HIRDETÉS
HIRDETÉS

MAGAZINOK > UTAZÁS > Afrika > Időutazás az ókorba

t: 3809

Időutazás az ókorba

„Nincs még egy ország, mely ennyi csodát tartogatna” – ezt Hérodotosz írta Egyiptomról mintegy 2400 évvel ezelőtt. És milyen igaza volt. A szfinx és a piramisok hazája az a hely, amely talán a legalkalmasabb arra, hogy kilépjünk a 21. századi rohanásból, már a repülőteret elhagyva megcsap minket a több ezer éves ősi civilizáció mesés hangulata.

Elég csak az élelmiszerárak növekedése miatti tüntetésekre, vagy a fel-felbukkanó madárinfluenzát említeni, de akár beszélhetnénk a Kairóban mért 90 decibeles közlekedési zajról, ami éjszaka sem csökken számottevően, köszönhetően az egyiptomi vezetési kultúra szerves részét képező folyamatos dudálásnak is.

Egyiptomot a legtöbben nyilvánvalóan a piramisok, a Szfinx és persze a felejthetetlen nílusi hajóút miatt látogatják, ám azon kevesek, akik csak egy jó és viszonylag olcsó üdülőhelyre igyekezni, pompás tengerparttal, azok általában Hurghadát választják, annál is inkább, mert a tengervíz hőmérséklete sosem megy 22 fok alá. Ezen kívül remek a terep a búvárok számára is, de a víz alatt változatos korallvilágot üvegfenekű hajókról is megfigyelhetjük.

Azért elsősorban mégis csak az ősi egyiptomi civilizáció emlékei miatt érdemes idejönni. Ki az aki kihagyná a gízai piramisokat például. A Kheopsz, a Chefren és a Mükerin piramis a világ hét csodájának egyike, közülük a legnagyobb, a 146,6 méter magas Kheopsz (más néven Hufu) mintegy 2,5 millió mészkőtömbből épült, súlya kb. 6 400 000 tonna. Némelyik kő súlya eléri a 15 tonnát is.

Arról, hogy hogyan építették, máig vitatkoznak a tudósok. Az építmény érdekessége, hogy méretéből ki lehet számolni a Föld átmérőjét és méretét, sőt a hold mozgását is. Arról már nem is beszélve, hogy oldalai hajszálpontosan a 4 égtáj felé néznek. A másik két piramis temetkezési hely volt, de, hogy Kheopszé mire szolgált, ez idáig nem derült ki.

Nem messze a három kőóriástól található az oroszlántestű, emberarcú Szfinx, ami történelme során hosszabb ideig volt eltemetve a homok alá, mint kitéve a sivatagi szeleknek. Azt hogy a rejtélyesen mosolygó óriást mikor faraghatták, ki lehetett az építője, ugyancsak homály fedi.

Ha már mindezt láttuk, érdemes Kairóba is benézni, ami Afrika legnagyobb városa: lakossága már meghaladja a 16 (!) millió főt. Kairó politikai, gazdasági, és kulturális központja Egyiptomnak és a Közel-Keletnek is. A belváros egy modern és egy történelmi részre különül el. A városban csábítóak, az ízek, illatok, a színek, de még a hangok is. Kelet nyüzsgő bazárjai, mint a Khan el-Khalili és Talat Harb bazár pedig rengeteg érdekességet tartogatnak számunkra, de azért bóvli is bőven akad. Alkudozni kötelező!

Kairo egyik legkülönösebb nevezetessége a Halottak Városa, amely nem csak egy hatalmas temető, közel 300 ezer sírral, hanem egyben a helyiek egyik kedvelt találkozóhelye is, akik a sírok mellé emelt kicsiny épületekben szoktak piknikezni, ha úgy hozza kedvük. De az 1922-ben feltárt világhírű Tutankhamon sírlelet is kihagyhatatlan, ezt az Egyiptomi Régészeti Múzeumban tekinthetjük meg.

És persze a Nílus. Aki netán olvasta Boleslaw Prustól A Fáraó-t, vagy Wilbur Smithtől A Nílus gyöngyé-t, biztosan tágra nyílt szemmel próbálja felidézni a regénybeli kalandokat, de aki nem olvasta ezeket, az is ámul és bámul majd. Ötcsillagos hajók indulnak Luxorból és járják be az egyiptomi kultúra fő verőerét, viszik el az utazót legszebb kincseihez, átszelve a kultúra bölcsőjét.

Az időutazás során szinte elvész az ember a számos ősi lelet, és történelmi helyszín közt. Luxor és Karnaki templom-együttes, Alexandria pompázatos kikötője, vagy épp II. Ramszesz temploma Abu Simbelben mind mind díszletet adnak képzeletünk szárnyalásához.

Azért persze a mai Egyiptom is tartogat kellemes meglepetéseket: az élelmiszerek árai alacsonyak, igaz, a látnivalókra már komolyabb összeget kell szánni. A legtöbb turisták által látogatott üzlet minden nap nyitva van.

A közbiztonság általában megfelelő, az erőszakos cselekmények helyett az alkalmi lopások gyakoriak. Délebbre a nomád törzseknél az emberrablás sem kizárt, ezért javasolható a szervezett utak igénybevétele. A baksist kérő gyerekek inkább ne adjunk semmit, akkor elszélednek. Így a lopások egy része megelőzhető.

Napszemüveg, fejfedő, kényelmes cipő, legyen nálunk, de azt se feledjük, éjszaka már szükség lehet pulóverre, zakóra. Vigyünk rovarirtót is magunkkal, az elegánsabb ruháinkat pedig leginkább hagyjuk itthon.

blikk.hu

2008.05.13

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

A CIKK KÉPGALÉRIÁJA

Legfrissebb magazinok