HIRDETÉS
HIRDETÉS

MAGAZINOK > ÉLETMÓD > Táplálkozás > Élelmiszereink kozmetikumai az adalékanyagok

t: 1285

Élelmiszereink kozmetikumai az adalékanyagok

Az adakékanyagok használata nem újkeletű, hiszen már a régebbi korokban is használatosak voltak. Az egyiptomiak a bíbortetű festékanyagából készítettek színezéket (ma a karminsavat mesterségesen állítják elő), a római időkben pedig a bor színezésére gyümölcskivonatot használtak. Ezek mind természetes adalékanyagok voltak.

Az adalékanyagok azért kerültek az utóbbi időben a figyelmünk középpontjába, mert a helytelen táplálkozás (leszoktunk a főzésről, és egyre több „Junk Food”-ot, édesítőszerekkel dúsított szinezett vizet fogyasztunk), a mozgáshiány, a környezetszennyezés (vegyi terhelések) és a fizikai-lelki túlterhelés (stressz) káros hatásai mellett hatványozottan nagyobb kockázatot jelentenek, mint eddig gondolták a kutatók. Az adott anyagokat túlnyomó részt lehet modellezni állatokkal, de az emberi környezeti és pszichés hatásokat nem.

Az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény, következőképpen határozza meg az élelmiszercsoportba tartozó termékek körét.
- Élelmiszer: minden olyan növényi, állati – beleértve a mikroorganizmusokat is – vagy ásványi eredetű anyag, amely változatlan, előkészített vagy feldolgozott állapotban emberi fogyasztásra alkalmas. Nem minősül élelmiszernek a gyógyszer, a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyag és készítmény, a gyógytápszer, az anyatejet pótló tápszer, a gyógyvíz, továbbá a nem csomagolt ivóvíz és ásványvíz.
- Élelmiszer adalékanyagok: minden olyan természetes vagy mesterséges anyag – tekintet nélkül arra, hogy van-e tápértéke vagy sem –, amelyet élelmiszerként önmagában általában nem fogyasztanak, alapanyagként nem használnak, hanem az élelmiszerhez az előkészítés, a kezelés, a feldolgozás, a csomagolás, a szállítás vagy a tárolás folyamán adnak hozzá abból a célból, hogy a termék érzékszervi, kémiai, fizikai és mikrobiológiai tulajdonságait kedvezően befolyásolja. Hozzáadása azt eredményezi vagy eredményezheti, hogy önmaga vagy származéka az élelmiszer összetevőjévé válik.

Nem sorolhatók az adalékanyagok közé a technológiai segédanyagok, a növény vagy növénytermék védelmére használt anyagok, az élelmiszerekben felhasznált aromaanyagok, az élelmiszerekhez adott tápanyagok (például ásványi anyagok vagy vitaminok).
Az élelmiszeripari adalékanyagok nagy része elsősorban a könyebb és gyorsabb feldolgozhatóságot, a kisebb veszteségeket, az érzékszerveink által felfogott tulajdonságuk javítását hivatott szolgálni. Mindez nem az egészségünk védelmét, hanem a gyártók érdekeit szolgálja.
Míg a természetes adalékok sérülékenyek, drágák, és hosszas folyamaton mennek keresztül, addig a szintetikusak olcsók, könnyen kezelhetőek, viszont egészségügyi szempontból kockázatosak.

Mivel az ember pszichoszomatikus egység (testi-lelki), ezért az agyi és idegi működésünk szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy hogyan élünk és mit eszünk. Azokkal az élelmiszerekkel, amiket elfogyasztunk, a szervezetbe jutó idegen anyagok sokasága módosíthatja a legérzékenyebb agyi és idegrendszereket. A szervezetbe kerülő, feltételezetten károsító anyagok az élelmiszereink által jutnak a szervezetbe.

