Miért volt ilyen kemény a tél, ha globális felmelegedés van? – A szakértő válaszol | HIREK

Miért volt ilyen kemény a tél, ha globális felmelegedés van? – A szakértő válaszol

Csaknem másfél évtizede nem volt olyan kemény telünk, mint a mostani: mínusz 15–20 fokos hajnalok, összefüggő vastag hótakaró. Éppúgy, mint régen, pedig akkor még kevesen hallottak a klímaváltozásról. Hogyan lehetett ilyen hideg és havas az idei tél, ha egyszer gyorsul a globális felmelegedés? A téma nemzetközi hírű szakértőjét, Ürge-Vorsatz Diánát, a CEU professzorát kérdeztük.

Az idei tél kiemelkedően hideg és havas volt, ami a klímaváltozás szélsőséges időjárási helyzetei közé tartozik
A szélsőséges időjárási jelenségek, például a kemény telek, a klímaváltozás következményeként válhatnak gyakoribbá
A klímaváltozás gazdasági és társadalmi következményei jelentősek lesznek, ha nem történnek megfelelő lépések
A klímatudós szerint az idei tél a kivételek, sőt a szélsőségek közé tartozik, és sokáig fogjuk még emlegetni.

– Azt gondolom, ennek a télnek lassan vége, bár visszaeshet még a hőmérséklet átmenetileg, és tavasszal jó eséllyel pusztít majd fagykár a gyümölcsösökben. Nem ez volt az utolsó havas telünk, de egyre ritkábban fordul elő a jövőben, és nem sűrűn fognak előkerülni a pincékből a most nagy hirtelen megvásárolt szánkók a következő évtizedekben – vélekedett a szakértő.

Elsőre hihetetlennek hangzik, hiszen alig olvadt el itthon a hó, Észak-Európában és Észak-Amerikában az elmúlt hetekben rég nem tapasztalt hideghullám tombolt, néhol mínusz 30–40 fokkal. Ez már tényleg sarkvidéki időjárás. Csakhogy ezt is a globális felmelegedés okozta.

Viszlát, síelés és téli olimpia!
Az Északi-sark sokkal gyorsabban melegszik, mint a mérsékelt éghajlati övek, így csökken a hőmérséklet-különbség a sarkvidék és a délebbi területek között. Ez az eltérés korábban segített abban, hogy a nagyon hideg sarki levegő a helyén maradjon; a hőmérséklet-különbség csökkenésével viszont ez a fagyos légtömeg gyakran “kilóg” délre, és hosszabb időre ráülhet Európa vagy Észak-Amerika bizonyos részeire.

A klímakutató sorolta, mi várhat ránk mindezek miatt a jövőben.

– A téli időjárás, ahogy mi ismerjük, lassan a múlté lesz, de időről időre előfordulnak hasonló szélsőségesen hideg időszakok. A klímaváltozás miatt épp a szélsőségek válnak gyakoribbá. Összességében nem valószínű, hogy rendszeres lesz a hótakaró Európában. Az Alpokban is egyre kevesebb helyen lehet majd síelni; drága sporttá, luxussá válik, mert kiszámíthatatlan, hogy lesz-e épp síelésre alkalmas hó. Csak idő kérdése, és beszüntetik a téli olimpiát, mert nem lesz hol megrendezni; a nyári olimpiai játékokat pedig átteszik a téli hónapokra, olyan elviselhetetlenül forróak lesznek a nyarak – vázolta a jövőt a klímatudós.

Sarki hideg és perzselő hőség
Intő jel a Golf-áramlat mérhető lassulása. Ez a tengeráramlás enyhébb légtömegeket hoz Nyugat-Európába, ennek hatására enyhébbek a nyarak, télen pedig nincsenek olyan kemény fagyok, mint Ázsia belső területein. A Golf-áramlat nélkül a Brit-szigeteknél befagyna az óceán, sarkvidéki hideg lenne Nyugat-Európában, nyáron pedig perzselő hőség. Hazánknak extrém viharokból jutna ki bőven az egyenletes Golf-áramlat hiányában, a folyton változó hőmérséklet miatt.

A tudósok nem találgatnak: a múlt klímájának vizsgálataiból tudják, hogy ez a jelenség többször is megtörtént a földtörténeti korokban, mindig akkor, amikor az éghajlat hirtelen melegedett. A következmények pedig az üledékekben maradtak fenn, és semmi jót nem üzennek nekünk.

– Ha így csinálunk tovább mindent, a klímaváltozás tönkreteszi a világgazdaságot. A GDP több százalékát elviszik a sorozatossá váló természeti katasztrófák. Minél később lépjük meg a hétköznapjainkat érintő elkerülhetetlen változtatásokat, annál nehezebb lesz, és csak még kellemetlenebb megoldásokkal lehet majd stabilizálni az éghajlatot. Egy-egy ilyen tél, mint amit magunk mögött hagytunk, talán sokak szemét felnyitja – fűzte hozzá Ürge-Vorsatz Diána.

blikk.hu

Feltöltve: 2026.02.14.
Megnézve: 7

| Többi

További hírek

Vissza a főoldalra