Tíz eredmény, ami megrázhatja Európát | HIREK

Tíz eredmény, ami megrázhatja Európát

Habár arra már az EP-választások előtt számítani lehetett, hogy a részvétel hasonlóan alacsony lesz, mint 2009-ben, és a szélsőjobboldali, euroszkeptikus pártok megerősödése sem lepett meg senkit, több tagállamban olyan eredmények születtek, amelyek mind a helyi politikai elitet, mind az Európai Uniót önvizsgálatra késztethetik. Volt olyan ország, ahol csak a lakosok 13 százaléka ment el szavazni, de olyan is, ahol a korábban domináns pártok szavazóinak csaknem fele eltűnt. Az angol és a francia eredmények láttán többen szélsőjobbos földrengést emlegetnek.

1. Egyesült Királyság

Ahogy arra tulajdonképpen számítani lehetett, az Egyesült Királyságban a Nigel Farage vezette euroszkeptikus UKIP tarolt: 27,5 százalékkal 23 mandátumot szereztek a 73-ból, míg a Munkáspárt 25,4 százalékkal, a kormányzó konzervatívok pedig 23,94-gyel jutottak 18 EP-mandátumhoz. Ezek a számok még nem véglegesek, de komoly változásra nem lehet számítani: a BBC úgy becsüli, hogy itt a Skót Nemzeti Párt és a Munkáspárt 2-2, míg a konzervatívok és a UKIP 1-1 mandátumot szerezhet. Ha ez a forgatókönyv érvényesül, akkor megmarad a UKIP első helye, a Munkáspárt pedig egy mandátumot ráver a Konzervatív Pártra. Talán a leginkább uniópárti liberális demokratákba nagyot rúgtak a szavazók, az eddigi 6,8 százalékukkal valószínűleg elveszítik mind a 11 korábbi EP-helyüket.

A konzervatív UKIP és az egész EP egyik legismertebb figurája a kétségtelenül szórakoztató Nigel Farage. Pártjával együtt legegyértelműbb üzenetük, hogy a briteknek úgy, ahogy vannak, ki kéne lépniük az EU-ból, mert egyedül is erősek, az unió pedig pocsék hatékonysággal működik. „Nemcsak azt akarom, hogy Nagy-Britannia lépjen ki az EU-ból, azt szeretném, hogy Európa is lépjen ki EU-ból" – magyarázta boldogan még a részeredmények kommentálásakor. A kampányban viszont főleg a legnépszerűbb témájukat erőltették, a kelet-európaiak bevándorlásának korlátozása ugyanis egyre nagyobb támogatást élvez az Egyesült Királyságban.

2. Franciaország: szélsőjobbos földrengés

Az EP-választás talán Franciaországban hozta a legnagyobb drámát, ahol a szélsőjobb a 2009-es három darab mandátuma után a mostani 25 százalék körüli eredményével és 24 mandátumával fölényesen győzött.A francia miniszterelnök szerint a Nemzeti Front előretörése egy földrengés, a néppárti vezér is szomorú és szégyenli, hogy az ország ezt az arcát mutatta a világnak. Azért bíznak abban, hogy ez nem jelenti az ország szélsőséges irányba fordulását. A győztes Nemzeti Front közleményt adott ki, amiben arról beszélt, hogy a belügyminiszter irányításával csaltak, az emberek rossz szavazólapokat kaptak, aminek a célja az előretörésük megállítása volt. Az FN új francia nemzetgyűlést is akar.

A választás a kormányzó szocialisták számára hozta a legsúlyosabb csapást: 14 százalék körüli eredményük a legrosszabb, amit eddig EP-választásokon elértek, ez 13 mandátumra lehet elég a 74-ből. Az önkormányzati választásokat két hónapja fölényesen megnyerő Népi Mozgalom Uniója (UMP) is a vártnál rosszabb, 21 százalék alatti eredményt ért el, de még várhatóan ezzel is megszerzik azt a húsz mandátumot, amivel választás előtt kalkuláltunk.

3. Olaszország: Nem kértek a humorból

Az olasz EP-voksolás tétje az volt, hogy melyik erősödhet meg a tavalyi parlamenti választáson fej-fej mellett végzett három párt közül. A verseny esélyesei a kormányzó balközép Demokrata Párt, a Beppe Grillo humorista által vezetett Öt Csillag Mozgalom, valamint Berlusconi Hajrá Olaszország nevű pártja voltak. Amint azt sejteni lehetett, a küzdelemből a reformokkal kísérletező szociáldemokrata miniszterelnök, Matteo Renzi pártja került ki győztesen: majdnem kétszer annyian voksoltak rájuk, mint Beppe Grillo formációjára, így előbbi párt 31, míg az Öt Csillag Mozgalom 17 mandátumot szerzett.

Renzi jó eredményében annak is szerepe lehetett, hogy a részvétel csúnyán visszaesett, öt éve még 65 százalék volt, most viszont 58,5 százalék ment csak el szavazni. Az európai politika szempontjából fontos lehet, hogy Olaszországban Berlusconi pártjának visszaesése miatt legalább 15 mandátumot vesztett a jobboldali néppárt.

