HIRDETÉS
HIRDETÉS

Bár úgy tűnik, eleinte nem vették elég komolyan, az utóbbi napokban a kínai hatóságok nagyon jelentős erőket mozgósítottak az új koronavírus okozta járvány megfékezése érdekében. Ugyanakkor a tízmilliókat érintő karantén és az átlagosnál jóval nagyobb kínai transzparencia ellenére a járvány gyorsan terjed, és Peking szerint most jön a küzdelem legnehezebb része; a győzelemért pedig egyes félelmek szerint komoly árat kell majd fizetnie az országnak, és közvetve a világgazdaságnak is.

Vélhetően nehezen találni rá példát a történelemben, hogy egy két Magyarországnyi területű, 56 millió lakosú térségben az egyik napról a másikra szinte megálljon az élet. Az utóbbi napokban mégis ez történt a Jangce és a Han folyók találkozásánál fekvő, 11 milliós közép-kínai Vuhan városában és az azt körülölelő Hupej tartományban, ahol az új koronavírus által okozott tüdőgyulladás-járvány miatt több mint egy tucat város került gyakorlatilag karanténba. E területek helyi beszámolók szerint

SZELLEMVÁROSSÁ VÁLTAK, A TÖMEGKÖZLEKEDÉS LEÁLLT, A VASÚTÁLLOMÁSOK ÉS REPTEREK BEZÁRTAK, SOK HELYRŐL AZ AUTÓFORGALMAT IS KITILTOTTÁK, A VÁROSok HATÁRÁBAN RENDŐRSÉGI ELLENŐRZŐPONTOK ÁLLNAK.

A vuhani hatóságok először december végén számoltak be róla, hogy ismeretlen eredetű tüdőgyulladás ütötte fel a fejét a városban, amelyet 27 embert kapott el, nagyrészt egy hús- és halpiac árusai. Azóta a legfrissebb adatok szerint Kínában már 2744 ember fertőződött meg az új koronavírussal, további 2800 fertőzésgyanús esetet tartanak számon, több mint harmincezer ember áll orvosi megfigyelés alatt, a halálos áldozatok száma vasárnapra 80-ra nőtt. A fertőzés Tibet kivételével már mindegyik kínai tartományban, és Kínán kívül tíz további országban is megjelent; bár külföldön csak félszáz fertőzöttről tudni, és közülük még senki nem halt bele a betegségbe.

A tüdőgyulladást és az influenzához hasonló tüneteket okozó vírus halálos áldozatai nagyrészt idős, más betegségekben szenvedő, legyengült szervezetű emberek; a járvány eddig kevesebb áldozatot szedett az 1,4 milliárdos Kínában, mint egy erősebb magyarországi influenzaszezon (a koronavírus veszélyeiről itt írtunk bővebben). Ugyanakkor kínai hatóságok hétvégén közölték, hogy a vírus terjedése felgyorsult, a helyzet pontos felmérését pedig nehezíti, hogy lappangási ideje akár 14 nap is lehet, és a kínai egészségügyi miniszter szerint a lappangás alatt is fertőz.

A járvány potenciális veszélyét erősítette a január 25-i holdújév: ez Kína legfontosabb ünnepe, amikor az iparvárosokban dolgozók százmilliói térnek haza vidékre családjukhoz, országszerte fesztiválokat, nagy tömegrendezvényeket tartanak. Azaz rengeteg ember utazik fel-alá az országban, és gyűlik össze zárt térben, kitűnő körülményeket teremtve a vírus gyors terjedéséhez. Ezért a kínai hatóságok a tízmilliókat érintő karanténnal, hatalmas mozgósítással és draszitkus intézkedésekkel próbálják kordában tartani az elmondásuk szerint kritikus szakaszába lépett járványt.

Drasztikus lépések

Vuhan és 14 további város lezárása mellett az utóbbi napokban:

Sok tömegrendezvényt lefújtak, számos turisztikai célpontot, például a pekingi Tiltott Várost és a sanghaji Disneylandet is lezárták, 70 ezer mozi nem fogad nézőket.
A holdújévi munka- és iskolai szünetet meghosszabbították, a kínai turisztikai cégek hétfőtől a csoportos külföldi utak és repülőjegyek árusítását is felfüggesztették.
Megkezdődött egy oltóanyag kifejlesztése, Vuhanban pedig két ideiglenes kórház építésének fogtak neki, az első, 700-1000 ágyas létesítmény a tervek szerint tíz nap alatt (!), február 2-ára fog elkészülni, a második, 1300 ágyasra tervezett kórházat február 5-én tervezik átadni. A szomszédos Huangkang városában épül egy harmadik kórház is.
Eddig Vuhan térségébe 450 katonai és 900 fős polgári egészségügyi személyzetet küldtek, a hét elején további 1600 orvos és nővér érkezése várható. Hupejben összesen egymillió főt mozgósítottak, egy megtekintés erejéig Vuhanba utazott hétfőn Li Ko-csiang kínai kormányfő is, aki a vírus elleni harc fő felelőse.
Az Egyesült Államok, Japán ás Franciaország is evakuálni akarja állampolgárait Vuhanból.

