A belügyminiszter szerint hivatalba lépésekor változtatni kellett a jogszabályokon, a rendőri vezetőket pedig az átszervezés keretein belül nem elbocsátják, hanem más beosztásba kerülnek.

László Róbert választási szakértő úgy véli: a kormány nem tudja szakmai érvekkel alátámasztani, hogy miért van szükség az előzetes regisztrációra.

A volt kormányfő szerint az MSZP és az LMP és ellenérdekelt az együttműködésben.

A felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkár Maruzsa Zoltán, míg a család- és esélyteremtési politikáért felelős helyettes államtitkár Fülöp Attila lett.

Az új eljárási szabályok alapján az intézet szerint erősödhet a választói részvétel jelentősége, a feliratkozás pedig nyitott lesz, mivel több módon és hosszú ideig lehet majd regisztrálni.

A frakció egyhangúlag úgy d9ön, hogy "képviselni fogja a választási regisztrációt elutasító csendes többséget, és vitában fogja bebizonyítani, hogy a törvényjavaslat veszélyes a magyar demokráciára".

Január 1-je óta már nem kötelező legalább 10 órát a rutinpályán eltölteni és külön rutinvizsgát sem kell letenni.

A KIM államtitkára kifejtette: a bírák nyugdíjazásáról szóló törvényt az Alkotmánybíróság döntése miatt módosítják.

A párt szerint a foglalkoztatottak számának csökkenése miatt is több pénz szükséges a szakképzésre.

A Fidesz attól tartott, hogy Varga István családon belüli erőszakról és szülő nőkről szóló mondatai úgy ráégnek a pártra, mint Mikola István szinglihordás kijelentései. Forrásaink szerint a kormánypárt ennek elkerülése miatt állt be a családon belüli erőszakról szóló népi kezdeményezés mögé. Bár a Fidesz hivatalosan meggondolta magát, a párt képviselői továbbra is álvitának tartják a népi kezdeményezést.

A jövőben csak az végezhetne ilyen jellegű tevékenységet, aki felvéteti magát a névjegyzékbe.

Az új szabályok szerint matematikát és történelmet nem lehet majd idegen nyelven tanítani.

Akár már az év végére elkészülhet a Büntető törvénykönyv családon belüli erőszakról szóló kiegészítése.

A tisztséggel járó feladatokat inkább aktív politikusra szeretnénk átruházni - mondta a lapnak az emberi erőforrások minisztere.

62 évről 65 évre növelnék a bírák és egyúttal valamennyi, az igazságszolgáltatásban közhatalmat gyakorló személy nyugdíjkorhatárát.