HIRDETÉS
HIRDETÉS

Micsoda meglepetés: itt a nyár, itt vannak a szúnyogok. És bár a 2013-as dunai árhullám okozta extrém szúnyoginváziót azóta sem tudtuk igazán überelni, azért ez senkit sem vigasztal, amikor nem tud megenni egy lángost a Balaton mellett, vagy nem tud nyugodtan meginni egy sört egy kerthelyiségben. Ebben a cikkünkben a jelenlegi budapesti helyzetet próbáltuk körüljárni.

Egy személyes felütéssel kezdem: vasárnap a Széll Kálmán téren próbáltam megenni az ételem egy teraszon, de huszonöt csípés, és csapkodás, legyezés lett belőle, az étel ízére sem emlékszem. Ugyanerről számolt be másnap egy zuglói kollégám is:

felhőkben repkednek, legalábbis itt Zuglóban és délután 5-6 után nem lehet megmaradni tőlük a szabadban

– írta.

Tehát a szúnyogok megjöttek, de mi lesz velük.

Pont a fent említett 2013-as helyzet óta a katasztrófavédelem irányítja a szúnyogok elleni központi védekezést. De a központi szúnyoggyérítés mellett minden önkormányzatnak lehetősége van saját költségvetése terhére szúnyoggyérítést végeztetni. Ez a fővárosban is megtörténik: szerződést kötöttek ugyanis egy Rovért Kft. nevű céggel a 2018 és 2022 közötti időszakra csípőszúnyogirtásra.

A katasztrófavédelem hétfőn közleményt adott ki a szúnyoghelyzetről, a fővárossal szerződött Rovért Kft. válaszolt a kérdéseinkre, a városvezetés részéről Tüttő Kata, Budapest főpolgármester-helyettesét hívtuk fel. Emellett megkérdeztünk egy biológust is, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) volt szenior szakmai szakértőjét is arról, hogyan látja a mostani helyzetet.
Sok volt az eső

A katasztrófavédelem hétfőn azt írta, az elmúlt hetek csapadékos időjárása miatt megnövekedett a csípőszúnyoglárva-tenyészőhelyek száma.

A rendkívül nagy számban keletkezett pocsolyák, árkokban felgyűlt vízterek mellett a folyóparti területeken tenyészik a legtöbb vérszívó.

A Tisza és mellékfolyóin levonuló kisebb árhullám elöntései ideális élőhelyet jelentenek a szúnyoglárváknak. A Tisza mentén az elmúlt évi áradás miatt az árvízi szúnyogfajok lerakott tojásai millió szám várják, hogy kiöntsön a víz, ami után a melegben akár egy hét alatt képesek kifejlődni az imágók.

A következő napokban a Tisza csongrád-csanádi szakaszán, Békés megyében a Körösök mentén, a Balaton és a Velencei-tó nádasaiban végeznek légi biológiai szúnyoglárva-gyérítést. A Duna mentén jelenleg kisebb méretű tenyészőhelyek találhatóak, ezeket földi technológiával kezelik majd.

Hozzáteszik, hogy a lárvák elleni védekezéssel párhuzamosan a kifejlett szúnyogok gyérítését célzó munkálatok is zajlanak. Például a Duna mentén a főváros nyolc kerületében, a Csepel-sziget térségében, valamint Baja és Mohács környékén dolgoznak a szakemberek, a Dunakanyar néhány településén pedig a változékony, szeles időjárás miatt korábban elmaradt kezeléseket pótolják.
Kevés a biológiai kezelés

Főként a csapadékos időjárás befolyásolja a szúnyogpopuláció fővárosi elszaporodását, ugyanakkor az adatokból másra is következtetni lehet, mondta az Indexnek Zöldi Viktor biológus. A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) volt szenior szakmai szakértője szerint az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szúnyogirtási tevékenysége a szervezet honlapján megtalálható adatokkal ellenőrizhető, ott legalábbis excel-táblázatok formájában feltüntetik, hogy mikor, hol és milyen típusú irtást terveznek (az elvégzett munkáról ilyen beszámoló nem lelhető fel).

