A hazánkban is őshonos szelídgesztenyések eredeti élőhelye gyakran védett kirándulóhely. Ilyen például az a szelídgesztenye csoport, amely a zalai Gesztenyés-hegy tetején található és faegyedeit egy 1912-ben elpusztult, majdnem 800 éves faóriás, az ún. "Kanonok fájá"-nak tuskósarjai képezik.

A gyepürózsa (Rosa canina), a csipkebogyó anyja, kora nyári szépség. Miután nálunk is honos, igen fantázia dús nevekkel is illették. Az ebcsipke elnevezés latinból részfordítás. A csipke szó régies neve a vadrózsának. Az eb pedig pejoratív előtag, utalva a növény szúrósságára. Hasonlóképpen magyarázhatjuk a többi társnevet is: kutyarózsa, csipkebogyó, csipkebokor, csipkerózsa.

A természetes gyógyszerek egyre kedveltebbek. Nem csoda, hiszen mellékhatásoktól mentes alternatívát kínálnak a vegyileg előállított gyógyszerekkel szemben.

Az üröm (Artemisia) a fészkesek (Asteraceae) családjának csöves virágú nemzetsége, melynek mintegy 200 faja leginkább az északi féltekén terjedt el.

Évezredes hagyományok Ételeink fűszerezésének és a fűszernövények termesztésének már több ezer éves hagyományai vannak. Ez nem csoda, hisz ugyanaz az étel is változatos lehet, ha különbözőképpen ízesítjük. Az etruszkok, rómaiak, görögök, egyiptomiak is számos fűszernövényt ismertek, sőt a szegfűszeget, időszámításunk előtt 200-ban már az ókori Kína piacain is lehetett kapni.

A fészkes virágzatúak családjába tartozó (Asteraceae) körömvirág, Calendula officinalis, Dél- és Kelet-Európából származik. Latin neve (Calendula) abból a római megfigyelésből ered, hogy a virágok az év szinte minden hónapjában virágoznak, a mediterráneumban még télen is.

A különböző gyógy- és fűszernövények gyűjtése hosszú évezredekre nyúlik vissza. Régen a növényeket leegyszerűsítve két csoportba sorolták. Azokra amelyek hasznot hoznak, és azokra, amelyek nem. Később a hasznos növényeket az ember termesztésbe vonta és hosszú nemesítő munka eredményeképpen még hasznosabbá tette őket maga számára. Vannak azonban olyan növények, amelyekre csak nagyon kis mennyiségben volt mindig is szükségünk, így a termesztésbevonásra nem volt szükség, hiszen mindig elegendő volt belőlük a természetben is. A legtöbb ezek közül a növények közül fűszer- vagy gyógynövény.