HIRDETÉS
HIRDETÉS

A magyar földtörvény korlátozza a külföldi befektetők haszonélvezeti jogait, emiatt Magyarország nem teljesítette a tőke szabad mozgásának elvéből és a Chartában biztosított tulajdonhoz való jogból eredő kötelezettségeit – közölte kedden az Európai Unió Bírósága.

2013-ban elfogadott magyar földtörvény papíron lehetővé tette, hogy egy külföldi személy földet vegyen Magyarországon, de olyan feltételekhez kötötte, ami alapján a gyakorlatban szinte lehetetlen ügy egy külföldinek a magyarországi földvásárlás. A törvény a külföldi uniós állampolgárok haszonélvezeti jogát is megszüntette.

Külföldi uniós állampolgár földvásárlásához az kell, hogy az illető már egy ideje helyben lakjon, elvégezzen egy magyar nyelvű aranykalászos gazdatanfolyamot, vagy igazolhatóan Magyarországon gazdálkodjon, meggyőzze a helyi gazdákat (ahol még nincs földbizottság, ott a fideszes elnökű Nemzeti Agrárkamara megyei szervezetét), és az állam vagy bárki más, akinek elővásárlási joga van, ne csapjon le a földre.

A bíróság szerint, noha a Charta lehetővé teszi a közérdeken alapuló ilyen megfosztást a törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel, valamint az ezáltal elszenvedett veszteségekért kellő időben fizetett méltányos összegű kártalanítás mellett, a haszonélvezeti jogok szóban forgó megszüntetése nem felel meg ezeknek a feltételeknek. És bár a Magyarország által felhozott igazolások főszabály szerint ilyen közérdeknek minősülhetnek, úgy tűnik, hogy az érintett korlátozás valójában nem a magyar állam által hivatkozott célkitűzéseket követi és nem felel meg az arányosság követelményének sem.

Ráadásul a vitatott szabályozás semmiféle rendelkezést nem tartalmaz a haszonélvezeti jogaiktól így megfosztott jogosultak kártalanítását illetően.

Ezért a magyar földtörvényben előírt tulajdontól való megfosztást nem igazolja közérdekű célkitűzés, és ahhoz nem kapcsolódik kellő időben fizetett méltányos összegű kártalanítást biztosító rendszer, ezért az sérti a Chartában előírt tulajdonhoz való jogot.

Emiatt a bíróság kimondta, hogy Magyarország nem teljesítette a tőke szabad mozgásának elvéből és a Chartának a tulajdonhoz való jogra vonatkozó rendelkezéséből eredő kötelezettségeit.

Az Agrárminisztérium közleménye szerint

a brüsszeli bizottság a külföldi spekulánsok érdekeit védve támadta meg a magyar földtörvényt az Európai Unió bíróságán.

Azt írták, a 2014 óta életben lévő magyar törvény véget vetett a nemzeti érdekeket feladó balliberális földpolitikának, amellyel zsebszerződéseken keresztül külföldi spekulánsok kezére játszották a magyar földeket.

"A nemzeti kormány által bevezetett törvény - sok más uniós tagállaméhoz hasonlóan - korlátozza a termőföld tulajdonának megszerzését és használatát külföldiek számára, és több százezer hektár magyar földet mentett meg attól, hogy a külföldiek földvásárlási moratóriuma után spekulánsok kezére kerüljön.

Az Európai Unió bírósága mai ítéletét tanulmányozzuk és minden jogi lehetőségeket ki fogunk meríteni, hogy csak a törvények betartásával és ne azok kijátszásával lehessen gazdálkodni Magyarországon. A kormány mindent meg fog tenni a magyar föld és magyar gazdák védelmében, mert elkötelezett abban, hogy a magyar földet magyar kézben kell tartani, meg kell védeni a külföldi spekulánsoktól. Kiállunk a magyar gazdák petíciója mellett is, miszerint elfogadhatatlan, hogy Brüsszel az agrártámogatásokat csökkenteni akarja, hogy még többet tudjon a migránsokra költeni" - közölte az Agrárminisztérium.

index.hu

Feltöltve: 2019.05.21.
Megnézve: 631

| Többi

További hírek

Vissza a főoldalra