A szilikon kezdetben – a ‘40-es évek végétől számítva – ígéretes és sokoldalú, szintetikusan kifejlesztett anyag volt. Tulajdonságai valóban kiválóak. A gyűjtőnéven szilikonnak nevezett anyag ugyan struktúrájában szervetlen modifikált kvarcnak felel meg, amelynek szilíciumoxid vázát szerves csoportokkal lazították fel. Ezáltal ez az anyag átmenetet képez a szervetlen és szerves vegyületek között, és a két vegyületcsoport számos előnyös tulajdonságát egyesíti. Az ipari előállítása során ez a sokféleség teszi lehetővé, hogy a szilíciumhoz kapcsolható szerves csoportok mennyisége, minősége és az alkotó részek aránya igen széles határok között változtatható legyen.

Az elmúlt években hazánkban is egyre nagyobb teret hódító szelektív hulladékgyűjtés mellett viszonylag kevés szó esik a háztartásokban előforduló veszélyes hulladékok kezeléséről, mennyiségük csökkentéséről, vagy más, környezetbarát anyagokkal való kiváltásukról.

Februári számunkban mutattuk be a Bosch PBS 7AE szalagcsiszolóját, amelynek különösen extra tartozékai vonták magukra a figyelmünket. Ezek alkalmazásával ugyanis a szalagcsiszolót nem csak nagy felületeken lehet használni, hanem számos kisebb illesztő jellegű munkánál is hasznos segítőtárs lehet. Az alábbiakban azt mutatjuk be, hogy e lehetőségeket miként használhatjuk ki.

Aki teheti, autóját garázsban tartja, és ha ez elég nagy alapterületű, használói a gépkocsin kívül bizonyára egyéb, pl. tárolási célra is használják. Ilyen esetekben viszont a garázskapukat gyakrabban kell kinyitni és becsukni a tulajdonosoknak, ami még a könnyen mozgatható kapuk esetében sem kellemes. Elég lenne egy kis ajtó, amit egyszerűbb ilyenkor használni. Ezen oknál fogva érthető, hogy egyre többen keresik a kisajtókkal ellátott garázskapukat. Az ilyen lakossági igények kielégítésére fejlesztette ki a Kling Kft. a saját gyártású, személybejárati ajtókkal kombinált szekcionált lakossági garázskapuikat. Ismertetésünk most ezt a KLING újdonságot mutatja be.

A műanyag csatornák "dicsérete" után nem szabad megfeledkeznünk a fém esőcsatornákról sem. Az ereszcsatorna általában az utolsó elem, amely az épületre kerül. Legtöbbször akkor fogy el az építő, építtető pénze, amikor ennek a látszólag nem túl fontos elemnek a beszerzésére felszerelésére, kerülne sor. Az épület csatorna nélkül is kész, de nem sokáig.

A használt lakást vásárlók alig lélegezhetnek fel a vásárlással kapcsolatos banki, és egyéb hivatali ügyintézés után, máris tervezhetik a sok esetben lerobbant ingatlan átalakítását, felújítását. A tervezés azonban itt is fontos; a következő alapvető tanácsok segíthetnek elkerülni azt, hogy nem várt helyzetekbe, illetve költségekbe fussunk a munka során.

Vannak tárgyaink, amelyektől nem szívesen válunk meg. Többnyire érzelmi ok miatt kötődünk hozzájuk, ám szék esetében más szempontok, pl. a kényelmessége, vagy masszív időtállósága is perdöntő lehet a további sorsát illetően. Ha megszokott ülőalkalmatosságunk állványa még jó karban van, s csak a párnázata, kárpitja vált viseltessé, akkor kevés, szakértelmet alig igénylő munkával továbbra is „szalonképessé” tehetjük. Az alábbiakban az ilyen „átöltöztetés” apró fogásaiba avatjuk be olvasóinkat.

A tartályokba kerülő csapadékvizet mindenféleképpen előtisztítani, főleg szűrni szükséges. A tetőfelületre hulló leveleket eleve célszerű kizárni az ereszcsatornára helyezhető rácsozattal vagy a csatorna leszálló ágára szerelt lombkidobóval.

