HIRDETÉS
HIRDETÉS

Szingapúrban soha nem látott biztonsági intézkedésekkel készültek Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsongun észak-koreai vezető történelmi találkozójára. Csoma Mózes Korea-szakértő az M1 Szemtől Szembe adásában hétfőn kora este hangsúlyozta, hogy szerinte a tárgyalások kulcsa a biztonsági garanciák kérdése. Nagy Sándor András arról beszélt: Phenjan számára az Egyesült Államokkal való tárgyalás már generációkon átívelő célkitűzés volt.

A magyar idő szerint kedd hajnalban esedékes csúcstalálkozót hetek óta két munkacsoport készítette elő, az egyik Panmindzsonban, ahol sor került a harmadik Korea-közi csúcsra, a másik pedig Szingapúrban, a találkozó helyszínén készült – mondta az M1 Szemtől Szembe című adásában Csoma Mózes Korea-kutató, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa. Nagy Sándor András Amerika-szakértő a műsorban az amerikai elnököt idézte, aki úgy nyilatkozott, hogy már az első percben érezni fogja, hogy sikeres lesz-e a találkozó.

A tárgyaláson Donald Trump és Kim Dzsong Un mellett csak egy tolmács vesz rész, ami nagyon szokatlan a diplomáciában ezen a szinten – tette hozzá. Washingtoni közlés szerint az egynapos csúcstalálkozó programjában szerepel munkaebéd és szélesebb körű tárgyalás is, amelyen a két vezető mellett munkatársaik is részt vesznek. A tárgyalási technikák kérdését firtató kérdésre Csoma Mózes úgy válaszolt, hogy köztudott, hogy a koreaiak szenzációs tárgyalók. A szakértő a koreai történelemből hozott példát arra, hogy a diplomácia mekkora szerepet játszik a helyi kultúrában.

Biztonsági garanciák a kulcs

Korábbi sajtóbeszámolók szerint Phenjan megerősítette elkötelezettségét a nukleáris leszerelés mellett a Koreai-félszigeten, ha garanciát kapna arra, hogy nem fenyegeti katonai támadás. A találkozó kulcskérdése, hogy az amerikaiak milyen biztonsági garanciákat tudnak biztosítani Észak-Koreának, az egész nukleáris kérdés megoldása ezen múlik – hangsúlyozta Csoma Mózes.

A szakértő arra számít, hogy ha békeszerződésre nem is kerül sor, de a napirenden van egy közös deklaráció elfogadása, amelyben a felek igényüket fejezik ki a koreai háborút lezárására. Felidézte, hogy a 90-es évek elején Észak-Korea nagyhatalmi vákuumba került és akkor Phenjan úgy gondolta, hogy úgy tudja államiságát és a berendezkedését megvédeni, ha legitimációt kap az Egyesült Államoktól. A diplomáciai kapcsolat a két Korea között is nagyfokú elismerése lehet az észak-koreai rezsimnek.

Trump nagyobb kockázatot vállalt

Nagy Sándor András elmondta, hogy Donald Trump nagyobb kockázatot vállalt azzal, hogy leült az észak-koreai diktátorral tárgyalni, míg Phenjan számára már az is óriási győzelem, hogy tárgyalóasztalhoz kényszerítették az amerikai elnököt.

Az év elején hónapokon keresztül ment a két vezető közötti személyeskedő vita, amely akár nukleáris háborúval is fenyegetett, ehhez képest, most Kim Dzsong Un elmondhatja, hogy milyen bölcsen taktikáztak. Ha konkrét eredmények nélkül végződik a tárgyalás, akkor Donald Trumpnak nehezebb lesz megindokolni, miért volt szükség a csúcstalálkozóra – vélte az Amerika-szakértő.

