HIRDETÉS
HIRDETÉS

HÍREK > BELFÖLD > Rétvári: Az uniós döntésig módosul a magyar szabályozás

t: 66

Rétvári: Az uniós döntésig módosul a magyar szabályozás

A KIM államtitkára kifejtette: a bírák nyugdíjazásáról szóló törvényt az Alkotmánybíróság döntése miatt módosítják.

Október elsején tárgyalja az Európai Unió Bírósága a magyarországi bírók nyugdíjazásának ügyét. Brüsszel szerint az új rendelkezések egyrészt megszegik az életkor alapján történő hátrányos megkülönböztetés tilalmát, másrészt kellő indok nélkül változtatják meg a bírák szolgálati viszonyának egyik lényeges elemét.

Az Országgyűlés ugyanakkor már dolgozik a jogszabályok módosításán. Ezt azonban nem az uniós testület vizsgálata miatt van kezdeményezték, hanem tiszteletben tartják az Alkotmánybíróság döntését, amellyel eltörölte a bírákra vonatkozó 62 éves nyugdíjkorhatárt – mondta a Duna TV Közbeszéd című műsorában Rétvári Bence. A KIM államtitkára hozzátette: ahhoz, hogy az Alkotmánybíróság számára elfogadható megoldás szülessen, az alaptörvényt is módosítani kell.

Az új szabályozás szerint jobban érvényesül a fokozatosság elve, hiszen a 65. életévüket betöltő, vagy annál idősebb bírák egy évet még hivatalukban maradhatnak, ha élnek ezzel a lehetőséggel – magyarázta Rétvári Bence. Megjegyezte: az a 155 bíró, aki korábban pert indított azért, hogy visszahelyezzék állásába, kedvező döntésre számíthat.

Az államtitkár arról is beszélt, hogy a jövőben megszűnik az a gyakorlat, amely során a nyugdíjas korú bírók a fizetésük mellé nyugdíjat is vehettek fel. Rétvári Bence a Közbeszédben úgy fogalmazott: nem tart attól, hogy „bírótorlódás” lesz. Elmondása szerint sokkal inkább ügytorlódás van, a nagyobb apparátus pedig könnyebben tudja ledolgozni a hátralékot.

Az Európai Bíróság vizsgálatával kapcsolatban megjegyezte: a szervezet az Európai Bizottság beadványa nyomán foglalkozik ezzel az üggyel, mire azonban gyorsított eljárásban meghozza a döntést, addigra Magyarországon új jogszabályok lesznek – hangsúlyozta.

Párkapcsolati erőszak?

A családon belüli erőszak önálló tényállássá emeléséről elmondta: az eredeti Btk. javaslatban a lelki bántalmazás külön tételként szerepelt, ezt később azonban az MSZP és a Fidesz-KDNP kiszavazta. A KDNP álláspontját ismertetve kifejtette: arra kell vigyázni, hogy a jelenséget nem családon belüli erőszaknak kell hívni, hanem például párkapcsolati erőszaknak.

A KDNP szerint nem szabad összekapcsolni a család és az erőszak szavakat, mert ez egyfajta verbális támadás a család ellen – érvelt az államtitkár. Úgy gondoljuk, hogy nem a család okozza a családon belüli erőszakot, hanem pontosan ez tudja feloldani az erőszakot a szeretet miatt, ezért ezt nem családon belüli erőszaknak kell hívni – jegyezte meg.

hirado

2012.09.19. 00:05

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

Legfrissebb hirek