Zöldi szerint márpedig a nyilvános adatokból úgy tűnik, a szúnyogszezon kezdetén nem nagyon voltak biológiai kezelések a fővárosban, de nem tudni, hogy ennek mi az oka, esetleg az időjárási körülmények nem tettek lehetővé több beavatkozást, vagy egyszerűen csak ezek nem szerepeltek a közzétett programban. A szúnyoglárva-gyérítés elmaradásának azonban jelentős hatása van, hiszen a jó idő beálltával már egy jelentős szaporulattal találkozik a lakosság.

Zöldi Viktor felhívta a figyelmet arra, hogy a területi bontásban szereplő tervek szerint Budapesten belül biológiai kezelés, így a lárvák irtása április 30. és június 3. között ( 1-3. hét-ről beszámoló tábla) csak a Csepel-szigeten szerepelt a tervekben, ott 200 hektár lárvairtását tüntették fel.

A 4. heti munkára a fővárost érintően nem szerepelt semmilyen lárvairtási terv, az 5. héten, azaz június 15-21. között Óbudán már tervezett az OKF lárvairtást, a 6. hétre (azaz erre a hétre) pedig már három fővárosi kerületben irányoztak elő biológiai kezeléseket.

Csakhogy ez azt is jelenti, hogy talán a karantén, vagy akár más időjárási tényezők miatt a nagyon fontos tavaszi, késő tavaszi időszakban számos olyan beavatkozás elmaradt, amely a szúnyoglárvák kikelését megelőzhette volna, a táblázatok alapján legalábbis kijelenthető, hogy június közepéig minimális intenzitással zajlott irtási tevékenység Budapesten

– fogalmazott Zöldi, aki szerint joggal merül fel a kérdés, hogy nem késett-e el a munkával valaki, hiszen a nagyszámú lakossági panasz miatt most szükséges, de szinte lehetetlen lesz egyszerre mindenhol irtani a már kikelt szúnyogokat.
Szúnyogok tenyészőhelyeinek feltérképezése

A katasztrófavédelem már 2013 óta látja el országos szinten a szúnyoggyérítést, és a rendszernek alkalmasnak kellene lennie mostanra arra, hogy egy robbanásszerű szúnyogszaporulat kialakulását időben kezelje.

A katasztrófavédelem idén márciusban adott ki közleményt, amiben azt írták, kiemelt cél a jövőben a biológiai szúnyoggyérítés arányának növelése. Majd azt, hogy ennek pedig egyik feltétele a rendes terepinformáció, térképes adatbázis a szúnyogok tenyészőhelyeiről. Ilyen térképek jelenleg csak néhány térségről állnak rendelkezésre, úgyhogy idén dolgoznak a hiányosság megszüntetésén.

Az irány mindenképp jó, a kérdés csak az, hogy miért az országos koordináció hetedik évben kezdenek erről beszélni. Egyébként a közleményben azt írták, a következő három évben dolgozzák ki a részletesebb feltérképezést.
Pocsolyák, vízmegállások, madáritatók

Kérdéseket küldtünk a fővárossal szerződést kötött cégnek is. Azt szerettük volna megtudni, ők hogyan látják a fővárosi szúnyoghelyzetet, érkezett-e az utóbbi napokban hozzájuk nagyobb számú jelzés, akár a főváros részéről, illetve, hogy mi várható a következő napokban: hol, hogyan végzik majd a szúnyogirtást. Illetve, hogy milyen a feladatmegosztás a cég és a katasztrófavédelem között.

Először is reagáltak a karanténos felvetésre is, hogy talán amiatt maradhatott el esetleg néhány kezelés a tavaszi, kora nyári időszakban:

a cég szerint a munkájuknak a karanténhoz semmi köze, ezt a munkát nem befolyásolta.

