HIRDETÉS
HIRDETÉS

Ferenc pápa szentföldi zarándoklatának harmadik, befejező napján, hétfő reggel meglátogatta Jeruzsálem óvárosában a muzulmánok harmadik legszentebb helyét, a Szikladómot, majd onnan néhány méterre a zsidók legszentebb helyét, a Siratófalat.

Az egyházfőt Muhammad Ahmad Husszajn jeruzsálemi főmufti kísérte a Szikladómban, ahová a helyi szokásokat tisztelve cipőit levéve lépett be a Szentatya. A Szikladóm a zsidó hagyomány szerint azon a helyen épült, ahol a Föld alapköve fekszik, és ahol az első meg a második zsidó szentély állt az ókorban. A muzulmán hagyomány szerint Mohammed próféta álmában erről a helyről indulva tett látogatást a mennyben, éppen ezen a napon. Az Iszlám Dzsihád bejelentette tiltakozását a pápai vizit ellen.

A látogatáson Mohamed Ahmed Huszein jeruzsálemi főmufti a pápának azt mondta, hogy szerinte veszélyben a Mecsetek tere és rajta a Szikladóm, mert az izraeliek judaizálni akarják, "az izraeli megszállás a tönkretételére törekszik". „Béke csak akkor lesz a térségben, ha a felek kölcsönösen tisztelni fogják egymást” - mondta a főmufti.

A pápa megköszönte a meleg fogadtatást és azt mondta, hogy a Szikladóm a muzulmánokat, a keresztényeket és a zsidókat arra emlékezteti, ami közös bennünk, a monoteizmusra, a sok követőre és a gazdag történelemre. "Bárcsak együtt dolgozhatnánk az igazságért és a békéért” - mondta a pápa a muzulmánok körében. "Bárcsak tisztelnénk és szeretnénk egymást” (...), „megtanulhatnánk megérteni a mások szenvedését, bárcsak senki se élhetne vissza Isten nevével erőszakosan” - tette hozzá.

A hegy tetején tett látogatása idejére kiürítették a Siratófal előtti teret, hogy Ferenc pápa egyedül imádkozhasson az ősi kövek árnyékában. A zsidók legszentebb helyén Smúél Rabinovics, a Siratófal rabbija fogadta a vendéget. Egy modellen megmutatták az ókorban épült első és második Szentélyt és benne a Siratófal elhelyezkedését.

A pápa írt az emlékkönyvbe, majd a zsidó hagyomány szerint elhelyezte borítékba rejtett céduláját a két évezredes kövek között. Fejét meghajtva, kezével a köveket érintve rövid imát mondott, hasonlóképpen vasárnapi betlehemi imájához, amelyet - az eredeti napirendtől eltérve - a Ciszjordániát Izraeltől elválasztó biztonsági falnál mondott.

A Vatikán nem közölte, hogy Ferenc pápa cédulájának tartalma nyilvános lesz-e. II. János Pál pápa a zarándoklatán, 2000-ben bocsánatot kért céduláján a keresztények által zsidóknak a történelem során okozott szenvedéséért. XVI. Benedek pedig békét kért a siratófalnál a keresztények, a muzulmánok és a zsidók számára.

Ferenc pápa hétfő reggel az óváros szent helyeiről a város nyugati részének állami emlékhelyeire, a Herzl-hegyre hajtatott kíséretével, amelyben jelen van mind Abraham Skorka, Buenos Aires-i rabbi, mind Omar Abboud, Argentina muzulmán közösségének vezetője.

A Herzl-hegyen Benjámin Netanjahu miniszterelnökkel és Simon Peresz államelnökkel közösen virágot helyezett el a Budapesten született Herzl Tivadar sírján. Herzl sírjának megkoszorúzását Izraelben az ország elismerését jelző gesztusként értékelik, kiemelve, hogy zarándoklaton járt pápai elődei nem keresték fel a zsidó állam megálmodójának és az azt életre hívó cionista mozgalom megszervezőjének, Herzl Tivadarnak a sírját.

Később Netanjahu kérésére az előzetes napirenden kívül a pápa néhány perces tiszteletadással adózott a terrormerényletek áldozatainak emléke előtt egy 1998-ban emelt emlékműnél. A helyi média szerint Netanjahu a vasárnapi betlehemi biztonsági elválasztó falnál tartott váratlan ima miatt kérte az egyházfőt a terroráldozatok emlékművének megtekintésére. Az izraeli miniszterelnök felhívta a pápa figyelmét arra, hogy a terrormerényletek megelőzésére határozták el mintegy tíz évvel ezelőtt a helyenként nyolc méter magas elválasztó fal megépítését.

hiradó

Feltöltve: 2014.05.26.
Megnézve: 2006

| Többi

További hírek

Vissza a főoldalra