Mivel az antioxidánsok természetes lelőhelyei a gyümölcsök és zöldségek, bőven elegendő, ha a napi táplálkozásunk során ezek mennyiségére figyelünk, ami Magyarországon azt jelenti, hogy a megszokottnál lényegesen többet fogyasztunk. Ha az egészséges étrendi ajánlásnak megfelelő táplálékpiramist követve, a naponta elfogyasztott élelmiszereket úgy válogatjuk össze, hogy ételeink a legnagyobb arányban gyümölcsöt és zöldséget tartalmazzanak, s a legkisebb arányban zsírt, édességet és olajat, akkor a szabad gyökök ellensúlyozására megtettük azt, ami tehetünk.
Az antioxidánsoknak két fő csoportja van, az egyiket a szervezet maga termeli, míg a másikba tartozókhoz a táplálék révén jut hozzá. A növényi hatóanyagokat, a fitonutrienseket, azaz a baktériumoktól, vírusoktól, gombáktól, penészektől védő hatóanyagokat a növények a maguk védelmére használják, de ezek hatását mi magunk is kihasználhatjuk a környezeti károk ellensúlyozására.
A gyümölcsök, gyümölcslevek és a tea (nem csak a zöld tea) antioxidáns hatását sokezer kutatás bizonyította már – mondta el Horváth Gizella dietetikus, sőt mára már több mint ezer növényben fedeztek fel olyan anyagokat, melyek segítenek a vércukorszint szabályozásában, így alkalmazhatóak a cukorbetegség kézbentartásában is.
A fitonutriensek legtöbbje színes vegyület, ezek adják a gyümölcs és zöldség jellegzetes színét, a legjelesebb képviselőik a flavonoidok, melyek felfedezése Szent-Györgyi Albert nevéhez köthető. Ő mutatta ki ugyanis, hogy a citrusfélékből származók csökkentik a hajszálerek törékenységét és áteresztőképességét. A flavonoidok 13 vegyületcsoportra oszthatóak, melyekben legalább 4000-féle vegyület ismert, de ez a szám szinte óráról órára változik, kár is lenne megpróbálni megjegyezni ezeket, sokkal fontosabb, hogy „hordozójuk" nevét ismerjük.
Márpedig azt ismerjük, hiszen a sütőtöktől a brokkolin át a bogyós gyümölcsökig terjed a skála, akár színek szerint is rendezhetjük ezeket. Vannak a sárgák, a béta-karotin tartalmúak, a sárgabarack, sárgadinnye, sütőtök, vagy éppen a pirosak, mint a paradicsom, áfonya, a bogyós gyümölcsök. De lehetnek zöldek, mint a brokkoli, a paraj – sorolja a szakember, kiemelve a zöld tea sokrétű jótékony hatását: a katekinek ugyanis jó hatással vannak a zsír-anyagcserére, így a tea fogyasztása csökkenti a magas vérnyomást, s ezáltal a szív- és érrendszeri betegségek előfordulásának kockázatát.
ma.hu