Arborétumok

A kiállítás témája: A Kőszegi-hegység élővilága és Chernel István ornitológus munkája. Nyitva: munkanapokon 9.00-15.00 óráig.

Szerkeszt

Zalaegerszeg keleti bejáratánál a 76-os út mellett terül el a 83 ha-os Csácsbozsoki arborétum és sétaerdő. A város délnyugati részén fekvő lakótelep tőszomszédságában található Alsóerdő, a parkerdő, mely régi városi erdő, tradicionális kirándulóhely 228 ha területtel. A parkerdő nevezetessége az azáleás völgy, mely tavasszal sok ezer látogatót vonz látványával és illatával. Alsóerdő legmagasabb pontján található a TV-torony, amelynek presszójából körpanoráma tárul a látogató elé.

Szerkeszt

Az arborétum növényanyagának fajlistáját 1957 májusában Papp József kertészmérnök állította össze, 108 fás növényfajt és változatot sorolt fel, néhány közülük: görög jegenyefenyô, páfrányfenyô, kínai boróka, henye kínai boróka, csüngô-gallyú lucfenyô, szürkefenyô, hegyifenyô, aranyos tiszafa, vöröslevelű korai juhar, szomorú gyertyán, hasogatott levelű mogyoró, kínai gyöngycserje, vérbükk, varázsmogyoró, magyar tölgy stb.

Szerkeszt

Több mint 190 éves múltra tekint vissza Debrecenben a Füvészkert. A jelenlegi elődje a Déri Múzeum helyén - korabeli nevén Pap taván - létesített kert volt, melynek területét 1807. szeptember 26-án jelölte ki Debrecen város akkori tanácsa. A kert a Református Kollégium felügyelete alatt állt és a természettudományos képzést szolgálta.

Szerkeszt

A Deseda-tó mellett egy tájidegen akácos területen 28,7 hektáron arborétumot telepítettek 1978-ban. Az arborétumban szinte minden hazai fafaj megtalálható, a telepített lombos fák fajszáma 73, a tűlevelűeké 38, utóbbiak főleg exóták. Az arborétum egyik sétaútja (1,4 km) közvetlenül a vízpart vonalát követi, a másik (1,7 km)körsétaút-szerűen kanyarog a facsoportok között.

Szerkeszt

A park kezdetben a jezsuita Pius gimnázium kertje volt. Botanikus Kertté való fejlesztése 1952-ban kezdődött el az akkor Pedagógiai Főiskola Biológia Tanszékének megalapítását követően. A területet 1989-ben nyilvánították megyei természetvédelmi területté. A 3,6 ha területen több mint 600 cserje és fa, valamint legalább 2000 évelő növény található. A kert kilenc üvegháza közül legjelentősebb a kaktusz- és szukkulensház.

Szerkeszt

Az eredetileg angolpark-stílusban létrehozott kert, a természetes forrással táplált tóval, szigettel, műromokkal tájképileg is szép látványt nyújtott a látogatóknak. Széleskörű népszerűségét azonban igazán Molnár Ferenc regényének köszönheti. A "Pál utcai fiúk" cselekményének fontos színhelye a "Füvészkert". Ez utóbbi elnevezés, mely a nyelvújítás korából származik, a regény nyomán terjedt el, s lett máig is használatos.

Szerkeszt

Az Arborétum növényállománya díszfákból, díszcserjékből, örökzöldekből, évelőkből és természetes talajtakarókból áll. A több mint 700 faj között igazi ritkaságokat, különlegességeket is találhatunk. A bejáratnál hatalmas termetű krími hársfa, észak-amerikai vöröstölgy és vadgesztenye fogadja a látogatót. Igen érdekesek a lassan növő tiszafák, melyek termése nem piros, hanem a ritkább, sárga színű.

Szerkeszt

Az 1900-as évek elején dr. Folly Gyula pécsi orvos az örsi szőlőhegyen egzótákat telepített. Olyan fajokat igyekezett összegyűjteni, amelyek jól hasznosítják a Balaton klímáját, és jól tűrik a szárazságot is. Dr. Folly Gyula 1974-ben történt halála után a fia, Folly Gyula agrármérnök vette át, és jelenleg is végzi az arborétum fenntartását és továbbfejlesztését, melynek területe ma már 5 ha-ra nőtt.

Szerkeszt

A Frigyesi család az asszony vezetésével egy évtized alatt majdnem egy hektáron gazdag és mutatós arborétumot, gyümölcsöst, fűszernövény- és kaktuszgyűjteményt alakított ki. A kirándulóknak szívesen megmutatják a mintegy félszáz gyümölcsfajt, a több mint 30 fajt képviselő örökzöldeket és egzotákat.

Szerkeszt