• LHP

Sajtótájékoztatón beszélt arról Gwendoline Delbos-Corfield, hogy szerinte milyen visszásságok vannak Magyarországon jogállamisági kérdésekben, és miért szeretnék, ha a magyar kormány 2024 júliusában nem venné át az Európai Unió Tanácsában a soros elnökséget.
Május 31-én rendeznek vitát a magyar jogállamiság helyzetéről az Európai Parlamentben, amit délelőtt egy sajtótájékoztató előzött meg, ahol Gwendoline Delbos-Corfield jelentéstevő, Isabel Wisler-Lima, Thijs Reuten, Sophie In 't Veld és Malin Björkse árnyék-jelentéstevők számoltak be arról, ők hogyan látják a jogállamiság helyzetét Magyarországon.

Először Delbos-Corfield szólalt meg, aki kifejtette, hogy a jogállamisági vita és az arról szóló határozat elkészítése mögött két hónapnyi munka van. A francia EP-képviselő a magyar kormányt azért kritizálta, mert a kormány javaslatára a fideszes többségű parlament elfogadta azt a törvényt, ami lehetővé tenné, hogy az állampolgárok más állampolgárokat feljelentsenek, ha a „magyar életmódot” veszélyeztetnék.

Delbos-Corfield szerint ez a „putyini út”, amit a magyar kormány választott, és szembemegy az uniós értékrendekkel – ezért is döntöttek arról, hogy tartanak egy vitát az Európai Parlamentben a témáról, illetve az Európai Unió Tanácsa meghallgatta a magyar kormányt az ügyben.

AZ EP-KÉPVISELŐ MEGJEGYEZTE, HOGY UGYAN A TÖRVÉNYT NEM VEZETTÉK BE, DE MÁS TÖRVÉNYEK KAPCSÁN IS SÉRÜLHETNEK AZ UNIÓS ÉRTÉKRENDEK MAGYARORSZÁGON

– példaként a tanárok sztrájkjogát lényegében ellehetetlenítő státusztörvényt említette.

A francia jelentéstevő kiemelte, hogy az Európai Parlament továbbra is azon dolgozik, hogy a Magyarországnak járó források maradjanak felfüggesztve, emellett céljuk, hogy az Orbán-kormány ne vegye át a soros elnökséget 2024 júliusában, rögtön az EP-választások után.

Szerinte utóbbi amiatt fontos, mert a Tanács elnökeként Magyarországra túl nagy feladat hárulna, miközben az Európai Bizottság következő ötéves ciklusának elnökéről döntenének a tagállamok és az EP-képviselők.

A francia EP-képviselő után Isabel Wiseler-Lima szólalt fel, aki kicsit odaszúrt az Európai Bizottságnak és a Tanácsnak, amiért a már évek óta húzódó 7. cikkelyes eljárással lényegében nem történt előrehaladás, majd kifejtette, szerinte az elmúlt években semmilyen előrelépés nem volt a magyar jogállamisági helyzettel kapcsolatban – emiatt úgy látja, a magyar kormány nem tudná ellátni a soros elnökséget.

Mi nem azt mondjuk, hogy a Tanácsnak mit kéne csinálni, hanem azt, hogy a Tanács találjon egy megfelelő megoldást, hogy megvédje az Európai Uniót és az alapvető értékeit. Az Európai Parlament hibázna, ha nem osztanánk meg az aggályainkat, és nem kérnénk, hogy [a Tanács] intézkedjen

– fejezte be gondolatát a luxemburgi EP-képviselő.

Thijs Reuten: Magyarország már nem demokrácia
A legélesebb kritikát Thijs Reuten fogalmazta meg, aki kijelentette: szerinte Magyarország már nem demokrácia. Emiatt felszólította a Tanácsot, hogy értse meg a kérdés súlyát, és cselekedjen.

A holland EP-képviselő azzal vádolta meg a magyar kormányt, hogy az országnak járó források felfüggesztésének megszüntetése érdekében csak a minimumot teljesíti, ami szerinte elfogadhatatlan.

Orbán Viktor még mindig abban az illúzióban él, hogy az Európai Uniót bankautomataként használhatja

– fogalmazott a holland politikus, és arra emlékeztetett, hogy az uniós tagság kötelezettségekkel jár.

Emellett a magyar kormányfőt azzal is megvádolta, hogy akadályozza az EU közös külpolitikáját azzal, hogy sokszor vétózik az egyhangú döntéseknél. Szerinte már csak emiatt sem szabad az ukrajnai háború idején a magyar kormánynak megkapnia a soros elnökséget, majd gondolatát arra futtatta ki, hogy a magyar miniszterelnök jó kapcsolatot ápol az EP-képviselő szerint olyan „destruktív aktorokkal”, mint Vlagyimir Putyin orosz és Aleksandar Vucic szerb elnökökkel, illetve Milorad Dodik, a Bosznia-Hercegovina szerb részét képző Republika Sprpska vezetőjével, amivel szerinte szintén árt az EU-nak, és problémás lenne soros elnökként.

