Olajmezőt találtak Magyarországon – hatalmas mennyiségű fekete aranyon ücsöröghettünk | HIREK

Olajmezőt találtak Magyarországon – hatalmas mennyiségű fekete aranyon ücsöröghettünk

A Mol már megkezdte a fúrásokat a somogysámsoni olajmezőn, ahol a Som–8 jelű kút jelenleg napi 1400 hordót termel, ez pedig a vállalat teljes szénhidrogén-kitermelésének mintegy 1,5 százalékát teszi ki. A föld mélyén, 1250 méteren fekvő dolomitkőzetben kőolajat találtak, amelynek a szállítását folyamatosan végzik a százhalombattai finomítóba. A közeli Som–7-es kút fúrása pedig jelenleg is zajlik, célja a mező teljes kiterjedésének feltérképezése és a termelés fokozása. A helyben megtermelt olaj nem csak gazdasági, hanem stratégiai jelentőségű: csökkenti az importfüggőséget és növeli Magyarország energiaellátásának biztonságát. Helyszíni riport a dunántúli olajkutakról.
A legfontosabb tudnivalók a somogysámsoni olajmezőről:

Helyszín: Somogysámson térsége, Somogy vármegye.

Fúrás mélysége: A Som–8 kút 1250 méteres mélységből termel, a Som–7 tervezett talpmélysége 1500 méter.
Napi termelés: Som–8 esetében 1400 hordó.
Felfedezés: 2024 őszén végeztek sikeres próbafúrást.
Következő lépés: A közeli Som–7-es kút fúrása folyamatban van.

Március derekán jelentették be, hogy a Mol új kőolajmezőt talált a Dunántúlon, Somogysámson határában. Május végén a helyszínhez közeledve pedig már távolról is hallani a fúrótorony mély zúgását, ahogy a dunántúli dombok között fekete arany után kutatnak, a nap 24 órájában. Magyarország legnagyobb vállalata november 25-én kezdte meg a Som–8 kút fúrását. És mindössze 33 nap kellett ahhoz, hogy elérjék a kőzetréteget – karácsonykor be is fejezték a munkát.

A mélyben rejlő kőolaj mennyiségének pontos becsléséhez 2025 márciusáig rétegvizsgálatokat folytattak. Az első próbatermelés februárban indult, napi 1200 hordóval, mára ez már 1400 hordóra emelkedett. A kút mostanra a Mol Csoport teljes szénhidrogén-kitermelésének mintegy 1,5 százalékát adja. És pár száz méterre innen már javában zajlik a következő lépés. A Som–7-es kút fúrását május 19-én indították el, a tervezett 1500 méteres mélységet június közepére érhetik el. Ha az eredmények biztatóak lesznek, a próbatermelés 10 napon belül megkezdődhet. A cél világos:

pontosabb képet kapni a feltárt vagyonról és növelni a termelést a mezőben.

A területen tett bejáráson Bacsa György, a MOL Magyarország ügyvezető igazgatója és Schubert Archibald, a MOL Magyarország Kutatás-Termelés igazgatója vezetett minket körbe: „A MOL Som–8 fúrása több mint egy évtized után újra olajat hozott a felszínre a Dél-Dunántúlon. A mostani fúrások nemcsak az itt rejlő kőolajkészleteket mérik fel, hanem az egész mezőfejlesztési program következő fázisát jelentik.”

Egy tágabb stratégia horizontján
A Mol számára Magyarország nem csak szimbolikus, stratégiai jelentőségű kitermelési helyszín is. A vállalat közel 1300 kútból termel, ebből 700 olajkút. A belföldi kőolajtermelés csaknem felét, a földgáztermelés közel 90 százalékát a Mol biztosította 2024-ben. Nem véletlen tehát, hogy a somogysámsoni mező felfedezése kiemelt szerepet kap a vállalat portfóliójában.

A siker pedig nem magától jön: évente mintegy 40 milliárd forintot fordítanak kutatási és fejlesztési beruházásokra, hiszen a hazai olaj- és gázmezők többsége 40-60 éve működik.

Új találatok nélkül a termelés természetes ütemben 5 év alatt akár a felére is csökkenhetne. Ehelyett azonban most arról beszélhetünk, hogy a hazai napi szénhidrogén-termelés eléri a 37-38 ezer hordót – ez ötéves rekord. A Som–8 kút esete jól példázza, miért számít minden sikeres fúrás. Egy-egy próbafúrás ára 2-3 milliárd forint, és a siker esélye mindössze 25-30 százalék.