A biztonságos bejárati ajtó szilárd szerkezetű, zárását pedig biztonsági zárszerkezet garantálja. Zárcserére többnyire akkor kerül sor, ha a sok használat miatt már akadozva működik. Különösen a régi, mart fogazású kulcsokkal működő záraknál gyakori, hogy a kulcs tolla átfordítás közben megakad, beszorul a retesz lamellái közé, és eltörik. Mivel a mart tollú kulcsos zárak elavultak, a csere alkalmával olyan bevésőzárat kell beszerezni, amelybe már jó minőségű, fúrás, törés és letapogatás ellen is védett hengerzárbetétet lehet szerelni. Az akadozva működő hengerzárbetétes zárak sem örökéletűek, s ha a zárbetét kopott, ezt könnyű korszerűbbre cserélni.

A fémművesség az iparművészet egyik ága. Fejlődése jól nyomon követhető, az emberiség történetével megegyező, vele majdnem egyidős, napjainkban ismét reneszánszát élő mesterség. Meghatározó szerepét egyértelműen bizonyítja, hogy egyes történelmi időket a jellemző fémekről neveztek el (bronzkor, vaskor). Az ókori népeknél szintén a legfontosabb mesterségek közé tartozott a fém alakítása. A görög mitológiában Prométheusz lopta el a tüzet az emberiség számára, amelyért aztán szigorúan büntette őt Zeusz, hiszen élete hátralévő részét a Kaukázusban leláncolva kellett töltenie, ahol egy sas szaggatta minden éjjel újra kinövő máját.

A rádióirányítású modellek között az úszóképes vízi jármûvek külön világot alkotnak. Érthetõ, hiszen a hajózás szinte egyidõs az emberiséggel, a hajók pedig szerkezetileg rendkívül változatos felépítésûek. Ez pedig a modellek kialakításában, típusaiban is jelentõs szerepet játszik.

Aki nem engedheti meg magának, hogy konyháját egy bútorstúdióban terveztesse meg, az néha a kis ötleteknek, szerelési fogásoknak is jó hasznát veszi. A meglevõ konyhában is gyakoriak a kisebb nagyobb hibák, és ha nincs kéznél szakember, akkor mindenki megpróbál saját magán segíteni.

Otthonunk szinte elképzelhetetlen konyha nélkül. Ám, hogy az valójában milyen, azt számtalan körülmény befolyásolja. Fõként a helyiség mérete, adottsága, valamint a tulajdonos igénye, anyagi lehetõsége határozza meg, hogy a fõzésre használt lakrésze milyen is valójában. Természetesen mindenki jobbra, korszerûbbre törekszik, ám ez gyakran csak fokozatosan, de jó esetben is csak nagyobb lépésekben lehetséges. Közben meg számos kompromisszumra kényszerülünk.

Otthonunk szinte elképzelhetetlen konyha nélkül. Ám, hogy az valójában milyen, azt számtalan körülmény befolyásolja. Fõként a helyiség mérete, adottsága, valamint a tulajdonos igénye, anyagi lehetõsége határozza meg, hogy a fõzésre használt lakrésze milyen is valójában. Természetesen mindenki jobbra, korszerûbbre törekszik, ám ez gyakran csak fokozatosan, de jó esetben is csak nagyobb lépésekben lehetséges. Közben meg számos kompromisszumra kényszerülünk.

Valamikor a gazdag polgári otthonok megszokott berendezési tárgya volt, ma pedig már csak homályosan emlékezünk e számunkra furcsa bútordarabra. Pedig ma is praktikus lenne, pl. kis alapterületû lakásokban, vagy ahol nincs szükség nagyobb íróasztalra. Szekreterre azonban legfeljebb csak neoantik formára szabva és persze méregdrágán lelhetünk. Márpedig letisztult formájával, egyszerû, ám igényes kivitelben is jól mutatna otthonunkban, ahol egy íróasztal nem, de egy szekrény még elfér, aminek lenyitható ajtólapján írni, sõt még tanulni is lehet.