A karantén mindazonáltal állítólag nem teljes: egyes híresztelések szerint aki nem lázas, az át tud jutni az ellenőrzőpontokon, bár a hatóságok kommunikációja nem egyértelmű erről. Ettől függetlenül felvételek szerint az utcák Vuhanban és Hupej sok más településén is kihaltak, egyedül az élelmiszer-üzletekben és a gyógyszertárak előtt alakultak ki nagyobb tömegek, és állítólag a leterhelt kórházakban is sokan vannak, bár az online terjedő videók hitelességét nehéz ellenőrizni. A meginterjúvolt lakosok bár nem pánikolnak, de a drasztikus lépéseket látva félnek a vírustól.

Egyes szakemberek részben a fertőzött és nem fertőzött populáció összezárása miatt, részben annak betarthatatlansága miatt eleve megkérdőjelezik a karantén értelmét. Ezt látszik alátámasztani, hogy

a vuhani polgármester a hétvégén arról beszélt, a karantén életbe lépése előtt ötmillió ember távozott a városból.

Mások viszont dicsérik a kínai hatóságok fellépését; a drasztikus intézkedések azt jelzik, hogy Peking mindent megtesz a vírus megfékezése érdekében.
Piacról indulhatott

A kínai betegségmegelőzési és járványvédelmi központ vezetője szerint a vírus vélhetően egy vuhani hús- és halpiacon árult, ínyencségként és/vagy feltételezett gyógyító erejük miatt fogyasztott vadállatokról terjedhetett át az emberekre. A kínai közösségi oldalakon terjengő híresztelések szerint a vuhani piacon lehetett kapni élő rókát, farkaskölyköt, óriásszalamandrát, kígyót és sok minden mást is, bár ezt hivatalos forrás nem erősítette meg.

Állatvédők szerint az új fertőző betegségek mintegy 70 százaléka vadállatról terjed az emberre; az új kórokozók felbukkanásának veszélyét növeli a vadállatok élőhelyeinek folyamatos pusztítása és az állatok kereskedelme is. A vuhanihoz hasonló, jellemzően gyenge higiéniai színvonalon és laza szabályozás mellett működő, rengeteg állatot kis helyen és rossz körülmények között összezsúfoló piacok pedig szakértők szerint kifejezetten melegágyai a fertőzéseknek.

Szintén vadállatokról, kutatások szerint denevérekről jutott át a cibetmacskákra, majd a Kína egyes részein egzotikumként fogyasztott cibetmacskákról az emberre a 2002–2003-ban világméretű pánikot kiváltó súlyos akut légzőrendszeri szindróma (SARS). A SARS koronavírus 8098 embert fertőzött meg, és 774 halálos áldozatot szedett. Hasonlóképpen állatokról, tevékről terjedt át az emberre (a tevékre pedig szintén denevérekről) egy másik koronavírus, a 2012-ben feltűnt, közel 900 halálos áldozatot követelő közel-keleti légúti megbetegedés (MERS).

A SARS után ezért a kínai hatóságok lecsaptak ezekre a piacokra, ám a szigor nem tartott sokáig, becslések szerint egy nagyobb kínai városban több száz hasonló hal- és húspiac működik. Mindenesetre a hétvégén ismét betiltották a vadállatok adásvételét az összes piacon és online is; a kínai közösségi oldalakon pedig kisebb kampány indult a vadkereskedelem szabályozása, illetve tartós megfékezése érdekében. Közben azonban egy olyan kutatás is megjelent, amely szerint nem a vuhani piacról indult a járvány, az első fertőzés már novemberben megtörténhetett, míg a piacra decemberben jutott el a vírus. (Az okok részletes és pontos feltárása ilyen járványok esetén hosszú időbe szokott telni.)

