Megmutatták, miért nem lesz Paksból Csernobil | HIREK

Megmutatták, miért nem lesz Paksból Csernobil

Paks — Kinek ne jutott volna már eszébe a Paksi Atomerőmű kapcsán, hogy vajon nem következhet-e be Magyarországon is hasonló katasztrófa, mint az ukrajnai Csernobilban? A válaszon viszont nem kell tépelődni: a szakemberek szerint teljesen kizárt, ugyanis a biztonság az első Pakson.

Az HBO Csernobil című megrázó minisorozatát szinte alig mutatták be, máris minden idők legjobb alkotásának kiáltották ki. A téma újra szóbeszéd tárgya lett, ennek apropóján sajtóbejárást tartottak „Miért nem lehetne Pakson leforgatni a Csernobil sorozatot?” címmel hazánk egyetlen atomerőművében, ahol a reaktorok működésétől kezdve az ott dolgozó szakemberek munkáján át egészen az atombunkerekig mindent bemutattak.

Cserháti András, a Magyar Nukleáris Társaság elnöke több mint 40 évig dolgozott az erőműben, elmondása szerint Csernobilból az egész nukleáris szakma rengeteget tanult.

– Épp 34 éves fiatal osztályvezető voltam Pakson, amikor a katasztrófa bekövetkezett. Kezdetektől érdeklődéssel figyeltem a híreket, éreztem, hogy valami nagy horderejű esemény történt – kezdte Cserháti, aki akkoriban a történtekről több írásos összefoglalást is készített, amelyeket a legmagasabb körökben is olvastak. Mint kiderült, a magyar delegáció tagjaként részt vett Moszkvában a Csernobil-jelentés ismertetésének „főpróbáján” is, ahol próbálták elhitetni a szakemberekkel, hogy a kezelők sorozatos hibái okozták a balesetet.

– A csernobili RBMK reaktorok hibái alig-alig kerültek felszínre – mondta Cserháti, hozzátéve: a paksi reaktor felépítése más, túlmelegedés esetén a teljesítmény magától csökken, az atomerőmű tehát saját magát szabályozza, míg Csernobilban a rektor sorsa a külső szabályozó rendszeren múlt.

Dr. Kovács Antal kommunikációs igazgató hangsúlyozta: olyan passzív és aktív védelmi rendszerük van, amelyek a megfelelő paraméterek hiányában azonnal biztonságba helyezik a blokkot.

A sorozatban láthattunk egy 25 éves, tapasztalatlan fiatalt a vezérlőteremben, ám nálunk ilyen elő sem fordulhat. Az egyetem után 9 év, amíg valaki beülhet a blokkok vezérlőjébe, ráadásul folyamatos tréningeken kell részt vennie – mondta. Ezen tényezők kizárják, hogy egy Csernobilhoz hasonló helyzet alakuljon ki.

– Mindenütt kamerák vannak, blokkonként több száz sugárzásmérő, semmit sem lehet eltitkolni. A biztonsági óvintézkedések nagyon magasak, egy egyszerű csavar cseréjéhez is hatósági engedély kell – zárta Kovács, aki azt is elárulta: a 2011-es fukusimai atomerőmű-baleset után elrendelt stresszteszten Európa második legjobbja lett a Paksi Atomerőmű.

Valóság és fimvászon

Az HBO ötrészes minisorozatban dolgozta fel az ukrajnai Pripjaty és Csernobil városok mellett 1986. április 26-án bekövetkezett atomkatasztrófát. A nézőket és a filmkritikusokat egyaránt lenyűgözte az alkotás, amely hátborzongató pontossággal mutatja be a balesetet, amit a reaktorok tervezési hibája és rossz emberi döntések okoztak. Az akkori vezetés megpróbálta eltitkolni a katasztrófát, ám a radioaktív felhőket észlelték Svédországban, ettől kezdve már nem hallgathattak tovább. Az esetnek 56 közvetlen halálos áldozata volt, emellett több százezer embert ért sugárzás.

blikk.hu

Feltöltve: 2019.06.26.
Megnézve: 1883

| Többi

További hírek

Vissza a főoldalra