Három csoportból kerülhetnek idegen anyagok az élelmiszerekbe:
1. Mezőgazdasági tevékenységek (növényvédők, permetezőszerek, műtrágya, antibiotikumok az állattartásból)
2. Környezetszennyezés (ipari termelés, közlekedés, különböző sugárzások, dohányzás, hulladéktelepek)
3. Élelmiszeripari tevékenység (mesterséges adalékanyagok, különböző szennyeződések)

A mesterséges adalékanyagokkal az a legnagyobb probléma, hogy az engedélyeztetésük előtt csak az adott anyagot vizsgálják önmagában. Egy élelmiszerben szinte soha nem fordul elő csak egyféle adalékanyag, és az sem tisztázott minden esetben, hogy az adott alapélelmiszerrel milyen reakciót vált ki. A mennyiségi korlátot szintén elég nehéz betartani, hisz nem figyeljük, hogy amit egész nap megeszünk, abban mi is van benne és mennyi (az összetevők mennyisége soha nincs feltüntetve). A szervezetbe bevitt idegen anyagok hatásait nem lehet előre megjósolni, és nem létezik olyan laboratóriumi kísérleti modell sem, amely minden körülményt képes lenne figyelembe venni .
A szabályozás sem egyértelmű, mivel országonként igen eltérő. Például E-104 (Kinolinsárga ), E-123 (Amarant) az Egyesült Államokban már be van tiltva. Svédországban, Izlandon és Norvégiában pedig teljesen tiltják a mesterséges színezékeket.
A magyarországi szabályozás némely esetben szigorúbb, mint az EU szabályozása. A csatlakozással viszont elértük azt, hogy az ezidáig nem engedélyezett adalékanyagok is forgalomba kerülhettek, pl az E-285 (borax), ami toxikus, ájulásos és hasmenéses tüneteket idézhet, vagy az E-239 (hexametilén-tetramin), ami egyes sajtok esetében a szervezetben formaldehiddé alakulhat át.

Egy példa az aromák világából:
1. A természetes aromát például megfelelő fizikai (desztillációval, oldószeres kivonással) vagy enzimes, illetve mikrobiológiai módszerrel, emberi fogyasztásra alkalmas nyers-, vagy szokásos élelmiszer-technológiai eljárásokkal (pl. szárítással, pörköléssel, fermentálással) nyerik ki a feldolgozott növényi vagy állati eredetű anyagokból.

2. A természetazonos aromát vegyi szintézissel vagy olyan elkülönítéssel állítják elõ, hogy az így kapott vegyület kémiailag azonos legyen a növényi vagy az állati eredetű anyagban természetes tartalomként jelen levő aromaanyaggal.

3. A mesterséges aromát olyan vegyi szintézissel készítik, amely a növényi vagy állati eredetű anyagban természetes tartalomként jelen levő aromaanyagoktól kémiailag eltérõ anyagot eredményez.

Ezek alapján érthető, miért rohanják meg az esőerdő még érintetlen területeit azon vegyészek, akiknek valamilyen új, szintetikus aromaanyagot sikerült előállítaniuk. Ha ugyanis bármelyik növényfajban ki tudják mutatni az adott kémiai komponenst, annak minősítése máris természetazonos kategóriájú lesz a gyanús hangzású mesterséges helyett.

Adalékanyagok fajtái: tartósítószerek, antioxidánsok, hordozók, étkezési savak, savanyúságot szabályozó anyagok, csomósodást, lesülést gátló anyagok, habzásgátlók, tömegnövelők, emulgeálok (homogénné tesznek két nem keveredő anyagot víz-olaj), szilárdítók, ízfokozók, habosítók, zselésítők, fényezők, nedvesítők, módosított keményítők, csomagoló és hajtógázok, térfogatnövelők, kelátképzők, stabilizátorok, sűrítőanyagok, lisztkezelő(-javító) szerek, szinezékek, aromák, mesterséges édesítők

Utógondolat:
Az engedélyezés nem jelent ártalmatlanságot, az engedélyek kiadása valamilyen érdekek szerint történik. Földi Kálmán (forrás: MNO)

2005.04.22

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

Legfrissebb magazinok