Az Egyesült Államokkal való tárgyalás a phenjani rezsim számára már generációkon átívelő célkitűzés volt. 1994-ben, halála előtt nem sokkal Kim Ir Szen elérte, hogy Jimmy Carter volt amerikai elnök látogasson el Észak-Koreába, Kim Dzsong Il pedig 2009-bent tudta kizsarolni, hogy Bill Clinton ex-elnökként látogatott az országba. Hozzáfűzte: a legnagyobb propagandagyőzelem az lett volna, ha sikerül a csúcstalálkozót Phenjanba szervezni, amely egyben biztonsági kockázatokkal is járt volna, mert ebben az esetben be kellett volna vonniuk az előkészületekbe az amerikai titkosszolgálati szerveket.

A Korea-szakértő szerint kedvező kompromisszum született, amikor Szingapúrt jelölték ki a tárgyalások helyszínéül.

Gazdasági előnyökkel is jár a békeszerződés

Kim Dzsong Il időszakában a meghatározó irányvonal volt az „első a hadsereg politika”, amely Kim Dzsong Un hatalomátvételével 2011 után úgy változott, hogy egyszerre kell a hadsereget és az életszínvonalat is emelni.

Phenjan számára azért lenne fontos a békeszerződés, mert amellett, hogy az garantálna a status quót, és az állam biztonságát, megnyitna olyan forrásokat, amelyek jelenleg elérhetetlenek, így az Ázsiai Fejlesztési Bank vagy a Világbank kölcsöneihez való hozzájutást biztosítaná – mondta Csoma Mózes, hozzátéve, hogy a békeszerződés egyben a szankciók felfüggesztésével is járna. Valamint a dél-koreai beruházások is újraindulhatnak.

Arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok kivonja-e katonáit a Koreai-félszigetről, Nagy Sándor András úgy felelt, hogy ez a kérdés is napirenden lesz a csúcstalálkozón. Az amerikai csapatok kivonása aggodalommal tölti el Dél-Koreát és Japánt, nem véletlenül utazott Washingtonba a japán kormányfő. Tokió attól tart, hogy Washington meggondolatlanul belemegy egy olyan alkuba, hogy Phenjan megtarthatja középhatótávolságú rakétait, amellyel elérné a szigetországot – fogalmazott.

Az Amerika-szakértő Oroszország szerepére is felhívta a figyelmet. Moszkva a Közel-Keleten is megpróbált borsot törni az Egyesült Államok orra alá, amikor a szíriai beavatkozással meglepte a világot és nem véletlen, hogy most jelentették be, hogy szeptemberben meghívták a Távol-keleti Gazdasági Fórumra, Vlagyivosztokba az észak-koreai vezetőt. Kiemelte, hogy Észak-Korea mozgástere kibővülhet, ha sikerül a szankciók felfüggesztéséről megállapodni.

Csoma Mózes szerint viszont nem fog sor kerülni az amerikai csapatok kivonására Dél-Koreából, mert az Egyesült Államok mindenkori stratégiai érdekei azt diktálják, hogy legyenek távol-keleti katonai bázisai, amely Kínának és Oroszországnak szól. Észak-Korea részéről korábban is elhangzott, hogy ellentétben a 80-as és 90-es évekkel, nem zavarja az amerikai támaszpontok jelenléte Dél-Koreában, mert a régió biztonságpolitika egyensúlyához járulnak hozzá. A történelmi tapasztalok azt mutatták, hogy Dél-Korea számára Kína jelentett fenyegetést, majd a 20. században Japán.

A nukleáris leszerelés ellenőrzését firtató kérdésre Nagy Sándor András elmondta, hogy a nemzetközi szervezetek számára kell lehetővé tenni az ellenőrzést. Arra a kérdésre, hogy egy sikeres csúcstalálkozó után Donald Trump meghívhatja-e Washingtonba az észak-koreai vezért, Csoma Mózes úgy válaszolt, hogy ez kérdéses, viszont az őszi vlagyivosztoki gazdasági fórumon ismét találkozhat a két vezető. Nagy Sándor András szerint megtört a jég, a tárgyalások folytatódni fognak, az észak-koreaiak már nyertek azzal, hogy leültek tárgyalni.

hirado.hu

Feltöltve: 2018.06.12.
Megnézve: 74

| Többi

További hírek

Vissza a főoldalra