A kiindulási pontjától függetlenül, egyesek szerint a kínai egészségügyi rendszer alulfinanszírozottsága is okolható a járvány gyors terjedéséért. Vuhanban az utóbbi négy évben stagnáltak az egészségügyi ráfordítások – Kínában eleve alacsonyak az állami adóbevételek (a GDP arányában a magyar érték kb. fele), a pénzt pedig inkább gazdaságfejlesztésre költötték. Rontja a helyzetet, hogy Kínában az állami egészségügyhöz és oktatáshoz való hozzáférés az ember szülőhelyéhez kötött. Vuhan lakosságát jelentős részben ugyanakkor migráns munkások adják, akik nem mehetnek állami kórházba a városban, csak az onnan akár több száz kilométerre fekvő szülőfalujukban. A helyzet a legtöbb nahyvárosban hasonló: miközben az urbanizáció továbbra is elképesztő ütemben folyik Kínában, a bírálatok közszolgáltatások fejlesztése nem követi a városi népesség növekedését.

Hajlamosak eltussolni

A járvány egyes nyugati politológusok szerint nemcsak forrásában és típusában hasonló a SARS-hoz. A SARS idején a dél-kínai helyi hatóságok először igyekeztek a szőnyeg alá söpörni az ismeretlen vírus terjedését, attól tartva, hogy a járvány rossz fényt vet rájuk, és hátráltathatja politikai karrierjüket. Azonban a helyi erők nem tudták kezelni a vírust, az eltussolási kísérletek pedig csak nehezebbé tették a betegség megfékezését.

A szkeptikusok szerint a szőnyeg alá söprés kísérlete Vuhanban is megvolt. Az első megbetegedést december 12-én ismerték fel, de a kínai média hetekig nem foglalkozott a témával. A hatóságok először december végén jelezték, hogy baj van, de január közepén is csak néhány tucat fertőzöttet jelentettek, miközben brit tudósok úgy számoltak, hogy már 1700-an is elkaphatták a vírust. Az is feltűnő volt, hogy ekkor Kínán belül csak Vuhanban regisztráltak betegeket; miközben már több külföldi városban is megjelent a fertőzés. A közösségi médiában szárnyra kapott vicc szerint patrióta vírusról van szó, amely csak külföldön terjed, belföldön nem; ezzel szemben egy kínai lapnak nyilatkozó vuhani orvos inkább arra fogta a dolgot, hogy eleinte hírzárlatot rendeltek el a járvány ügyében.

Pár napra rá hirtelen 180 fokos fordulatot vett a kommunikáció. Egyes hírek szerint akkor vált világossá, hogy nagy baj van, amikor Sanghajban és Pekingben is megjelentek a vuhani betegek, akik a városban nem kaptak megfelelő ellátást. Ezután a központi kormány vette át az irányítást: tízmilliókat érintő karantént rendelt el, a járványról szóló információszerzés végett lazított a cenzúrán, és figyelmeztette a helyi hatóságokat, ne próbálják elkenni a helyzet súlyosságát.

AZ ISMERT FERTŐZÖTTEK SZÁMA KEVESEBB MINT EGY HÉT ALATT NÉHÁNY TUCATRÓL TÖBB EZERRE NŐTT.

Egyes Kína-szakértők az ország politikai rendszerét okolják ezért. A Kínai Kommunista Párt a helyi vezetőket nagyrészt a Pekingben megszabott gazdasági és társadalmi célok teljesítése alapján értékeli, azaz a politikai karrierépítés és a párton belüli feljebbjutás feltétele, hogy minél szebb adatokat produkáljon az adott tartomány, város, kerület. Ez az értékelési rendszer nagyban hozzájárult ahhoz, hogy jelentős állami kontroll mellett is sikerült tartós gazdasági fejlődést elérni. Ugyanakkor a rendszer bírálói szerint a teljesítménykényszer árnyoldala, hogy az a problémák eltussolására és az adathamisításra ösztönzi a helyi kádereket. (Bár az eltussolási hajlam nem kínai jellegzetesség, legalábbis a Three Mile Island-i és a fukusimai atombaleset kezelését ért bírálatok alapján.)

A németek optimisták

A kínai vezetés az információáramlás javítása végett az alapból rövid pórázon tartott médiát is engedi dolgozni, szabadabban írhatnak a témáról a függetlenebb lapok és hírportálok – bár a cenzúra egyáltalán nem szűnt meg, sőt vasárnap a hatóságok figyelmeztettek rá, hogy "a társadalmi rend megzavarása", azaz a nem megerősített információk terjesztése 3–7 éves börtönnel járhat. Az állami média közben elsősorban az egészségügyi dolgozók hős erőfeszítéseit méltatja és a hivatalos pártkommünikék mentén számol be a helyzetről. (Kínában a cenzúra ellenére létezik rendes újságírás, és komoly tényfeltáró anyagok is megjelennek.)