4. Németország: Schulz pártja gyengén szerepelt

Németországban 48 százalékos részvétel mellett Angela Merkel pártja, a CDU és a CSU vitte a szavazatok 36,5 százalékát, ezzel 36 helyet szerzett, eggyel többet, mint azt az exit pollban jelezték. Az SPD 27,4 százalékot és 27 helyet szerzett. A zöldeknek 10,5 százalék, az FDP-nek 3,4 százalék, a Die Linke-nek 6,5 százalék jött össze.

Az AfD 7 százalékot, a Kalózpárt 1,4 százalékot szerzett. Bekerült két képviselő a Freie Wählertől, egy-egy a Tierschutzparteitól, a Familienparteitól, a szélsőjobb NPD-től, a Famile-től és az ÖDP-től. A 2009-es választások óta az FDP jelentősen gyengült, hiszen akkor még 11 százaléka volt, kevesebbet kaptak idén a zöldek is.

A német eredmények nagyjából megfeleltek az előzetes várakozásoknak, a választást langyos kampányidőszak előzte meg, ami annak is köszönhető, hogy az Európai Bizottság elnöki posztjára pályázó Martin Schulz pártja, az SPD is részt vesz a kormányzó nagykoalícióban, Schulz elnökégéhez pedig a CDU/CSU támogatására is szükség lesz az Európai Parlamentben.

5. Görögország: taroltak a mentőcsomagot elutasító erők

A görögök nem egyszerűen arról szavaztak, hogy kik képviseljék őket az Európai Unió döntéshozásában, hanem üzenetet is küldhettek arról, mit gondolnak az országnak adott mentőcsomagokról és az ezekhez társított gazdasági megszorításokról. A Sziriza nevű pártszövetség győzelme elég egyértelmű üzenet: a 26,7 százalékot szerző, radikális baloldali párt utasította el legharsányabban az EU-s beavatkozást, ráadásul 2009-ben még alig 4,6 százalékot szereztek.A kormányzó Új Demokrácia 22,8 százalékkal a második, a szélsőjobbos Arany Hajnal 9,3 százalékkal a harmadik lett. Egy, az Indexnek nyilatkozó helyi szerint fontos és sokatmondó az a négy százalék, amit az Arany Hajnal a legutóbbi, 2012-es görög parlamenti változások óta erősödött.

A Pánhellén Szocialista Mozgalom (Paszok) a görög belügyminisztérium adatai szerint 8,9 százalékot szerzett, ami elképesztő, de egyáltalán nem meglepő visszaesés a 2014-es 36,65 százalékhoz képest. Ezzel az ország politikai életét három évtizeden keresztül meghatározó két párt egyike, a Paszok gyakorlatilag eltűnhet a térképről.

6. Szlovénia: csak minden ötödik szlovén szavazott

Szlovéniában 21 százalékos részvétel mellett a jobbközép pártok kerültek helyzetbe, az ország nyolc mandátumából ötöt szereztek meg. A Janez Jansa volt miniszterelnök által vezetett, ellenzéki Szlovén Demokrata Párt (SDS) három, a kereszténydemokrata Új Szlovénia (NSi) és a Szlovén Néppárt (SLS) közös listája két helyet kapott az uniós parlamentben. A maradék helyeken a baloldal osztozott: egy jutott az Igor Soltes egykori szlovén számvevőszéki elnök Hiszek nevű listájának, egy a Szlovén Nyugdíjasok Demokrata Pártjának (DeSUS) és egy a Szociáldemokratáknak (SD). Érdekesség, hogy a legismertebb szlovén EP-képviselőnek, Jelko Kacinnak nem sikerült újra parlamenti székhez jutnia.

A rendkívül alacsony, még a legutóbbi EP-választást (28,36 százalék) is alulmúló részvételi arányt a helyi politikai elemzők is lesújtónak tartják, vannak, akik az általános érdektelenségnek, mások konkrétan a brüsszeli politika kritikájának tudják be.

7. Szlovákia: totális érdektelenség

Ha a szlovénok 21 százalékos részvételére azt mondjuk, alacsony, a 13 százalékos szlovák rekordot nem tudjuk máshogy minősíteni, mint az EU-val szembeni totális érdektelenség kifejeződését. Nemcsak a részvétel volt lapos, az eredmények sem hoztak meglepetést: a szlovák kormánypárt, a Smer (Irány) nyert 24 százalékkal, ezzel mind az öt korábbi mandátumukat megtarthatják az EP-ben.

A szlovák kereszténydemokraták (KDH) megtartották jelenlegi kétfős európai képviseletüket, a pártot a választók 13,21 százaléka támogatta. Két mandátumot szerzett az egykori jobboldali kormánypárt (SDKÚ) és az Egyszerű Emberek (OľaNO) pártja.A szlovákiai magyarokat képviselő Híd-Most és a Magyar Közösség Pártja (MKP) egyaránt egy-egy képviselőt küldhet Brüsszelbe. A vegyes párt 5,83 százalékot, a parlamenten kívüli alakulat 6,53 százalékot szerzett. A Szlovák Nemzeti Párt (SNS) nem tudta átlépni az ötszázalékos parlamenti küszöböt, így nem szerzett mandátumot az EP-ben. Elemzők szerint ez akár euroszkeptikus pártok közös EP-frakciójának megalakítását is veszélybe sodorhatja, mivel a frakcióalakításhoz legalább hét uniós tagállamból legalább 25 EP-képviselőre van szükség.