Az őt követő Sophie In 't Veld leginkább arról beszélt, hogy az Európai Bizottság és az Európai Tanács miként hibázott Orbán Viktorral szemben, és kiemelte: a soros elnökségről a tagállamok szakminisztereit tömörítő Európai Unió Tanácsa tud dönteni, de szerinte a parlamentnek is megvannak a maga eszközei. Emellett hangsúlyozta, hogy

ORBÁN VIKTOR ÉS TÁRSAI HELYETT OLYANOKNAK KELLENE TERET ADNI, AKIKET AZ ORBÁN-KORMÁNY SZERINTE ELHALLGATTAT

– In 't Veld az újságírókat, akadémikusokat és a civil szervezeteket említette.

A holland politikusnő elmondta, az Európai Parlament szerinte nem magatehetetlen a soros elnökség kérdésében: ő azt ajánlotta, hogy például az Európai Parlament ne vegyen részt uniós trialógusokon – amikor a három legfőbb intézmény (Bizottság, Parlament és Tanács) képviselői összeülnek, hogy felgyorsítsák a jogalkotást –, és az EP csak a legminimálisabb együttműködést tanúsítsa a magyar soros elnökséggel.

Az utolsóként felszólaló Malin Björk svéd EP-képviselő leginkább a magyar kormány külpolitikai kapcsolatai miatt aggódott: szerinte az ukrajnai háború idején rendkívül káros az Európai Unióra nézve, hogy a magyar kormányfő jó kapcsolatokat ápol Vlagyimir Putyinnal. Emellett kifejtette, szerinte Magyarország addig nem képes ellátni a soros elnökséggel járó feladatokat, amíg nem indul el a demokratizáció útján, nem állítják helyre a jogállamiságot – szerinte egy magyar soros elnökség nemcsak az EU-nak, hanem a magyar állampolgároknak is hátrányos lenne.

Hagyjuk ki a magyar soros elnökséget, és nagyon várjuk vissza [Magyarországot] az EU rotáló soros elnökségére, ha egyszer visszatérnek a jogállamisághoz és a demokráciához. A Tanácsnak minden ereje és felelőssége megvan ahhoz, hogy cselekedjen, és most kell cselekednie, hiszen [a magyar soros elnökség] a sarkon van

– zárta gondolatait a svéd EP-képviselő, aki hozzátette, hogy az Európai Parlament mindent megtesz, hogy elhalasszák a magyar soros elnökséget.

Nem csak az EP kritizálja a magyar kormányt
Mint korábban beszámoltunk róla, az Európai Parlament azt szeretné elérni, hogy a 2024 júliusában kezdődő magyar soros elnökséget elhalasszák – az EP-képviselők a magyar jogállamiság helyzete miatt szeretnék elérni, hogy az Európai Unió Tanácsának vezetését ne vegye át az Orbán-kormány.

Erről egyébként az Európai Parlament önállóan nem dönthet, törvénykező szervként maximum csak határozatot tud elfogadni, amiben az Európai Bizottság mellett a tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanácsot szólítanák fel, hogy halasszák el a magyar soros elnökséget.

A parlament korábban azt ígérte, amennyiben a Tanács ennek nem tesz eleget, akkor „megfelelő intézkedéseket” foganatosít, ugyanakkor azt nem részletezték, hogy ezalatt pontosan mit értenek. Egyébként az EP-képviselők nyomása úgy tűnik, működik: kedden Németország EU-ügyekért felelős minisztere, Anna Lührmann beszélt arról egy sajtótájékoztatón, hogy kétségei vannak afelől, hogy a magyar kormány jól ellátná a soros elnökséggel járó feladatokat.

Az uniós ügyekben mindig naprakész Politico pedig a hétfői hírlevelében arról írt, a tagállamok uniós ügyekkel foglalkozó miniszterei megvizsgálják, miként lehetne elhalasztani, hogy a tagállamok között félévente váltakozó elnökség kapcsán a magyar kormány később vegye át a stafétát.

Ugyanakkor mint arról beszámoltunk, a jelenlegi soros elnökséget betöltő Svédország nem így látja: a skandináv állam vezetői nem szeretnék elhalasztani a magyar soros elnökséget.

index.hu

Feltöltve: 2023.05.31.
Megnézve: 1059

További hírek

• Ezeken a magyar településeken már készülhetnek az ivóvízhiányra
• Fokozódik a konfliktus: tűzharc tört ki a Wagner-csoport és az orosz légierő között, már három helikoptert lelőttek
• Putyin beszédet intézett népéhez a a Wagner-csoport lázadása után: „Az ilyen fenyegetésre keményen fogunk reagálni”
• Lázadás tört ki Oroszországban: a Wagner zsoldoscsoport elfoglalt egy orosz várost, Putyin hamarosan beszédet mond
• Olyan vihar jöhet, ami ellen az esernyő nem elég
• Ők öten vesztek hullámsírba a Titan fedélzetén

Vissza a főoldalra

2003 - LHP Portálcsoport - Minden jog fenntartva
0.002 s