HIRDETÉS
HIRDETÉS

MAGAZINOK > UTAZÁS > Bakancsos > A skanzen képekben - ahol az idő is megáll Szentendrénél

t: 1749

A skanzen képekben - ahol az idő is megáll Szentendrénél









A múzeumalapítók célja az volt, hogy Magyarország népi építészetét, lakáskultúráját és életmódját mutassa be eredeti, áttelepített épületekkel, az egykori lakók életvilágát, szokásait megjelenítő hiteles tárgyakkal, régi településformák keretében, a 18. század második felétől az első világháborúig.

A múzeum végleges tudományos terve több mint 300 építmény múzeumba telepítését irányozta elő, melyeket kilenc épületcsoportban, tájegységben kíván elhelyezni. A csoportokon belül a házak és a gazdasági épületek egy-egy parasztporta hagyományos rendjébe illeszkednek, és olyan szakrális, ipari és közösségi épületekkel egészülnek ki, melyek szintén részei voltak a hagyományos faluképnek. A tervezett kilenc táji csoport (Felső-Tiszavidék, Felföldi mezőváros, Észak-Magyarország, Közép-Tiszavidék, Alföld, Dél-Dunántúl, Balaton-felvidék, Nyugat-Dunántúl, Kisalföld) felépülése után összességében hazánk 18-19. századi építészeti hagyományát történeti örökségként fogja megőrizni.

Napjainkra elkészült a Felső-Tiszavidék (1974), a Kisalföld (1987), a Nyugat-Dunántúl (1993), a Bakony, Balaton-felvidék (2000) tájegység, és a Dél-Dunántúl tájegység (2005), s dinamikusan épül az Alföldi mezőváros épületcsoportja. 2006 májusában nyílik meg a Felföldi Mezőváros tájegység.

Tudományos tevékenység

1981-ben az intézményt tudományos kutatóhellyé minősítették. A múzeum mára a magyar népi építészet és népi műemlékvédelem központi bázisává vált.

Folyamatosan gyarapodnak a kiállítás-építést és a tudományos kutatómunkát szolgáló gyűjtemények: a több mint 60 ezer tárgy, a több mint 100 ezer fényképfelvétel, a sok ezer lapnyi néprajzi, építészettörténeti és műszaki dokumentációt tartalmazó Magyar Népi Építészeti Archívum. Tudományos évkönyvének, a Ház és Embernek eddig 16 évfolyama jelent meg, nemzetközi konferenciasorozata és azok kötetei a magyar népi építészeti kutatások kézikönyveivé váltak.

2003-ban megkezdtük a múzeum gyűjteményeinek digitalizálását. A munka befejeztével, 2004 november 1-jétől, Magyarországon egyedülálló módon a gyűjtemények számítógépes adatbázisa a világhálón keresztül mindenki számára hozzáférhető és kutatható lesz.

Néprajzi Látványtár

2003-ban felépült a múzeum új irodaépülete, ahol a munkatársak megfelelő technikai háttérrel támogatva, optimális körülmények között végezhetik munkájukat. Az új épületben kapott helyet az összesen 2.015 m2 alapterületű Néprajzi Látványtár.

Magyarország első, mindenki számára nyitott bemutató műtárgyraktárának kettős célja van: egyrészt a látogatóbarát múzeum programhoz igazodva megnyílik az intézmény műtárgyraktára a látogatók előtt, másrészt pedig a gyűjtemény raktárban lévő tárgyainak az eddiginél sokkal biztonságosabb, optimális tárolást és megőrzést biztosít. A modern műtárgyvédelmi előírásoknak megfelelően klimatizált raktártérben a látogatók két szinten, biztonsági üvegezéssel ellátott polcok között kialakított folyosókon közlekedhetnek. A tárgyakat tematikus csoportosításban, tipologizálva, kronológiai sorrendben állítottuk ki.

A bemutató raktárban számítógépes munkaállomásokat helyeztek el, ahol a látogatók megtalálhatják a műtárgyállomány digitalizált inventáriumát, különböző keresési mutatók alapján kereshetnek a műtárgyak között, és szerezhetnek részletes információkat. A számítógépes munkaállomások egyike speciális programmal rendelkezik, gyengénlátók és vakok részére is lehetővé teszi az adatokhoz való hozzáférést. Az adatbázis felkerült a világhálóra is, a www.skanzen.hu honlapon keresztül érhető el. A Látványtárban jelenleg mintegy 4000 darab műtárgy látható, további fejlesztése folyamatosan zajlik.

Közönségkapcsolat

A múzeum a tudatos közönségszolgálati tevékenység nyomán egyaránt nyújt lehetőséget a tanulásra, ismeretszerzésre, a készségfejlesztésre és a tartalmas kikapcsolódásra. Célkitűzésünk a szórakoztató ismeretadás; látványos, interaktív, érdekes és sokoldalú szabadidős programok megvalósítása.