8. Hollandia: Wilders csak a harmadik, Piri Kati bejutott

Annak ellenére, hogy az előzetes várakozások szerint a szélsőjobboldali, populista holland Szabadságpártot (PVV) az első-második helyek valamelyikére várták, Geert Wilders pártja 13,35 százalékkal csak a harmadik lett, míg a jelenlegi kormánykoalíciót alkotó konzervatív-liberális VVD 12,03, a baloldali PvdA pedig 9,41 százalékot szerzett. Így a Szabadságpártnak 4, míg a kormánypártoknak összesen 5 mandátuma lehet az EP-ben.

Az előbb említett pártoknál viszont jobban szerepelt a kereszténydemokrata CDA és a szociálliberális D66 is, amely 15,51 százalékkal és 4 mandátummal megnyerte a választást, míg előbbi 15,12 százalékkal csak kevéssel maradt el tőle, és szintén négy mandátumot szerzett. A holland eredmények nagy megkönnyebbülést okozhattak a bevándorlás- és iszlámellenes Wilderst akár az első helyre is esélyesnek látó elemzőknek. A másik meglepetés, hogy habár az előzetes eredmények alapján nem így látszott, mégis bekerülhet az EP-be a magyar származású Piri Kati, aki a holland Szocialista Párt listájának harmadik helyén szerepelt (vele készült interjúnkat itt olvashatja).

9. Svédország: megerősödtek a szélsőségesek

A tolerancia bajnokaként ismert Svédországban a választási eredmények a szélsőséges ideológiák növekvő népszerűségét mutatják. A toplista alig változott, a Svéd Szociáldemokrata Munkáspárt (24,4 százalék) és a Mérsékelt Párt (15,3 százalék) megtartotta vezető szerepét, de mellettük megjelent néhány új párt. Kiesett az Európai Parlamentből a svédek egyik érdekes formációja, a Kalózpárt, ugyanakkor bekerült helyette egy másik izgalmas csoport, a Feminista Kezdeményezés. Korábbi kampányait olyan hírességek támogatták, mint az ABBA-tag Benny Andersson, valamint Jane Fonda. Foglalkoznak a nők hátrányos helyzetével, a házassági törvényeket is újraírnák. A választáson 5,3 százalékkal egyetlen képviselőt juttattak az EP-be.

A másik jövevény az euroszkeptikus, idegengyűlölő eszméiről híres Svéd Demokraták (SD) párt. Támogatottságuk növekedése előre borítékolható volt, hiszen a párt a 2010-es svéd választáson bekerült az ország parlamentjébe. Az EP-választáson az SD az előző 2,4 százalék után 9,7 százalékot ért el, amivel két helyet szerez az EP-ben. A párt külpolitikája a gazdasági és monetáris unió elutasítására épül, ellenzik Törökország felvételét az EU-ba, és országuk tagságát is újra szeretnék tárgyalni.

10. Spanyolország: a két nagy párt 50 százalék alatt

Spanyolországban magasabb (45,9 százalékos) volt a részvételi arány, mint Európa nagy részében, a Néppárt 26,06 százalékkal nyerte az ottani választásokat, ami 16 helyet jelent nekik, ami még úgy is győzelem, hogy a 2009-es választáshoz képest 2,5 millió szavazattal kevesebbet kaptak. 2009-ben ráadásul a szavazatok 42,23 százalékát megszerezve 23 képviselői helyet ragadtak meg az ötvenből.

A második Spanyol Szocialista Munkáspárt 23 százalékot és 14 képviselői helyet tudhat magáénak, ez a második hely öt éve 21 helyhez volt elég. A nacionalista, zöld és nacionalista pártokat tömörítő Plurális Baloldal hat mandátumot szerzett, a poszt-nacionalista Haladás és Demokrácia négy képviselői helyet, a Koalíció Európáért három (öt éve 1 helyük volt), a katalán Baloldal a Döntés Jogáért két, a baloldali, antinacionalista Polgárok Pártja szintén két, a Népek Döntenek egy, az Európai Tavasz szintén egy helyet.

Az eredményeknek két látványos tanulsága van: egyrészt a spanyol belpolitikát évtizedekig meghatározó két párt, a konzervatív PP és a szociáldemokrata PSOE összesen a szavazatok 49 százalékát kapták meg, míg 2009-ben még a spanyolok 80 százaléka szavazott valamelyikükre. Másrészt, a nagy pártoktól való elfordulás elsősorban a katalán, baszk és galíciai baloldali-nacionalista pártoknak kedvezett, ami tovább fűtheti a novemberi katalán népszavazás miatt már így is heves nacionalista hangulatot a Spanyolországon belüli nemzeti kisebbségekben.

index

Feltöltve: 2014.05.27.
Megnézve: 2415

| Többi

További hírek

Vissza a főoldalra