HIRDETÉS
HIRDETÉS

Szorosabb együttműködést tervez a Jobbik, az LMP és a Momentum. Az már most látszik, hogy az együttműködésben megfigyelhető egyfajta hatalmi harc is, az elhatárolódás ugyanis választóvonalat húzna a baloldal és az „új pólus” pártjai közé. A felsorolásból egy, a 21. században született párt kimaradt, ez a DK.

„Nemcsak az MSZP-vel, hanem a DK-val szembeni politikai akcióként kell jellemezni a folyamatokat, ugyanis a klasszikus értelemben vett pártok társadalmi támogatottsága rendkívül régóta, 2010 óta csökken” – mondta a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában a Nézőpont Intézet elemzője. Tóth Erik hozzátette, a DK csak 2014 óta számít önálló politikain erőnek, de megfigyelhető, hogy a párt politizálására egyre csökken a kereslet.

Ebből új helyzet adódik, amelyet kihasználna a Jobbik, az LMP és a Momentum, a három párt megpróbál egy pólust létrehozni az MSZP és a DK kihagyásával – közölte Tóth Erik. Úgy látja, ennek az a célja, hogy megteremtsék a saját társadalmi támogatottságukat, illetve, hogy az ellenzéki tortaszeletet ne öt, hanem csak három párt között kelljen szétosztani. Az ellenzéki pártok vezetői elhiszik, hogyha összeadják a támogatottságukat, népszerűségüket akár 26 százalékra is növelhetik, azonban az elemző szerint a formációnak számos akadálya van.

Ezek között említette például a hitelességet. Felhívta a figyelmet, hogy a három párt között megfigyelhető egyfajta ideológiai szakadék. „Nem látjuk azokat a pontokat, amelyeknek mentén együttműködnének ” – mondta.

Megosztó témákban nincs egyetértés

Példának hozta, hogy az LMP és a Momentum klasszikus, balliberális csoportként elutasítja a halálbüntetést, azonban a Jobbik a korábbi nyilatkozatai alapján továbbra is inkább a halálbüntetés pártján áll. Az elemző a sort a melegházasság kérdésével folytatta: az LMP és a Momentum vélelmezhetően megengedőbb lenne, legitimálnák a magyar jogrendszerben a melegházasságot, a Jobbik pedig nem.

Megjegyezte, a 2014-es és a 2018-as ellenzéki egyezkedések alkalmával sem tudtak az ellenzéki pártok megegyezni a vitás kérdésekben, ezért az elemző arra számít, hogy a probléma az európai parlamenti választásokra sem fog megoldódni.

Nincsenek új szereplők, és vidéki szavazóbázis sincs

Alapvető problémának látja azt is, hogy a szavazóbázisok között nagy különbségek figyelhetők meg szociodemográfiai és területi értelemben is, hiszen a Momentum elsősorban Budapesten szerezhet magának támogatottságot, vidéki szavazóbázisa „tulajdonképpen nincs is”. Az LMP-ről azt mondta, hogy habár vannak olyan nagyvárosok, ahol vannak érdemi eredményei, azonban nincs országos lefedettsége.

Rávilágított arra is, hogy az összes ellenzéki párt rekrutációs válságban van 2014 óta, ezt bizonyítja, hogy Gyurcsány Ferenc számít a legkarizmatikusabb vezetőnek az ellenzéki oldalon, míg Vona Gábor például kikopni látszik a politikai életből.

Szerinte vannak pártok, amelyek saját maguk ellen dolgoznak, ilyen például az LMP, amelynek etikai bizottsága legismertebb politikusát, Szél Bernadettet eltiltotta a következő két évben új tisztségek viselésétől, miközben társelnöki pozícióját megtarthatta. Ennek rendkívül rossz üzenete van Tóth Erik szerint, és az is gond, hogy nem jelennek meg új szereplők.

„Nem tudom, hogy tudják-e, ki az LMP új társelnöke. Keresztes László Lórántnak hívják, az elmúlt két hónapban, amióta társelnök, érdemi politikai teljesítményt ő sem tudott felmutatni” – jegyezte meg.

Apátiában az átlag választópolgár

Hozzátette, a közvélemény-kutatások adataiból az látszik, hogy a választópolgárok rendkívül unalmasnak tartják – ez esetenként közönnyé is válhat –, hogy az ellenzék folyamatosan egymással harcol, és emiatt csökken minden ellenzéki formáció támogatottsága az országgyűlési választások óta, hiszen ugyanazt a forgatókönyvet ismételgetik 2014 óta, azaz, hogy milyen formában kellene együttműködniük.

hirado.hu

Feltöltve: 2018.08.17.
Megnézve: 1762

| Többi

További hírek

Vissza a főoldalra