A tavasz május közepéig nagyon száraz volt, emiatt csak azokban a vízterekben fejlődtek szúnyogok, amik állandó vízborításúak, mint például a Balaton nádasai. Azokon a helyeken volt is kezelés, biológiai. De nem volt áradás, zöldár, emiatt nem kellett a folyók mentén biológiai lárvairtásokat végezni. Május vége felé elkezdett esni, emiatt viszont nem a tipikus szúnyogtenyésztő helyek kerültek elő, mint az árterek, hanem a csapadékvíz által létrehozottak, a belvizek, pocsolyák, stb.

A cég a válaszában azt írta, a katasztrófavédelem az országos szúnyoggyérítési programot végzi – ebben a programban vesz részt a Rovért is –, amelyben Budapest leginkább érintett kerületeit évente többször is kezelik. A kijelölt területek elsődlegesen a Duna menti városrészek, főként a III., IV., XIII., XXI., XXII. és XXIII. kerületek. A főváros átalányszerződést kötött a Rovért Kft.-vel, ennek részeként pedig szinte az összes kerület gócpontjait kezelik, írták. Emellett a lakossági panaszokra is reagálnak.

Megkérdeztük azt is, érkezett-e ilyen lakossági panasz az elmúlt napokban, illetve érkezett-e a főváros részéről jelzés. Válaszukban azt írták:

Igen. A május második felétől tapasztalt csapadékos időjárás, majd a jelenlegi meleg nagyon kedvező a csípőszúnyogok számára. Ilyenkor milliószám keletkeznek kisebb lárvatenyészőhelyek, pl. pocsolyák, vízmegállások árkokban, ház körüli vízgyűjtőkben, madáritatókba, gyermekjátékokban. Ezek elérése szervezett lárvairtással nem reális, de a lakosság rengeteget tehet az utánpótlás csökkentése érdekében.

Ami a konkrét, eheti lépéseket illeti, a cég azt írta, ezen a héten a katasztrófavédelem programja is érinti a fővárost a korábban jelzett kerületekben,

ezen kívül a XIV., XVI., XVII. és XVIII. kerületekben terveznek kezeléseket.

A pontos helyeket és időpontokat nem írták meg, hozzátéve, hogy folyamatosan figyelik a szúnyoghelyzetet, az alapján határozzák meg.



Fontos tudni, hogy Budapest területe több mint 50.000- hektár, amely teljes kezelése alkalmanként körülbelül százmillió forintba kerülne, ami irreális, és nagyobb részt felesleges is. E helyett működik a góckezelés rendszere, évente kevesebb mint 50 millió Ft fővárosi költséggel

– írták.

A Rovért Kft. egy konzorcium részeként a katasztrófavédelemmel egy hároméves keretszerződést kötött évi másfél milliárdos keretösszeggel. Amikor megugrik a szúnyogok száma, vagy egyes területekre több erőforrásra van szükség, akkor a katasztrófavédelem kijelöli a területet, és a cég elvégzi a ráosztott feladatot. A fővárossal kötött szerződés évi 50 milliós összeggel pedig állandó gócpontkezelést, lárva- és szúnyogirtást jelent.
Két hét múlva szúnyogcsúcs

A főváros részéről Tüttő Kata főpolgármester-helyettes válaszolt néhány kérdésünkre. Először is kaptunk egy részletesebb listát arról, hogy a fővárosban mely kerületekben, és azon belül melyik részeken volt irtás ebben a hónapban. A lista alapján Budapesten 14 kerületben kezelték a szúnyoghelyzetet több mint 50 helyen. A Római parttól a Feneketlen tón át Soroksár óvárosig.

Tüttő az Indexnek megismételte a biológiai és kémiai irtások lehetőségét, az azok közti különbséget, előnyöket és hátrányokat. Ez az, amit tényleg minden évben megír mindenki, amikor a szúnyoghelyzet hirtelen mindenkit komolyabban érdekelni kezd, mivel a saját bőrén tapasztalja, hogy valami nem százas.

