HIRDETÉS
Képfeltöltő
KIEMELT HÍREK
HIRDETÉS

Újra szárnyal a hitelezés Magyarországon
Újra szárnyal a hitelezés Magyarországon

A 2008-as válságot követő hitelleépülés után ma már elmondható, hogy újra szárnyal a hitelezés Magyarországon, mind a vállalati szektorban, mind pedig a lakosság körében. Ebben nagy szerepe van a 4,4 százalékos GDP-növekedésnek.

Az év első hét hónapjában 37 százalékkal több lakáshitelt igényeltek az emberek, mint az előző év azonos időszakában, a személyi kölcsönök tekintetében pedig 54 százalékos a bővülés. Az utóbbiak már meghaladták, a lakáshitelek pedig erősen közelítik a 2008-as számokat.

Megkezdődött a lakáspiaci hitelek kamatainak emelkedése is, ez azt jelenti, hogy akik 2017 decemberében szerződtek lakáshitelre, azok átlagosan 4 százalékos kamattal tették ezt, akik pedig idén júliusban, azok már 4,4 százalékossal.

Szerdán tették közzé a legfrissebb GDP-kimutatást Magyarországon, amely 4,4 százalékos növekedést mutat. Boros Imre közgazdász szerint elmondható, hogy több éve tartósan növekedő pályán áll Magyarország, azt a tempót érte el, amellyel a kelet-közép-európai országokhoz képest a lemaradás már nem növekszik – fogalmazott Boros Imre a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában.

Magyarország az elsők között

Magyarország ebben a negyedévben a második helyet foglalja el a visegrádi négyek országai között – erről már Regős Gábor közgazdász beszélt a műsorban. Hozzátette: az első helyen Lengyelország áll 5 százalékos GDP-növekedésével, a harmadik helyen Szlovákia áll 3,9 százalékkal, majd Csehország következik 2,4 százalékkal.

Európai összehasonlításban is igen jó helyet foglalunk el. Az Eurostat 28 országból 26 országra közölt adatai alapján a harmadik helyen állunk Málta és Lengyelország után – tette hozzá Regős Gábor.

2013-as fordulópont

Boros Imre szerint a 2008-as válság „utórengései” az elemzések alapján még ma is érezhetők, ugyanakkor a mai napig nem tudják a szakemberek megmondani, hogy pontosan mi történt a hitelezési rendszerben.

A vállalati hitelezésnél a fordulópont 2013-ban kezdődött meg a Magyar Nemzeti Bank hitelprogramjának köszönhetően, de nagy szerepet játszott az is, hogy a bankrendszer elkezdte „észszerű” keretek közé terelni a hitelek költségeit – magyarázta.

Megjelent a kamatfixált hitel

Regős Gábor elmondta, a közelmúltban elterjedt a kamatfixált hitel, ami azt jelenti, hogy a kamat összege ugyanaz marad. Ezt nemcsak vállalati hitelezésnél, de lakosságinál is alkalmazzák. A kamatfixált hitel biztonságosabb, hiszen az alapkamathoz igazodik, amely a felmérések alapján növekedni fog a jövőben – hangsúlyozta.

A lakossági hiteleredmények még nem kiemelkedők

A lakossági hiteleket tekintve, ezen belül pedig főleg a hosszabb távú hiteleket megvizsgálva Boros Imre elmondta: még nem produkálunk kiemelkedően jó eredményt. Az évi összesítés valószínűleg 18–20 százalék között alakul majd, pedig 35–40 százalékra lenne szükség ahhoz, hogy a normális elhasználódási ütemet pótolni tudjuk – jelentette ki.

Úgy véli, le kellene zárni a bankrendszer úgynevezett „egérútját”, amely a hiteladósodási ügyfelek elsétálási jogát jelenti. Ide tartozik az is, hogy ha az ügyfél elhalálozik, hitelét tovább kell fizetnie leszármazottjának. Boros Imre szerint a követendő az „annyit adj, amennyit a legrosszabb körülmények között is vissza tudsz fizetni” elv lenne. Ez már a legtöbb országban így működik, Magyarország esetében még nem.

hirado.hu

Feltöltve: 2018.09.07.
Megnézve: 1750

| Többi

További hírek

Vissza a főoldalra