Az elmúlt években kialakult a kiállításokat kiegészítő, gazdagító háziipari és kézműipari bemutatók, foglalkozások, folklór műsorok rendszere. Évről évre megrendezett fesztivál jainkon (Húsvét, Pünkösdi Játékok, Szüreti Sokadalom, Újborfesztivál) két napos program várja a látogatókat.

A látogatottság és a programok számának növekedésével párhuzamosan felépültek a közönséget szolgáló építmények (vendéglő, söröző, üzletek, szatócsbolt), jelentős parkosítás történt, játszótér épült. 2002-ben átadtunk egy 600 férőhelyes szabadtéri színházat, mely azóta minden évben a Skanzen-Amfiteátrum rendezvénysorozatának ad helyet.

Beltéri kiállítótermünk , a 2003-ban nyílt Skanzen-Galéria időszaki kiállításaival a szentendrei művészköröket, művészeti társaságokat szeretnénk megszólítani, a velük való együttműködést erősíteni. Ugyanakkor e kiállítások lehetőséget adnak újabb látogatói csoportok involválására is.

A múzeum éves látogatottsága a hét hónapos nyitvatartási idő alatt az elmúlt években elérte a 200.000 főt, ezzel a leglátogatottabb magyar múzeumok között van.

Múzeumpedagógia

Az elmúlt évtizedek folyamatos múzeumpedagógiai tevékenységének nyomán a Szabadtéri Néprajzi Múzeum a hazai hon- és népismeret-oktatás központjává vált. 2004 első negyedévében átadtuk a Csilléry Klára néprajzkutatóról elnevezett Oktatási Módszertani és Információs Központot, mely nemcsak az ifjúsági képzések, hanem a pedagógus és múzeumpedagógiai továbbképzések helyszíne is lesz. A módszertani anyagok kidolgozásában és a képzések, foglalkozások lebonyolításában a múzeum szakembereinek munkáját kézművesekből és pedagógusokból álló széles háttérbázis segíti.

Környezeti nevelés

Múzeumunk célja a komplex örökségvédelem megteremtése, ezért alapvető feladatkörén, hazánk épített környezeti örökségének megőrzésén és bemutatásán túl nagy hangsúlyt fektet a természeti környezet védelmére is. A múzeum a Duna-Ipoly Nemzeti Park területén fekszik, így adott a lehetőség egy különlegességekben gazdag természetes élővilág pedagógiai célú tanulmányozására. A kiállítási egységek szerves részét képezik a ház körüli kiskertek, méhesek, szántóföldek, melyek az adott régió hagyományos gazdálkodását mutatják be. A természetes és telepített növényvilág megismerését tanösvények kiépítésével, kapcsolódó programokkal és feladatlapokkal tesszük élményszerűvé. Az Alföld tájegység Nagykunsági állattartó tanyáján hagyományos magyar állatfajtákat (rackajuh, mangalica sertés, szürkemarha, mudi) tartunk.

Gazdasági és társadalmi környezet

A múzeum fenntartója a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a kiállítások építése a minisztérium által finanszírozott projekt keretében valósul meg. A programok, rendezvények fedezetét a saját bevétel és a külső támogatások (pályázatok, szponzorok) biztosítják.

Intézményük kapcsolatot ápol az áttelepített épületek származási helyének lakosaival, a helyi önkormányzatokkal és civil szervezetekkel.

Múzeumuk 2000-ben elnyerte az országos Év Múzeuma díjat, 2003-ban pedig a Vendégbarát Múzeum címet. Szintén 2003-ban oktatási tevékenységéért Múzeumpedagógiai Nívódíjban részesült.

A Szabadtéri Néprajzi Múzeum létrehozásáért, fenntartásáért és vendégbarát működtetéséért folytatott évtizedes munkánk sikereit megkoronázta a 2005. december 8-án nekünk ítélt Príma Primissima Díj . Fontos, hogy 2005-ben először állítottak múzeumot a jelöltek listájára, elismerve annak a múlt megőrzésében és tovább örökítésében betöltött szerepét. A népművészet és közművelődés kategóriájában a szentendrei Skanzen vehette át a legelsőnek járó díjat.

A Szabadtéri Néprajzi Múzeum olyan közgyűjtemény kíván lenni, amely - alapkoncepciójához híven, de a ma tudományos és társadalmi kihívásaira válaszolva - jelentős kulturális értékeket közvetít széles körben, közérthető módon, a hazai és a nemzetközi közönség számára egyaránt.
Fotó: Paulik András

(gondola.hu)

LINKAJÁNLÓ
Alternatív gyógymódok

Egészség - orvos

Szépségápolás

Táplálékkiegészítők

Bio

Recept ABC

Vegetáriánus

Dísznövények

Világörökség




2006.11.20

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

A CIKK KÉPGALÉRIÁJA

Legfrissebb magazinok