Ezt most tényleg csak nagyon röviden:

a biológiai gyérítésnél egy baktérium által termelt fehérjetartalmú készítményt juttatnak a szúnyogok tenyészőhelyeire a vízbe. Ez környezetbarát, kizárólag a szúnyoglárvákat pusztítja el, amik így nem is tudnak már kikelni. Nyilván ennek kellene mindig elsőbbséget élveznie, de persze vannak olyan helyek, környezeti körülmények, ahol megoldhatatlan. Ettől függetlenül, a cikk korábbi bekezdéseiben is írtak szerint lehet törekedni arra, hogy figyelembe véve a korábbi áradások, esőzések utáni tenyészőhelyeket komoly adatbázis legyen arról, hol érdemes nagyobb erőforrással csinálni ezt.
a kémiai szúnyoggyérítésnél leginkább egy piretroid hatóanyagú irtószert permeteznek ki különböző módszerekkel, ennek egy része, a légi úton történő általános kijuttatása szűnt meg egyébként idén. A módszer a kikelt, kifejlett szúnyogok ellen jó, viszont ez egy irtószer, és veszélyes a rovarokra, halakra, teknősökre, hüllőkre, siklókra és méhekre is.

Sokan sokszor írtak már arról, hogy melyiknek mi az előnye és hátránya, nálunk legutóbb éppen a fentebb nyilatkozó biológus, Zöldi Viktor írt véleménycikket a témában, most csak annyit idéznénk belőle, hogy „Magyarországon a megrendelői-kivitelezői gyakorlat az imágógyérítést preferálja, amely szervezési szempontból sokkal egyszerűbb, mint a lárvagyérítés. Az arány rendkívül kedvezőtlen: az egy adott évben légi szúnyoggyérítéssel kezelt teljes területnagyság 98%-án kémiai kezelés valósul meg, és biológiai csak a maradék 2%-on. A korszerű és kívánatos védekezést majdnem a fordított aránnyal jellemezhetjük.”

Tüttő Kata főpolgármester-helyettes az Indexnek arról beszélt, hogy a helyi önkormányzatok fontos partnerek a szúnyogok elleni védekezésben, a lakosság bevonásában is. Mert azt minden szakember és a katasztrófavédelem is hangsúlyozza, hogy a lakosság sokat tehet a saját környezetében a védekezésben a vizes felületek felszámolásával.

Az aktuális fővárosi helyzettel kapcsolatban hozzátette:

"A szakemberek szerint most vagyunk az elején, és két hét múlva várható egy szúnyogcsúcs Budapesten."

A szocialista politikus hozzátette, hogy folyamatosan zajlik a gyérítés a város területén, ők látták a fővárossal szerződést kötött cég munkatervét, hogy hol végeztek gyérítést eddig, és hol tervezik a közeljövőben. Emellett folyamatosan egyeztetnek a polgármesterekkel is, akiktől a napokban sok jelzés érkezett a szúnyoghelyzet miatt.

Tüttő szerint fontos kérdés, hogy a jelenlegi eszközrendszerrel hogyan lehetne hatékonyabbá tenni a védekezést, erre kell majd kidolgozni különböző terveket. De alapvetően azért elmondható, hogy az időjárás kiszámíthatatlan, és egy város teljesen soha nem tud szúnyogmentes lenni, hiszen sok a védett víz, természetvédelmi terület, illetve olyan zárt, magánterületek, ahol nem tudnak gyéríteni.

nem lehet szúnyogmentes állapotot elérni, de a helyi önkormányzatok és lakosság bevonásával jobb eredményt érhetünk el – mondta.

index.hu

Feltöltve: 2020.07.02.
Megnézve: 217

| Többi

További hírek

Vissza a főoldalra