HIRDETÉS
HIRDETÉS

Meglepő módon a vártnál is magasabb a magyar GDP növekedése a most közzétett adatok alapján. ennek hátteréről beszélt ma varga Mihály pénzügyminiszter, aki azonban olyan fontos témákat is érintett, mint a bérmegállapodás, illetve az az égető kérdés, miszerint tényleg vissza kell e fizetnie Magyarországnak 700 milliárd forintnyi, gigászi uniós büntetést, miután a magyar kormány beismerte, hogy hibáztak.

A magyar gazdaság egészséges szerkezetével magyarázható, hogy újra kiemelkedő mértékben nőtt európai összevetésben is a bruttó hazai termék - mondta a harmadik negyedéves GDP-adatokra reagálva a pénzügyminiszter csütörtökön Budapesten.

A Központi Statisztikai Hivatal csütörtökön közölte, hogy július és szeptember között a nyers adatok alapján 5 százalékkal nőtt a GDP az előző év azonos időszakához képest, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 4,8 százalékos volt a bővülés.

Varga Mihály részben a gazdaságot befolyásoló kormányzati intézkedésekkel, így egyebek közt az otthonteremtési támogatással, a versenyképességi programmal és az állami beruházásokkal magyarázta a növekedést. Véleménye szerint hozzájárult a bővüléshez a bérfelzárkóztatás és a munkaerőpiac alakulása is, - mint mondta - Magyarországon 4,5 milliónál is többen dolgoznak, a reálbérek idei növekedése pedig meghaladta a 7 százalékot augusztus végéig.

Erősítik a növekedést az új exportkapacitások is, hiszen a szűkülő nemzetközi kereslet ellenére is 72 milliárd eurót ért el a magyar kivitel 2019 első 8 hónapjában, 4 százalékkal meghaladva a tavalyi teljesítményt - tette hozzá. Hangsúlyozta emellett, hogy az uniós forrásfelhasználás is megjelent a növekedési adatokban, hiszen Magyarország a támogatásokat hatékonyan, túlnyomórészt a gazdaság fejlesztésére fordítja.

A miniszter kiemelte a magyar ipar és a szolgáltató ágazat kiemelkedő eredményeit, és különösen azt, hogy a kedvező költségszerkezetnek köszönhetően a belföldi teljesítmény a lassuló német bővüléstől 15 hónapja különvált.

Varga Mihály megjegyezte, hogy minden várakozást felülmúlt a magyar gazdaság növekedése az idei harmadik negyedévben, hiszen a Magyar Nemzeti Bank 4,2 százalék, a Reuters konszenzusa 4,7 százalék, a Portfólióé 4,8 százalék, a Pénzügyminisztérium pedig 4,9 százalék bővülést valószínűsített. Hozzátette, hogy a negyedéves GDP-adatok történetében csupán hatszor volt magasabb az emelkedés, ráadásul a mostani nem privatizációra vagy hitelekre, hanem a gazdaság egészséges szerkezetére támaszkodik.

Rámutatott, hogy az eddig közzétett adatok alapján Magyarország érte el a legnagyobb gazdasági növekedést Európában, és az előző negyedévekhez hasonlóan a teljes összesítésben is a legjobbak közé kerülhet.

A tárcavezető arra számít, hogy a kedvező gazdasági folyamatok kitarthatnak az év végéig, belföldön folytatódik a lakossági fogyasztás és a beruházások bővülése, a világgazdaság pedig a visszaesés ellenére elkerülheti a recessziót, így az éves magyar GDP-növekedés elérheti a 4,8 százalékot. Ígérete szerint folytatódik a fegyelmezett költségvetési és államháztartási politika, tovább a csökken az államadósság és tartható marad a hiánycél.
Magasabb lehet a minimálbér

Kérdésre válaszolva Varga Mihály közölte, hogy a kormány elfogadja a munkaadói és a munkavállalói oldal bérmegállapodását, így azt is, ha az eddig tervezettnél magasabb arányú minimálbér-emelésben állapodnak meg 2020-ra. Kormányzati közbenjárást csak akkor látna indokoltnak, ha a szociális partnerek között nem születne megállapodás.

700 milliárd sorsa

Magyarországnak tényleg vissza kell fizetnie 700 milliárdot? Először a portfólió.hu írt arról, hogy Magyarország kormánya közel 700 milliárd forintnyi, uniós pénzügyi büntetést vállalt be az elmúlt időszakban, hogy az Európai Bizottság újra folyósítsa a brüsszeli támogatásokat. a hatalmas összeg visszafizetése óriási csapás lenne a magyar költségvetés számára, azonban most kérdésre válaszolva Varga Mihály tisztába tette a dolgot.

Varga így fogalmazott:

Magyarországot az uniós támogatásokban nem éri kár, és a források átstrukturálása nem veszélyezteti a költségvetés egyensúlyát sem, hiszen az első 10 hónapban a hiány az egész évre tervezettnek csupán az 58 százaléka.

Egyszerűbben szólva arról van szó, hogy ennyivel több hazai fejlesztési számlát kell kiállítani magyar költségvetési forrásból azért, hogy az eredetileg ígért uniós támogatást lehívhassa az ország.

blikk.hu

Feltöltve: 2019.11.14.
Megnézve: 1350

| Többi

További hírek

Vissza a főoldalra