Ugyanakkor a hivatalos adatokat a nyugati és helyi médiának nyilatkozó vuhaniak így is vitatják. Az összeesküvés-elméleteket az olyan gikszerek is táplálják, mint amikor az egyik legmegbízhatóbb és a rendszerrel szemben egyik legkritikusabb helyi hírforrásnak tartott, a karanténból is tudósító Cajhszin (Caixin) lap eleinte azt írta, hogy már hatezren fertőződtek meg, majd később ezt arra javította, hogy a fertőzöttek végső száma elérheti majd a hatezret is.

A hatalmas állami mozgósítás dacára az is hátráltatja a járvány elleni harcot, hogy hiány alakult ki orvosi eszközökből, különösen védőruhákból és a kórokozó kimutatásához szükséges diagnosztikai szettekből. Ehhez hozzájárult, hogy a holdújévi szabadságolások miatt a gyárak csökkentett kapacitással működnek, illetve a termelés exportra szánt része eleve nem felel meg a kínai előírásoknak, ezért belföldön nem használható.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és más külföldi illetékesek viszont optimisták a kínai fellépéssel kapcsolatban.

A német egészségügyi miniszter szerint Peking sokkal felkészültebb, és az információk megosztása terén jóval transzparensebb, mint a SARS idején volt. Elemzők is azt emelték ki, hogy a mai kínai állam sokkal profibb, mint a 2002-ben a SARS ellen küzdő apparátus, és amint azt az állami reakció mérete és gyorsasága jelzi, nagyon jelentős erőforrásokat tud mozgósítani. A bizakodók szerint ha a válságkezelésről és a gyors mozgósításról van szó, a kínai államszervezet minden, fent említett hátrányával együtt is igen hatékony.

A helyzetet javítja, hogy a napokban a kínai vezetés azt közölte, hogy a betegséggel kapcsolatos minden adatot megoszt a külvilággal, és közben a WHO vezetője is Pekingbe utazott. Mindazonáltal egyesek szerint a külföldi országok és a WHO optimizmusa mögött Kína növekvő nemzetközi befolyása áll, ami miatt Peking nagyhatalomként külön elbírálásban részesül.

A gazdaság is megsínyli

Az emberi áldozatok mellett az első feltételezések szerint a vírust a kínai gazdaság is súlyosan megszenvedheti. A kínai gazdasági növekedés üteme eleve lassulóban volt az utóbbi években, amit a kommunista párt jelentős állami gazdaságélénkítő lépésekkel próbál ellensúlyozni. A növekedés fenntartásának idén külön jelképes fontosságot ad, hogy 2010-ben a párt azt ígérte, 2020 végére megduplázza a gazdaság méretét, amihez idén 5,6 százalékos növekedés kell.

A cél elérését azonban megnehezítheti, hogy a járvány elhúzódása a fogyasztást és a termelést is jelentősen visszavetheti, amit az előzetes adatok is jeleznek. Vuhan évi 250 milliárd dolláros, azaz közel két Magyarországnyi bruttó összterméket termel, Hupej tartomány, amelynek a fővárosa, kétszer ennyit. Így a terület karanténba helyezése komoly károkat okozhat. De a járulékos hatások is jelentősek: egy fontos ipari centrum már bejelentette, hogy legalább egy héttel meghosszabbítja a holdújévi szünetet, amit vélhetően továbbiak fognak követni, megakasztva a termelést.

Ez a külvilágnak is rossz hír, különösen az amúgy is gyengélkedő német gazdaságnak, hiszen Kína az egyik legnagyobb piacuk, és a kínai növekedési ütem (és különösen a kínai autópiaci eladások) lassulása eddigi is lefelé húzta a német adatokat. De a járvány világgazdasági hatása ennél is mélyebb lehet: a világ kismillió gyára használ kínai alkatrészeket, és a világ kismillió cége gyárttat Kínában. Egyelőre még találgatni is nehéz, mekkora fennakadást okozhat, ha a kelet-kínai gyártósorok hosszabb időre leállnak.

A politikai vezetést már csak azért is sürgeti az idő, mert a stabilan növekvő gazdaság és az ország sorsának profi terelgetése jelenti a kommunista párt társadalmi legitimációját; és ahogy egyes, a napokban a kínai interneten megfogalmazott panaszok jelzik, a helyzet romlása árthat a párt és Hszi Csin-ping pártfőtitkár-államelnök renoméjának is.

index.hu

Feltöltve: 2020.01.27.
Megnézve: 228

| Többi

További hírek

Vissza a főoldalra