A működési költségek önmagukban nem jelentősek, a kihívás inkább az, hogy a nyereséges kutak fedezzék a sikertelen próbálkozások költségét is. A logisztikai adottságok kedvezőek: Csurgó közelsége, a vasúti és csővezetékes infrastruktúra lehetővé teszi, hogy akár kisebb kutakat is gyorsan és hatékonyan termelésbe állítsanak.

A helyben megtermelt olaj a Dunai Finomítóba kerül, ahol az uráli eredetű nyersolajjal keverve kiváló minőségű üzemanyagot és kenőanyagokat állítanak elő.

Ráadásul Bacsa György abba is beavatott minket, hogy a hazai olaj minősége jobb, mint az importált uráli típusé: ez a „félnehéz” olaj ideális a magyar finomítók számára. Ez nem csupán műszaki részletkérdés – a hazai források kihasználása csökkenti az importfüggőséget, növeli az energiabiztonságot, és stabilitást ad a gazdaságnak. Mint Bacsa György fogalmazott: „Minden itthon megtermelt hordó olaj hozzájárul ahhoz, hogy egy-egy válságos időszakban kevésbé szoruljunk külföldre.”

A jövő útja mélyen kezdődik
Európa nem bővelkedik szénhidrogénben, és ha a fekete-tengeri román mezőket nem számítjuk, Magyarország viszonylag jól áll a régióban. A hazai termelés ma a földgázfogyasztás közel hatodát, a kőolajigény több mint 10 százalékát fedezi. Ez nem elegendő az önellátáshoz, de fontos „puffer” – főként, ha az energiahatékonyság javításával együtt vizsgáljuk.

Somogysámsonban nem csak olajat találtak, részben új lendületet is adott a magyar energiastratégiának. A múlt században elindított kitermelés most új értelmet kap: a meglévő mezők mellett új lehetőségek nyílnak meg, és az energiaellátás egyre kevésbé szorul külső forrásokra. A Mol új partnert is behozott az országba, a Turkish Petroleummal két blokkban dolgoznak majd együtt. A vállalat fejlesztései Tamási, Hatvan, Buzsák és Kiskőrös környékén is elkezdődnek az új koncessziókkal. De most minden figyelem a Som–8 és Som–7 körül forog. A múlt és a jövő itt összeér – a fúrótorony alatt, a dél-dunántúli föld mélyén.

Bár az olajkutatás sosem kockázatmentes – ahogy azt említettük minden egyes fúrás több milliárd forintos beruházást jelent, miközben a siker esélye gyakran csak 20-30 százalék –, a Somogysámson környéki eredmények azt mutatják, hogy a Mol képes új lehetőségeket találni a hazai mezőkön.

És ez nem csak technológiai vagy mérnöki siker: ez gazdasági és stratégiai kérdés is.

Hiszen minden csepp hazai kőolaj csökkenti az ország importfüggőségét, növeli az energiaellátás biztonságát és hozzájárul ahhoz, hogy a magyar gazdaság kiszámíthatóbban működjön egy egyre bizonytalanabb világban. A Som–8 és a fúrás alatt álló Som–7 nem pusztán számok és mélységek: ezek a kutak az ellátásbiztonság tartóoszlopai, és egyben szimbólumai annak, hogy a magyar energiaszektor – ha nehézségek árán is, de – képes újra és újra megújulni.

A somogysámsoni dombok alatt tehát nemcsak kőolaj rejtőzik, hanem egy kicsi abból a jövőből is, amelyben a hazai termelés nem múlt idő, hanem újra jelen. Az 1250 méteres mélységben rejtőző dolomit kőzettömeg repedéseiben megbúvó, több millió évvel ezelőtt keletkezett kőolajat, amely most új lendületet adhat a hazai energiastratégiának. A kutatások itt még nem értek véget.

Hiszen a Somogysámson–7-es kútnál zajló mélyítés célja, hogy jobban megértsük e föld alatti olajtest kiterjedését – azt, hogy meddig tart és mekkora kapacitással számolhatunk. Ami biztos: a Som–8-as kútból kitermelt olaj már úton van a százhalombattai finomító felé, ahol üzemanyaggá és kenőanyaggá válik. A somogysámsoni kőolajkutak újabb bizonyítékok arra, hogy Magyarország földje még mindig tartogat meglepetéseket és lehetőségeket.

index.hu

Feltöltve: 2025.05.28.
Megnézve: 28

| Többi

További hírek

Vissza a főoldalra